Infostart.hu
eur:
373.48
usd:
340.35
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán
Navracsics Tibor volt közigazgatási és igazságügyi miniszter a végrehajtási visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság ülése elõtt az Országházban 2026. november 13-án.
Nyitókép: MTI/MTI Fotószerkesztõség/Bruzák Noémi

Navracsics Tibor hideg polgárháborúról beszélt a vizsgálóbizottság előtt

Az egykori igazságügyért felelős államtitkár felelősségét hangsúlyozta a végrehajtói kamara működésére Navracsics Tibor korábbi közigazgatási és igazságügyi miniszter az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága előtti meghallgatásán pénteken Budapesten.

Az egykori tárcavezető azt mondta: a 2010-ben hivatalba lépő Orbán-kormány idején csak közvetett ráhatása volt miniszterként a végrehajtói kamara működésére, a területért az igazságügyért felelős államtitkár felelt.

A politikus közlése szerint 2010-ben az a döntés született, hogy az egyes minisztériumok átfogó területekért felelnek, így a közigazgatási és igazságügyi tárca egyfajta államügyi minisztériumként működött. A többi között ide tartozott a kormányzati koordináció, a területi közigazgatás, a felekezetek ügyei és a roma felzárkóztatás.

Az egyes ágazatokat az államtitkárok felügyelték, az igazságügyet Répássy Róbert igazságügyi államtitkár, a végrehajtói kamarával is ő tartotta a kapcsolatot – mondta. Navracsics Tibor közölte: miniszterként nem állt kapcsolatban a kamara vezetőivel, legfeljebb rendezvényeken találkozhatott velük – tette hozzá.

Úgy folytatta: a szervezeti és működési szabályzat szerint az államtitkár döntött a többi között az önálló bírósági végrehajtók kinevezéséről, felmentéséről, áthelyezéséről és fegyelmi eljárást is kezdeményezhetett, továbbá ellátta egyéb kamarák mellett a végrehajtói kamara törvényességi felügyeletét is.

Úgy fogalmazott, a 2010-et megelőző négy évben „hideg polgárháborúban” élt az ország, a többi között a devizehitelek elszabadulása miatt, utóbbi veszélyére a Fidesz már 2006-ban felhívta az akkori kormányzat figyelmét – jegyezte meg.

Azt mondta: a 2010 és 2014 között hivatalban lévő kormány fontos intézkedéseket hozott a devizahitelesek helyzetének javítása érdekében. A többi között bevezették a végtörlesztés lehetőségét, a hitelek átváltását forintra fix árfolyamon, létrehozták a Nemzeti Eszközkezelőt és kilakoltatási moratóriumot is bevezettek.

A végrehajtói pályázatok elbírálása körüli problémákat érzékelve szigorítottak a pályázati feltételeken és jogi végzettséghez kötötték a végrehajtói poszt betöltését – ismertette Navracsics Tibor.

Toroczkai László (Mi Hazánk), a bizottság elnökének kérdésére Navracsics Tibor azt mondta, hogy a végrehajtói kamarára önigazgató szervezetként tekintettek, így, ahogy az ügyvédi, valamint a közjegyzői kamara esetében is eljártak, közvetlen ügyekben nem szóltak bele a működésükbe, hanem a jogszabályi környezetet szigorították. Hozzátette: államtitkárai a teljes bizalmát bírták, és megítélése szerint kiválóan teljesítettek 2010 és 14 között.

A korábbi tárcavezető, idézve a minisztérium akkori szervezeti és működési szabályzatából, kijelentette: nem vett részt végrehajtók kinevezésében, nem is tartott kapcsolatot személyesen egyetlen végrehajtóval sem.

Gyöngyösi István (Tisza) alelnök törvényességi eljárásokról szóló kérdésére válaszolva kiemelte: a törvényességi felügyelet az eljárások jogszabályszerűségét ellenőrzi. Nem kapott a négy év alatt olyan jelzést, hogy át kellene világítani a kamarát – tette hozzá.

Balla György (Fidesz) alelnök kritikával illette a bizottság munkáját, amely szerinte a bűnbakkeresésről szól és nem az események áttekintéséről.

Molnár Zoltán (Tisza) kérdésére válaszolva Navracsics Tibor elmondta: mindig az volt a céljuk, hogy lehetőség szerint a professzionalitás irányába tolják el a végrehajtói kamarát, a fizetési meghagyásos rendszernél pedig az eljárások gyorsítása volt a cél.

Nacsa Lőrinc (KDNP) a devizahitelesek érdekében meghozott kormányzati és parlamenti döntésekről – árfolyamgát, bankok elszámoltatása, forintosítás, eszközkezelő, családi csődvédelem – szóló kérdésére a volt miniszter jelezte: a ciklus végére radikálisan csökkent a végrehajtással érintettek száma.

Toroczkai Lászlónak válaszolva azt mondta: 2010-ben több százezer kétségbeesett adóssal és hitelessel álltak szemben, a fókusz nem a végrehajtói munkadíjakon volt, hanem azon, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, amellyel a lehető legtöbb devizahitelest megmentik.

Egy újabb kérdésére Navracsics Tibor közölte: a kamara vezetésének nem volt politikai védettsége a kormányzaton belül.

Címlapról ajánljuk
Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést
Lesz miről beszélni a jövő héten

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Őrült érdeklődés, történelmi rekord - Nagyot emelkedett első tőzsdei napján az Anthropic

Őrült érdeklődés, történelmi rekord - Nagyot emelkedett első tőzsdei napján az Anthropic

Tőzsdetörténelmi nap a mai, itt az Anthropic részvénykibocsátása, a ChatGPT egyik legnagyobb riválisát, a Claude-ot fejlesztő cég minden idők legnagyobb részvénykibocsátását hajtotta végre. A mesterséges intelligencia fejlesztések egyik legfontosabb szereplőjének részvénye iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a korábban vártnál jóval több részvényt, és az eredeti ársávnál magasabb áron értékesítettek. Ezzel a nyilvános kibocsátás értéke meghaladja a SpaceX korábbi, 75 milliárd dolláros rekordját is. A részvényekkel elindult a kereskedés, nagy pluszban nyitott az árfolyam. Cikkünkben folyamatosan közvetítjük a mega-IPO-val kapcsolatos eseményeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×