Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Óvakodj a törpétől - tényleg létezik az "alacsony férfi szindróma"

Ez motiválta Napóleont, Mussolinit és Attilát - most pedig a tudósok is bebizonyították, hogy igenis létezik az "alacsony férfi szindróma", vagyis az apró termetű férfiak valóban agresszióval kompenzálják a hiányzó centimétereket. Az alacsony férfiak például sokkal nagyobb valószínűséggel lesznek féltékenyek, mint magasabb társaik.

Az "alacsony férfi szindrómáról" - másképpen Napóleon-komplexusról - már jó ideje vitatkoznak a szakértők. Azok, akik elfogadják a "kór" létezését, azzal érveltek, hogy a társadalom megszállott "magasságmániás" - ez pedig arra kényszeríti az alacsony férfiakat, hogy agresszióval - szélsőségesebb esetben bujasággal - kompenzálják a hiányzó centiket.

A szindróma létezését most a Groningeni Egyetem két kutatása is bebizonyította.

A holland kutatók 100 férfit és száz nőt faggattak ki arról, mennyire féltékenyek jelenlegi partnerükre. Különbözőképpen osztályozhatták magukat az "egyáltalán nem féltékenytől" a "betegesen féltékenyig". Emellett azt is megkérdezték tőlük, hogy partnerük mennyire érdeklődik a másik nem iránt.

Kiderült, hogy az alacsony férfiak sokkal inkább féltékenynek vallották magukat, mint a magasabbak. "A magasabb férfiak kevésbé féltékenyek, a legmagasabbak pedig a legkevésbé azok. Ezzel szemben a nagyon alacsony, illetve nagyon magas nők féltékenyebbek, míg az átlagos magasságúak a legkevésbé azok" - összegezte a kutatás eredményét az azt vezető Abraham Buunk.

A másik kutatásban 119 férfit és 230 nőt kérdeztek meg arról, mennyire lennének féltékenyek, ha egy buliban a partnerük flörtölni kezdene egy idegennel. Az eredmény pontosan ugyanaz volt, mint az első felmérésnél.A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy azok a férfiak és nők, akik nem tartoznak a társadalom által "ideálisnak" tartott magasságba, elbizonytalanodnak.

Több kutatás is azt bizonyítja, hogy a nők vonzóbbnak és erősebbnek tartja a magas férfiakat, míg az erősebb nem képviselői inkább az "átlagos" magasságú nőket választanának - általában olyat, aki 5-10 centivel alacsonyabb náluk. Bebizonyosodott, hogy a magasabb férfiak párkereső hirdetésére többen válaszolnak, partnereik vonzóbbak, és több gyerekük is születik - ráadásul a karrierjükben is sikeresebbek.

Egy amerikai kutatásból például kiderült, hogy a tanszékvezető egyetemi professzorok átlagosan egy centivel magasabbak, mint a docensek, akik viszont átlag 0,6 centivel magasabbak az adjunktusoknál.

Közismert tény az is, hogy az Egyesült Államokban az elnökválasztást szinte mindig a magasabb jelölt nyeri - a ritka kivételek egyike George W. Bush, aki megverte a nála magasabb Al Gore-t 2000-ben - igaz, úgy, hogy kevesebb szavazatot kapott nála.

Magasság és egészséges gének


Pszichológusok szerint a megfelelő magasságot az emberek a jó egészséggel párosítják, így a nők azért választják őket, mert a gyermekeik így jobb géneket örökölhetnek.

A magas férfiak így nem aggódnak a riválisok miatt. Először is, mivel a magasság és a vonzóság között egyértelmű a kapcsolat, a magas férfiak partnerének kevesebb oka van arra, hogy félrelépjen - így nincs oka a féltékenységre. Másrészt mivel a magasság és a dominancia is egyértelműen együtt jár, a magas férfiak könnyebben riasztják el a riválisokat - z eredmény ugyanaz.

Vannak persze olyankutatások is, amelyek éppenséggel cáfolják, hogy létezne Napóleon-komplexus. Egyikből például az derült ki, hogy a 165 centinél alacsonyabb férfiak kevésbé hamar veszítik el a türelmüket, mint a magasabbak.

Ráadásul nem is helyes az "alacsony férfi szindrómát" Napóleon-komplexusnak nevezni, teszik hozzá mások, hiszen a császár - Hitlerhez hasonlóan - nem is volt különösebben alacsony. Napóleon a legújabb kutatások szerint 165 centi volt - akkora, mint korának átlaga. Hitler pedig valamivel magasabb volt nála.

A diktátorok közül Sztálin volt igazán alacsony - 162 centi. Attila magasságát nem ismerjük, de kortársai szerint zömök férfi volt, hatalmas fejjel.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×