Infostart.hu
eur:
355.81
usd:
308.05
bux:
133652.31
2026. június 11. csütörtök Barnabás

Kiássák az óriás Lenin-fejet Berlinben

Berlinben kiássák és kiállítják az 1991-ben feldarabolt és elásott, majdnem 20 méter magas Lenin-szobor fejét.

A Der Tagesspiegel című berlini lap beszámolója szerint kedden megállapodást kötöttek az illetékes hatóságok a többtonnás szoborfej ügyében. A gondot az okozta, hogy a Lenin-fej és a szobor többi darabja a védett, ritka fürge gyík (Lacerta agilis) egyik fő élőhelye alatt rejtőzik egy erdőben a német főváros Köpenick nevű kerületében.

A tervek szerint a védett állatokat augusztusban befogják és áttelepítik egy biztonságos területre, majd kiássák a Lenin-fejet, amely egy várhatóan októberben nyíló kiállítás egyik központi eleme lesz a spandaui citadellában. A "Leleplezve - Berlin és emlékművei" című tárlat a német főváros több korszakából mutatja be a köztéri szobor- és emlékműtermést, valamint azt, hogy miként viszonyul Berlin a korábbi korszakokból származó emlékműveihez.

A gránitból készült Lenin-szobor a szovjet "udvari szobrásznak" is nevezett Nyikolaj Tomszkij, a szovjet művészeti akadémia egykori elnöke munkája. A 19 méter magas alkotást 1970-ben, Lenin századik születésnapja alkalmából állították fel a Friedrichshain városrészben fekvő, akkor Lenin térnek, ma az Egyesült Nemzetek terének nevezett téren, amelyet a környező magasházak miatt a szocialista városépítészet egyik fő példájaként tartanak számon.

A szobrot a szovjet birodalom összeomlása után, 1991 őszén kezdték lebontani sok más hasonló emlékművel együtt. A kommunista forradalmárt, a Szovjetunió első vezetőjét egy gigantikus zászlóval együtt ábrázoló szobrot több mint 120 darabra aprították. A munka a tervezettnél tovább tartott, 1992-ben ért véget, nemcsak a művelet bonyolultsága miatt, hanem azért is, mert sokan tiltakoztak a szobor eltávolítása ellen és igyekeztek akadályozni a bontást.

Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×