A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, melyben különös kegyetlenséggel és különös visszaesőként elkövetett emberölés miatt tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítéltek egy korábban egyszer már életfogytiglanra elítélt férfit. A mostani ítélet szerint a férfi – miután a korábbi életfogytiglani büntetéséből feltételesen szabadlábra helyezték – hajléktalan életmódot folytatott Budapesten. Egy XII. kerületi kiserdőben 2008. augusztusában egy este együtt vacsorázott egy másik hajléktalan férfival. Konfliktus alakult ki köztük,

a férfi égésgyorsító folyadékkal öntötte le a sértettet, ruházatát meggyújtotta, és elhagyta a helyszínt.

A sértett súlyos égési sérüléseibe röviddel a kórházba szállítását követően belehalt.

A férfit első fokon a Fővárosi Törvényszék tavaly november 15-én bűnösnek mondta ki különös kegyetlenséggel és különös visszaesőként elkövetett emberölés bűntettében, és életfogytig tartó szabadságvesztésre, valamint 10 év közügyektől eltiltásra ítélte, egyben a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárta. A Fővárosi Ítélőtábla szerdán az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, így az elkövető élete végéig fegyházban marad.

Az emberölés körülményei már elsőre is elég szörnyűek, de sokkal több van mögötte, mint amit gondolnánk, hiszen az előzmények az elkövető szempontjából 45 évre nyúlnak vissza, köztük egy olyan bűntényhez, amely egy egész országot tartott lázban.

“Ő a legelvetemültebb valamennyiük közül. Amikor az orvosszakértő megkérdezte tőle, hogy mi az a szánalom, azt válaszolta: amikor valamire elszánja magát az ember! Ő volt az, aki sürgette Soóst, hogy üsse már le a rendőrt. És ő volt az, aki a rendőrgyilkosság után két nappal ki akart rabolni egy OTP-t, hogy a hét végére legyen egy kocsija.

Társtettesként, nyereségvágyból, előre kitervelten és különös kegyetlenséggel két embert gyilkolt meg, megérdemli, hogy életfogytiglan tartó börtönbüntetést kapjon.”

Ezt 1980. június 11-én a Fővárosi Bíróságon mondta Fridrich Lajos ügyész Németh Istvánról, akit csupán a kora mentett meg a kötéltől, egyébként felakasztották volna. Állítólag még a fővádlott, az egyébként négyszeres gyilkos Soós Lajos is félt tőle. A rendőrgyilkos, akinek a lelkén Gyulai Károly főtörzsőrmesteren kívül még három ember halála száradt. Akkori társa, Németh István több mint 40 év elteltével igazolta a róla kialakult ügyészi véleményt. Ennek teljes megértéséhez érdemes közel 60 évvel visszatekerni az idő kerekét.

Fegyvert akartak szerezni

1963 júliusában, az akkor 20 esztendős Soós Lajos egy Varga László nevű ismerősével egy betöréses lopás után gyilkolt először. Moskolák Istvánt ölték meg, mert nem bíztak benne. Féltek, hogy majd feladja őket az egyik közösen elkövetett betörés után. A férfit addig heccelték, hogy nem mer úszni a Dunában, amíg az bele nem ugrott, utána pedig a víz alá nyomták, majd a fejét ütötték. Az 1963. augusztus 17-én előkerült holttestet nem tudták beazonosítani, ezért N. N. néven, ismeretlenként temették fel. A tetteseknek ezért az esetért nem kellett felelniük. A nagy fegyverrajongó hírében álló, s bűnözői életmódot folytató Soós öt évvel később, 1968. május 15-én Vargával együtt Pataki Károly pénzügyőrt csalták magukkal, leitatták, ellopták a pisztolyát, majd Soós egy baltával agyonütötte az alvó férfit. Mindez nem volt elég, mert egy bajonettel Varga levágta a fejét, majd azt a megcsonkított tetem lábához tették, amikor Soós vecsési házának kertjében elásták. Teste csak több mint egy évtizeddel később, a rendőrgyilkosság nyomozásakor került elő, ám a banda addig még sok más bűncselekményt is elkövetett.

