A kiadvány célja elsősorban az, hogy bemutassuk, hogy napjainkban milyen problémával küzdenek az alapellátók, a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, a fogorvosok, illetve az egészségügyi szakdolgozók, és hogy mik azok a problémás területek, amiken ha rövid időn belül nem változtatunk, és amikre rövid időn belül nem fókuszálunk, akkor ahhoz vezetnek, hogy az alapellátás ellehetetlenül – mondta Szabó Erzsébet Gyöngyi háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Szakmai Tagozatának ügyvivője az InfoRádióban.

A kérdésre, hogy mi a legfőbb problémák, azt mondta: „Több téma köré csoportosítottuk a problémafeltárást és a javaslatainkat is.

Az első és legfontosabb talán a humánerőforrás kérdése, az utánpótlás nevelés kérdése az orvosi, mind a szakdolgozói területen,

a finanszírozás kérdése, és a fenntarthatóság, a jelenlegi struktúra fenntarthatóságának kérdése” – mondta a szakember, hozzátéve: „kitértünk a javaslatban a technikai és az infrastrukturális körülmények bemutatására és javaslatot tettünk ezeknek a megoldására is. Illetve sikerült feltérképezni az alapellátás külső környezetét és azokat a kapcsolódó határterületeket, amiknek a megjavítása szintén fontos lehet ahhoz, hogy az alapellátás működőképes legyen. Gondolok itt például a szociális ellátásra, a jogi környezetre, az egyéb társszakmák alapellátáshoz kapcsolódására”.

A cél az, hogy vonzóvá kellene tenni ezt a pályát, hogy minél több orvos akarjon háziorvos lenni, fogorvos lenni, és hogy minél több szakdolgozó akarjon és szeressen az alapellátásban dolgozni, ideértve nemcsak a középfokú végzettségű nővéreket, hanem a felsőfokú végzettséggel rendelkező gyógytornászokat, dietetikusokat, de akár szociális munkásokat is – mondta a szakember.

„Az alapellátásban, ha csak a háziorvosi és a fogorvosi ellátást nézem, igen nagy arányú ma a létszámhiány”

– hangsúlyozta Szabó Erzsébet Gyöngyi, majd a számokat is sorolta:

• 6450 körüli háziorvosi körzet van, ebből pillanatnyilag betöltetlen 1020 körüli.
• A fogorvosi praxisokban 250 körüli alapellátó fogorvosi praxis van, ami jelenleg állandó fogorvos nélkül helyettesítéssel kénytelen megoldani a napi feladatait, de ugyanez elmondható a szakdolgozókra is.
• A háziorvosok átlagéletkora 61 év,
• a házi gyermekorvosok átlagéletkora 62,5 év,
• a szakdolgozók átlagéletkora is összességében 50-55 év között van, függően attól, hogy melyik szektorban dolgoznak.

Tehát ez előrevetíti azt, hogy

ha nem találunk gyorsan valamiféle hatékony megoldást, akkor 5-10 éven belül a jelenleg praktizáló háziorvosok 40 százaléka már biztosan nem lesz a rendszerben, és ugyanez igaz a szakdolgozókra is

– tette hozzá.

De egyik napról a másikra aligha lehet csodát tenni.

„A mi javaslatunkban az szerepel, hogy három szakaszban lenne érdemes gondolkodni a problémák megoldásán.

1. Egy hiperakut szakasznak azonnali, rövidtávú megoldásokkal el kellene érnie azt, hogy legalább a most rendszerben lévők maradjanak benne a rendszerben,
2. aztán egy nagyjából 5 éves szakaszban, középtávon gondolkozunk abban, hogy elinduljanak azok a folyamatok, amiknek a végeredménye az lenne, hogy
3. egy nagyjából 10 éves kifutásra a teljes alapellátást akár szerkezetileg is át tudjuk alakítani

úgy, hogy abból hosszú távon egy működőképes és fenntartható rendszer alakuljon ki” – mondta Szabó Erzsébet Gyöngyi háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Szakmai Tagozatának ügyvivője az InfoRádióban.