Infostart.hu
eur:
386.22
usd:
329.07
bux:
111031.79
2025. december 31. szerda Szilveszter

Szabadlábon védekezhetnek a csepeli kábítószergyárosok – megszólalt a kormánybiztos

Megdöbbentő és elfogadhatatlan, hogy szabadlábon védekezhetnek a csepeli kábítószer-gyárosok - írta a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos szerdán a Facebook-oldalán.

Horváth László a bejegyzésében feltette a kérdést: mi folyik itt a bíróságon? Közlése szerint a Fővárosi Törvényszék ma másodfokon is helybenhagyta "az egykori amerikai nagykövettel cimboráló bíró döntését!"

A kormánybiztos azt írta: "nem számított a csepeli rajtaütés során lefoglalt mázsányi kész kábítószer, a receptek, az álnéven rendelt több tonnányi alapanyag, és nem számított a rendőrség és az ügyészség letartóztatási indítványa sem". Horváth László úgy fogalmazott, "a bíróság független, de véleményünk lehet: nincs az a szülő, aki szerint helyes, ha kábítószergyártó gyanúsítottak szabadlábon jöhetnek-mehetnek!"

A kábítószer-gyártókat le kell csukni, ezzel egy ország ért egyet, de a jelek szerint nem mindenki! - tette hozzá. Horváth László rámutatott: ezért kellenek a megkerülhetetlen és szigorú törvények: ilyen többé nem fordulhat elő!

Hiányos dokumentum

A Fővárosi Törvényszék szerda délután közleményben tudatta, hogy a törvényszék jogerős döntésével helybenhagyta a Budai Központi Kerületi Bíróság korábbi határozatát, amely elutasította annak a két gyanúsított férfinak a letartóztatását, akivel szemben jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt indult nyomozás.

A végzés a két gyanúsított tekintetében végleges - írták.

A törvényszék közleményében emlékeztetett: a Budai Központi Kerületi Bíróság április 4-én hozott nem jogerős határozatával elutasította annak a két gyanúsítottnak a letartóztatását, akivel szemben kábítószer üzletszerűen elkövetett készítésének elősegítése miatt indult nyomozás. A bíróság a döntését akkor azzal indokolta: a két gyanúsított esetében a velük közölt gyanúsítás még említés szintjén sem tartalmazott olyan tényeket, amelyek azt támasztották volna alá, hogy szándékuk és céljuk lett volna a náluk tárolt vegyi anyagokból kábítószernek minősülő anyag előállítása. Az ügyészség azért jelentett be fellebbezést a döntéssel szemben, mert álláspontja szerint a két férfival szemben közölt gyanúsítás a törvényi tényállás valamennyi elemét tartalmazta, és a bíróság a gyanúsítás hiányosságai miatt nem látta megalapozottnak a gyanút.

A Fővárosi Törvényszék megállapította: a gyanúsítás közlésekor a cselekmény történeti tényállásának lényegét úgy kell közölni, hogy annak alapján a bűncselekmény megállapítható legyen. Felhívták a figyelmet arra, hogy "az alapos gyanút objektív tényeknek kell alátámasztania (...) nem lehet szubjektív vélekedés vagy puszta feltételezésekből történő további következtetés".

Kifejtették: a gyanúsításban leírt történeti tényállás nem felel meg e jogszabályi követelményeknek, mert "nem tartalmazza sem a gyanúsításban felhívott, sem pedig az ügyészség által a fellebbezésben hivatkozott más, egészséget veszélyeztető bűncselekmény valamennyi törvényi tényállási elemét" - emelték ki. Tudatták azt is, hogy a "megalapozott gyanú nem parttalan fogalom (...) nem bármely bűncselekmény gyanúját jelenti", a felmutatott bizonyítékoknak pedig konkrét bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját kell alátámasztaniuk.

Ebben az esetben - ahogyan arra az elsőfokú bíróság is helyesen hivatkozott - a történeti tényállás hiányos, nem felel meg az eljárási törvényben meghatározott általános és különös rendelkezéseknek. A gyanúsítás hiányosságát a fellebbezés írásos indokolásában maga az ügyészség sem vitatta - olvasható a bíróság közleményében.

Horváth László kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos április 4-én jelentette be a Facebook-oldalán, hogy a korábbi Csepel Művek területén 500 ezer adag kristály nevű drogot foglaltak le a rendőrök, összesen pedig több mint 100 kilogramm, a feketepiacon félmilliárd forintot érő kábítószert foglaltak le.

Címlapról ajánljuk
100 millió egy panelért? Oda se neki, magyarok tömegei startolnak rá álmaik otthonára

100 millió egy panelért? Oda se neki, magyarok tömegei startolnak rá álmaik otthonára

2025 volt az az év, amely csőstül szállította a korábban szinte elképzelhetetlen jelenségeket a magyar lakáspiacon. Megjelentek a 100 milliós panelek a lakáshirdetésekben, tömegével kezdtek trükközni az eladók a teraszok és a bútorok külön meghirdetésével, első otthonnak lehet beszámítani akár egy kiadásra szánt második lakást is; központi témává vált a zártkertek sorsa, és reálissá vált, hogy tervasztalon lévő lakásokra is hitelt vegyünk fel. A tortára a habot az MNB tette fel, amikor az évezred legnagyobb éves lakásdrágulásáról tett közzé becslést: +28,8%. Talán nem szorul több magyarázatra, miért a fix 3%-os kamatozású Otthon Start hitelprogramot és annak hatásait választottuk 2025 legnagyobb gazdasági sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×