Soós Lajos másik bűntársával, György Józseffel 1972. október 31-én a 65 éves özvegy Farkas Józsefné törökbálinti házához ment. Arra gondoltak, hogy az asszony sok pénzt tart otthon, és be akartak hozzá törni. Az udvaron lévő kutyát elcsalták a kertből, és arra vártak, hogy Farkasné elmenjen otthonról. Az asszony azonban nem mozdult ki aznap, ezért új tervet eszeltek ki. Soós bekiabált az idős hölgynek, hogy a szomszédban lakó anyósán keresztül a feleségének akar üzenni. Mikor Farkasné kinyitotta az ajtót, a két férfi megtámadta. György piszkavassal ütötte a szerencsétlen asszony fejét, amíg az el nem ájult. Ezután Soós ráült a mellére, és egy második világháborús bajonettel (amelyet egyes források szerint a konyhaasztalban találtak, mások szerint viszont Györgyé volt) felvágta a nő csuklóján lévő ereket, a szoknyáját a fejére húzta, majd leöntötte egy lavór vízzel. Megdöbbentő volt az a brutalitás, amellyel ezt a gyilkosságot elkövették, miközben a zsákmány még akkori mércével mérve is csekély, csupán mintegy 530 forint és egy AIWA típusú zsebrádió volt.

Soóshoz 1978-ban csatlakozott egy új bűntárs, bizonyos Németh István, aki akkoriban éppen, hogy csak elmúlt 18 éves, és eleinte viszonylag kisebb fajsúlyú bűncselekményeket – lopás, gépkocsifeltörés – követett el, egyre inkább Soóssal közösen. Soós azonban továbbra is egy komolyabb bűncselekmény elkövetésén törte a fejét, melyhez elengedhetetlennek tartotta valamilyen fegyver megszerzését. Vélhetően a tizenegy évvel korábbi pénzügyőrgyilkosság kapcsán gondolta azt, hogy

legkönnyebben úgy juthat fegyverhez, ha azt egy rendőrtől veszi el, bármi áron.

A főgengszter a Törökbálinton már „bizonyított” György mellett a „kisnémethet” – így hívta a nála 16 évvel fiatalabb és még büntetlen előéletű haverját – választotta ki magának társként. Előtte azonban még vele is el kellett követni egy tesztgyilkosságot.

1979. június 23-án Soós és Németh betért egy vecsési étterembe, ahol összeismerkedtett egy épp gyermeke születését ünneplő férfival, Borai Lajossal. Soós azonnal meglátta a lehetőséget, és közölte Némethtel, hogy kirabolják az ittas férfit. Felajánlották neki, hogy hazaviszik Üllőre, majd „viteldíjat” kértek a fuvarért. A friss apuka ezt megtagadta, mire Soós dulakodni kezdett vele, és elvette karóráját, valamint 300 forintját. Ezt követően kirángatták Borait az autóból, földre teperték, és Soós a rugós késével elvágta a torkát. Németh eközben a saját késével kétszer mellbe szúrta az áldozatot, majd a testet egy közeli bokorba rejtették. Miután rájöttek, hogy így hamar megtalálhatják, másnap hajnalban visszamentek érte, és Tiszapüspöki mellett egy mezőgazdasági területen próbálták meg elásni. Ez sem sikerült, így végül egy közeli csatorna partfalában hantolták el a tetemet.

