A volt miniszter közölte: arra a kérdésre sem tud felelni, hogy milyen konkrét intézkedésekkel szigorították abban az időszakban a végrehajtók ellenőrzését, mert csupán a jogalkotás körébe tartozó lépéseket tett a tárca. Ilyen volt a végrehajtás alól mentes jövedelmek szabályozása, amit a nettó minimálbér 60 százalékában határoztak meg a korábbi fix összeg helyett, illetve a családi adókedvezmények nettó összege is bekerült a végrehajtás alól mentessséget kapó körbe – fűzte hozzá.

Kijelentette: a végrehajtói rendszer nagy strukturális átalakulása már a hivatalba lépése előtt lezajlott.

Gyöngyösi István (Tisza Párt) bizottsági alelnök azon kérdésére, hogy az Európai Unió Bíróságának a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó kötelező erejű jogértelmezése nyomán miért nem terjesztettek elő jogszabály-módosítást, Tuzson Bence azt felelte, hogy abból nem lehetett azt a következtetést levonni, ami automatikussá tette volna a folyamatban lévő végrehajtások felfüggesztését.

A jogértelmezés tekintetében a Kúria megtette a szükséges lépéseket és a joggyakorlatot követték az alacsonyabb szintű bíróságok is – fűzte hozzá.

Molnár Zoltán (Tisza Párt) azon kérdésére, hogy miként működött együtt a minisztérium és az SZTFH a végrehajtói tevékenység ellenőrzése terén, folytattak-e közös vizsgálatot, Tuzson Bence azt mondta: erre nagyon szűk lehetőség volt, mert a közvetlen felügyelet és a rendeletalkotási hatáskör is részben átkerült a hatósághoz. Közös vizsgálat elrendelésére nincs lehetősége a miniszternek.

Toroczkai László arra emlékeztette a politikust, hogy miközben immár öt éve tart a Völner-Schadl ügy, Schadl György a Végrehajtói Kar volt vezetője továbbra is százmilliókat keres, miközben házi őrizetét tölti siófoki nyaralójában. Ezt pedig azért tudja megtenni, mert a végrehajtói helyettesítésre vonatkozó szabályozás megengedi számára.

Ezzel kapcsolatban azt firtatta a volt miniszternél, hogy amikor ez kiderült, nem gondolt-e a szabályozás megváltoztatására.

Tuzson Bence erre azt mondta: elsősorban nem a helyettesítési szabályokkal van a probléma, hanem azzal, hogy a bírósági ügyek hosszú évekig elhúzódnak.

Ezért miniszteri jogalkotási programjában prioritást kapott a jogi versenyképesség megteremtése, vagyis az igazságszolgáltatás felgyorsítása a gazdasági versenyképesség erősítéséért.

Ennek érdekében a többi között megváltoztatták az iratismertetési szabályokat és bevezették a gyorsított perek intézményét, illetve a bíróságok is vagyoni kompenzációra kötelezhetővé váltak, ha nem tartják be a határidőket - sorolta Tuzson Bence.

Tuzson Bence nem válaszolt Gyöngyösi Istvánnak arra a kérdésére, hogy szerinte az előző ciklusokban a végrehajtási visszaélések miatt minisztereknek vagy államtitkároknak van-e valamilyen politikai felelőssége. Ezt azzal indokolta, hogy egy vizsgálóbizottság nem kérhet véleményt senkitől, itt a tényekről kell beszélni.

Gyöngyösi István erre reagálva úgy fogalmazott: ez a válasz „mindent elmond”, és a volt minisztert a mellébeszélés „meg a flegma, laza pökhendiség” királyának nevezte.

Ezután Nacsa Lőrinc (KDNP) is jelezte, hogy politikai véleményekre nem kötelezhető a meghallgatott, majd megjegyezte, hogy a bizottság leszavazta Görög Márta jelenlegi igazságügyi miniszter meghallgatását, akinek az elmúlt hat hónapban ugyanazok voltak a jogkörei, mint Tuzson Bencének. A kereszténydemokrata politikus szerint a bizottság munkája „egy politikai boszorkányüldözésbe” kezd fordulni, amit TikTok videók érdekében készítenek.

Az ülést követően Toroczkai László a sajtónak nyilatkozva hangsúlyozta: nem tudja elfogadni, hogy az összes miniszter azt mondja, hogy semmiről nem tudott, semmit nem vett észre,

nem is ő nevezte ki a felelős személyeket. Ebben a helyzetben fölmerül az, hogy nem voltak alkalmasak a miniszteri feladatok ellátására.

Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés határozata szerint a bizottságnak az év végéig el kell készítenie a jelentését. Szándéka szerint ennek a jelentésnek az lesz a legfontosabb pontja, hogy letegye egy új nonprofit és emberséges végrehajtói rendszer jogi alapjait, az Országgyűlés vagy az Igazságügyi Minisztérium pedig ez alapján kidolgozza az új rendszert. Reméli, hogy ezt valamennyi párt támogatni fogja – fűzte hozzá.

A meghallgatások fényében számára úgy tűnik, hogy Varga Judit volt igazságügyi miniszter tényleg nem tudott a végrehajtói bűnszervezet működéséról, ám ebben az esetben is felmerül az alkalmatlansága.

Egyelőre úgy tűnik, hogy Varga Judit idejében Völner Pálnál állt meg politikai szinten a végrehajtó maffia működése, de itt Trócsányi miniszter úr esetében azért ennyire már ezt nem tudom elmondani, hogy az ő felelőssége, konkrét felelőssége nem merült föl – fogalmazott.