Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
35 embert öltek meg Budapesten

35 embert öltek meg Budapesten

Jelentősen csökkent az erőszakos bűncselekmények száma Magyarországon az utóbbi években. Tavaly mintegy hatvan százalékkal kevesebb rablás történt a 2014-es adathoz képest, és visszaesett az emberölések száma is – hivatkozik a Magyar Idők az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tájékoztatására.

Az ORFK adatai szerint tavaly 158 gyilkosság történt Magyarországon; közel negyven százalékkal kevesebb, mint 2014-ben. A fővárosban 35 embert öltek meg, míg Pest megyében 28 halálos áldozatról tudunk. Nagy a gyilkosságok száma az ország északi és középső részein is, Borsodban és Bács-Kiskunban több mint tíz esetben indult nyomozás.

Az utóbbi megyében a kiterjedt tanyavilág miatt előtérben áll az áldozatvédelem, a személy- és vagyonbiztonság, hiszen az ott élők nagy számban időskorúak és egyedülállóak. Bár a legtöbb személy elleni erőszak Tolna megyében volt, mégis ez az egyetlen olyan országrész, ahol mindössze egy gyilkosságról tájékoztatott a rendőrség.

A rablások száma néhány év leforgása alatt hatvan százalékkal csökkent. Míg 2014-ben kétezer, tavaly alig nyolcszáz alkalommal indítottak eljárást. A főváros után a legtöbb rablás Heves, Borsod és Szabolcs megyében volt. Az északi térségben mintegy ötven alkalommal értek tetten 18 éven aluli fiatalokat, és ugyanennyi harminc év alatti fiatal felnőttnek kellett felelnie a tettéért.

A lap szerint a jelentős visszaesés legfőképpen a prevenciónak köszönhető. A rendőrség nagy figyelmet fordít a fiatal generációra: a diákoknak iskolai programok alkalmával megtanítják, hogyan tudnak felismerni egy veszélyhelyzetet, de arra is rámutatnak, hogyan kerülhetik el az áldozattá válást és a bűnözői életet egyaránt.

A megelőzés a nyugdíjasokra is kiterjed. Az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények egyik leggyakoribb fajtája az úgynevezett unokázós csalás: a bűnözők az idős emberek jóhiszeműségét használják ki, az éjszaka közepén telefonálnak, elváltoztatják hangjukat, sírnak, és a „bajba került” gyermek vagy unoka nevében pénzt, illetve ékszereket kérnek. A Pest Megyei Rendőr-Főkapitányság kampánya erre a veszélyre hívta fel a figyelmet.

A programnak köszönhetően Budapest V. kerületében 80 százalékkal csökkent az elkövetések száma, a rendőri jelentések szerint a hívás megszakítása után a legtöbben azonnal a 112-t tárcsázzák.

Az autólopások száma is csökkent, míg három éve több mint ezer alkalommal érkezett bejelentés, a tavalyi adatok szerint 870 esetet rögzítettek. A bűnügyi térkép alapján a legtöbb autót Szabolcsban vitték el, ott közel száz alkalommal riasztották emiatt a hatóságokat. A legtöbb járművet Bács-Kiskunban törték fel, a megyében a lopások is gyakoriak: összesen 14 fiatalkorút értek tetten, a harminc év alatti korosztályból pedig 15 ember ellen indult eljárás. Zala megyében, ott a legalacsonyabb az autókkal kapcsolatos bűncselekmények száma.

A gépjárműlopások felderítése az utóbbi években sokat javult, az ORFK szerint ez az országos szintű koordinációnak köszönhető, de a polgárőrök egyre nagyobb számú jelenléte is sokat javít a közbiztonságon és a rablásos bűncselekmények visszaszorításában.

Címlapról ajánljuk

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Luisa Gagliardi, a Bocconi Egyetem menedzsment és technológia tanszékének docense azt vizsgálja, hogyan alakítja a földrajz a gazdasági esélyeket – a startupok növekedésétől a városrészek átalakulásán át egészen a munkaerőpiaci egyenlőtlenségekig. Londoni adatokra épülő kutatásai szerint a startupok megjelenése nemcsak innovációt hozhat egy negyedbe, hanem a dzsentrifikáció felgyorsulásával és lakhatási feszültségekkel is együtt járhat, különösen ott, ahol sok a bérlő, és alacsonyabbról indulnak az árak. Közben a munkaszervezés is átrendeződik, a távmunka és a hibrid működés ma már alapelvárás a munkavállalók részéről, de kérdés, hogy ez közelebb visz-e a nők munkaerőpiaci felzárkózásához, vagy épp új formában konzerválja a különbségeket. A szakembert a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett GeoInno2026 konferencián többek között arról kérdeztük, hogyan fonódik össze innováció és lakhatás, mit tehet egy kerület, hogy a befektetők számára vonzóbbá váljon, és hogy a távmunka hogyan eredményezhet karrierhátrányt és alacsonyabb keresetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×