A rendőrgyilkosság napja

1979. július 10-én aztán eljött a rendőrgyilkosság napja. A helyszínt, egy őrbódét, amely Budapest XVIII. kerülete és Vecsés határában, a korabeli Vörös Hadsereg útján, az akkor még ott álló Steinmetz-szobor közelében helyezkedett el, Soós napokig figyelte, akihez Németh István és György József is csatlakozott. Egy Wartburg-féltengellyel és késekkel fegyverezték fel magukat. Éjjel egy óra körül egy bordó Polski Fiattal értek az őrbódé elé, de a forgalom miatt még egy órát várakoztak. Hajnal kettőkor a három férfi kiszállt, és hangosan vitatkozva úgy tett, mintha leállt volna a motor. Gyulai Károly főtörzsőrmester kiment, hogy segítsen. Ezt kihasználva leütötték, majd betették a csomagtartóba és elhajtottak, de előtte Németh még beszaladt az őrbódéba, ahol idegességében nem találta meg a rendőr gépkarabélyát. A tervük nem jött össze, sőt az első támadást Gyulai túlélte és feleszmélt, így a gyilkos trió ismét megállt, s újabb ütéseket mért rá. Mivel ezt követően még mindig életben volt, Soós a féltengellyel ütlegelni kezdte a fejét, majd elvágta a nyakát. A rendőr halála után György József kifosztotta az áldozatot, Németh pedig sírt ásott a közeli kukoricásban.

Óriási hajtóvadászat indult ellenük, amely három hónap alatt vezetett eredményre. Mindhármukat elkapták, Soós, akit 1979. október 8-án tartóztattak le, bevallotta bűncselekményeit. A rendőrségnek sikerült elfogni a lopásokban, betörésekben, illetve gépjárműfeltörésekben részt vevő Mester Jánost is, akit 1979. szeptember 27-én vettek őrizetbe, őt követte október 1-én Soós felesége, akit lopással és üzletszerű kéjelgéssel vádoltak. György József október 2-án, Németh István október 8-án, Varga László október 24-én került lakat alá.

Soós Lajost, György Józsefet és Németh Istvánt társtettesként, több emberen, részben előre kitervelten, nyereségvágyból, aljas célból, különös kegyetlenséggel és hivatalos személy ellen elkövetett emberölésben találta bűnösnek; Soóst és Györgyöt, mint többszörös visszaesőt, Varga Lászlót pedig társtettesként, különösen kegyetlen módon, aljas célból elkövetett emberölés bűntettében.

Soós Lajost és György Józsefet a bíróság halálra, Németh Istvánt életfogytig tartó, Varga Lászlót pedig 15 évi szabadságvesztésre ítélte,

s kimondta, hogy Varga feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ügy ötödrendű vádlottját, Mester Jánost lopásokért, okirattal való visszaélésért és kitartottságért négyévi, a hatodrendű vádlott Soós Lajosnét (aki a vizsgálati fogságban szülte meg gyermekét, s Mester élettársa volt) pedig kétévi szabadságvesztésre ítélték.

Soós lelkivilágára jellemző, hogy még az akasztófa alatt is játszotta a vakmerő gengsztert, „Viszontlátásra, uraim!” felkiáltással köszönt el a fegyőröktől. György József egy kupica pálinkát akart inni kivégzése előtt, ám az akkori szabályok erre nem adtak lehetőséget. Halálos ítéletüket 1980. október 1-jén hajtották végre.

Szexuális erőszak és újabb gyilkosság

Németh István két évtizedet húzott le különböző fegyintézetekben, először 1999. október 4-én engedték ki, de másodfokon már nem hagyták jóvá szabadon engedését, így december 16-án már vissza is került a rácsok mögé, végül pontosan egy évvel később, 2000. december 16-án feltételesen szabadlábra helyezték. (A kötelet egyébként annak idején azért úszta meg, mert tettei elkövetésekor még nem volt 20 éves – mindössze három hónap híján.) Neve később is feltűnt a rendőrségi hírekben, hiszen szabadulása után létrejött kapcsolatából született gyermeke és nevelt lánya ellen követett el bűnt, szexuálisan zaklatta őket.

