Veprik Róbert igazgató elmondta, hogy két éve az új fókabemutató megnyitásakor igyekeztek olyan csapatot kialakítani, amelyik szaporodni képes. A munka sikerrel járt, a hétesztendős nősténynek, Angie-nak és az egy évvel idősebb hímnek, Hagarnak kicsinye született.

Angie vemhességének utolsó időszakát a medence egy sekély vizes elkülönített részén töltötte, mivel az éppen megszülető borjúfóka kölykök még gyengék ahhoz, hogy a mély vízbe esve visszakapaszkodjanak a szárazföldre, így meg is fulladhatnak. Angie kölykét végül július 30-án délután hozta világra. A jövevény nemét még nem tudni biztosan, de feltehetően nőstény.

Szerencsére Angie megfelelően képes táplálni kicsinyét, van elég teje, és a kölyök gyorsan nőtt, erősödött az első héten. Így pénteken már be is engedhették a nőstényt és kölykét a fókabemutató nagy medencéjébe.

Az Atlanti- és a Csendes-óceán partközeli, kevésbé sós vizeiben őshonos borjúfókák a leggyakoribb fókafajnak számítanak. Régebben húsukért és zsírjukért vadászták, és ma is sok példány sérül meg vagy pusztul el, amikor beleakad a halászhálókba.

A kifejlett példányok tömege elérheti a 170 kilogrammot, testhosszuk pedig megközelítheti a két métert. A faj egyedei a természetben halakkal, rákokkal és puhatestűekkel táplálkoznak, az állatkertekben pedig heringet és tintahalat kapnak.

A fókák a szárazföldön nehézkesen mozognak, a vízben viszont annál fürgébbek. Idejük nagy részét a táplálék keresésével töltik, egy nap négy-nyolc kiló halat is elfogyasztanak.

A faj párzási időszakon kívül magányosan él. A nőstények 2-6, a hímek 3-7 éves korukban válnak ivaréretté. A borjúfókák vemhessége 320 napig tart, és általában egy utódot hoznak a világra. Az anya 4-6 hétig szoptatja kicsinyét rendkívül tápláló tejével.