Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
SARS-CoV-2 pozitív, azaz koronavírus-fertőzött feliratú koporsók állnak egy hamvasztóüzem padlóján a németországi Griesenben 2021. november 25-én.  Németországban a negyedik hullám az erősen felívelő szakaszban tart. Az előző nap 351 halálesetet regisztráltak a Covid-19-cel összefüggésben, a járvány áldozatainak száma így 100 119-re emelkedett.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Julian Stratenschulte

Temetésre készültek a rokonok, de nem találták az édesapát a hullaházban

Telefonon értesítették egy nőt, hogy édesapja meghalt. A nő megszervezte a temetést és már a temetkezési szolgálat is megérkezett a kórházba amikor kiderült, hogy "adminisztrációs" hiba történt.

A felvidéki Paraméter számol be a Novin TV híradós anyaga alapján egy abszurd egészségügyi történetről Léván.

Az történt ugyanis, hogy egy 69 éves nyugdíjas férfi lányát arról értesítették, hogy édesapja a kórházban meghalt. A férfi lánya kiválasztotta a ruhát, amiben eltemettetheti édesapját és elment egy temetkezési vállalathoz, hogy megszervezzék a végső búcsút. Ezután pedig a család elment a kórházba, hogy elhozzák a holttestet. A temetkezési vállalat munkatársai viszont azzal szembesültek, hogy a holttest nincs a hullaházban. Ezért elkezdték keresni az elhunytat a kórházban.

„Név szerint és TAJ-szám szerint sem találtuk, ezért elkezdtünk keresni, és végül arra jutottunk, hogy az az állítólagos elhunyt életben van” – mondta Milena Dodoková, a Kerberos temetkezési szolgálat munkatársa.

„Apámat nem találták az elhunytak között, mert kiderült, hogy él. Mondtam a hölgynek, hogy most viccel velem? Hiszen én már intézem a temetését“ – mondta felháborodva a férfi lánya, akit végül a kórház egyik orvosa is felhívott.

„Folyamatosan mentegetőzött, hogy rossz nevet kaptak“ – tette hozzá a lány.

„Sajnáljuk a történteket, emberi hiba történt“ – mondta Martina Pavlíková, az AGEL egészségügyi szolgáltató szóvivője.

„A tapasztalt ügyeletes orvosnak nagyon nehéz műszakja volt, ami alatt ő maga is magas lázzal küzdött. A beteg halála után a dokumentációt helyesen elkészítette, de a telefonszám keresésekor a vezetéknevek hasonlósága miatt hibázott“ - tájékoztatott a szóvivő.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×