Az összesen 21 évet börtönben töltő egykori gyilkos szabadulása után kántornak állt, de nem voltak vele megelégedve, így elbocsátották. Ezt követően többnyire hajléktalanként, alkalmi munkából élt, volt, hogy a Városligetben nyalókát árult. Az Index 2019-es híre szerint később összeköltözött egy nővel, akinek 8 éves lányát a nevére vette, és született egy közös kisfiuk. Az asszony azonban azt mondta, hogy élettársa megerőszakolta a kislányt, majd a saját kisfiát is, ezért feljelentést tett. A rendőrök 2018 őszén fogták el, tagadott, de az igazságügyi szakértők és a pszichológusok véleménye szerint megtörtént az erőszak. A Heves Megyei Főügyészség kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett, 12. életévét be nem töltött személy sérelmére erőszakkal elkövetett szexuális erőszak gyanúja miatt 2019 novemberében élt vádemelési javaslattal. A vádirat lényege szerint Németh a bűncselekményeket heti rendszerességgel követte el 2017 októbere előtt a sértettekkel közös tarnaszentmiklósi lakása mögötti romos épületben. A Heves Megyei Főügyészség fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt.

Az Egri Törvényszék ennek nyomán 2022. április 6-án 15 év fegyházra ítélte Némethet,

akinek az ügye a Debreceni Ítélőtáblára került, amely 2022. október 13-án jóváhagyta az elsőfokon hozott döntést.

Mindeközben aztán robbant még egy bomba, amiről az Index így írt annak idején: “2008. augusztus 10-én az egyik XII. kerületi kiserdőben kapott lángra egy hajléktalan sátra. Miután a tűzoltók eloltották a tüzet, életveszélyes állapotban vittek kórházba egy 52 éves férfit, aki két nappal később belehalt sérüléseibe. Tavaly ősszel vették elő újra az ügyet, ekkor kiderült, hogy a férfi testfelszínének 92 százalékát érintő harmad- és negyedfokú, mélyre terjedő égési sérüléseket szenvedett, a tüzet pedig éghető folyadék vagy égést gyorsító anyag meggyújtásával váltották ki. Képbe került a szintén hajléktalan N. István, aki az eset idején a börtönből szabadulva az élettársával egy közelben parkoló autóban töltötte az éjszakákat. N. István jelenleg nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt letartóztatásban van, így a rendőrök kihallgatták fogolytársait, akik ellene vallottak: kiderült, hogy egy vita után ő gyújtotta fel az áldozatot, ám ezt ő tagadta, sőt állította: a történtek után több kórházat is felkeresett, hogy a sértett állapota felől érdeklődjön.”

Németh István a 2000-re letöltött 21, majd a tavaly rá kirótt 15 év után szinte biztosan nem hagyhatja el többé élve a börtönt – idén lesz 64 éves –, mivel a Fővárosi Törvényszék 2022. november 15-én, hajléktalantársa meggyilkolása miatt első fokon életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte és egyben kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből is. Ezt hagyta jóvá 2023. július 5-én jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla.

Németh Istvánról még a rendőrgyilkosság idején azt írták: féktelen indulatú, szadista, olyan, akitől időnként még a nálánál robusztusabb Soós is félt. Németh ügyvédje egy ízben megkérdezte Soóst: "Miért mondja, hogy ez a fiatal gyerek rá, a sokszorosan büntetett emberre is hatással volt?" Soós ránézett az ügyvédre:

"Mit tudja azt maga! Nem látta a kisnémethet ölni.”

Az pedig végképp kísérteties, amit 2010 novemberében, több mint két évvel a 2008. augusztusi, de az interjú idején még nem felderített gyilkosság után Németh István a Vasárnapi Híreknek nyilatkozott: „Én is áldozat vagyok. Soós már ült és embert ölt, mikor megismertem. Akkor hogy lehettem én a leggonoszabb? Ha igaz lenne, a tíz év alatt, mióta kint vagyok, megcsináltam volna a bajt.”

Megcsinálta és most már tényleg élete végéig börtönben ülhet.

Herczeg Sándor összeállítása