Mint az Infostart hírül adta, Japán Niigata prefektúrájának közgyűlése jóváhagyta a Kashiwazaki-Kariwa atomerőmű újraindítását, ezzel megnyílt az út a világ legnagyobb nukleáris erőművének ismételt üzembe helyezése előtt.

A Kasivazaki–Kariva a legnagyobb teljesítményű erőmű a világon, ekként hét darab forró vizes reaktor található a telephelyén.

Mint Aszódi Attila atomenergia-ügyi szakértő az InfoRádióban magyarázta, tulajdonképpen egymás mellett két telephely van, az egyik telephelyen, délre négy blokk áll, északi irányban ettől három blokk, összességében ezek több mint 8000 megawatt beépített kapacitást képviselnek.

Emlékezetes, 2011-ben, 15 éve egy hatalmas földrengés szökőárt zúdított a fukusimai atomerőműre, melynek következtében a reaktor megsérült, emiatt az összes egyéb atomerőművet is leállították, ami akkor nagyon fájt Japánnak, mert az energiahordozókban szegény ország 54 erőművi blokkja mintegy 30 százalékát adta a villamosenergia-termelésnek. A gazdaság érvágása tehát hatalmas volt, sokkal több cseppfolyós gázt kellett importálni ezután, az embereknek pedig sokba került ez a kényszer.

Ez az atomerőmű nem a keleti parton található, ahol a fukusimai hanem nagyjából ugyanabban a magasságban, de a nyugati partvidék mentén, ami két szempontból is érzékeny kérdés a szakértő szerint:

1. ugyanaz a Tepco vállalat, a Tokyo Electric Power Company működteti ezt a telephelyet, mint amelyik a fukusimai telephelyet működtette, a lakosság pedig, de a politika is aggódik, hogy mit tanult a cég a fukusimai ügyből
2. a 2011-es fukusimai balesetet okozó földrengés előtt négy évvel (2007) volt egy másik jelentős földrengés a most nyíló erőmű telephelyéhez közel, akkor a talaj megrázottsága, az egyes blokkoknak a mechanikai hatásai a földrengés következtében jelentősen meghaladták a tervezési alapban szereplő értékeket.

„Nem volt nagyon nagy baj, nukleáris baleset nem következett be, de egyrészről volt egy látványos transzformátortűz, és lassan tudott reagálni a városi tűzoltóság is. És az a tény, hogy jelentősen meghaladta a blokkok tényleges megrázottsága a névleges tervezési értékeket, nyilván felvetett egy csomó műszaki kérdést. Ezért hallunk most erről ilyen nagy fókusszal a kassai atomerőmű 6. blokkjának visszaindulásáról, merthogy ez a 2007-es ügy és annak a biztonságnövelő intézkedései azok rárakódnak a 2011-es fukusimai földrengés egyéb hatásaira, mérnöki és politikai szempontból” – magyarázta Aszódi Attila.

Ám Japánnak most nagyon sok energia kell, 2040-re 20 százalékra akarják növelni a nukleáris energia arányát az energiatermelésben, hogy csökkentsék az importált gáz és szén szerepét, és állítólag csak ennek az erőműnek az első reaktora már 2 százalékkal növelhetné a tokiói térség áramellátását. Márpedig 2011 előtt valóban 54 atomerőművi blokk üzemelt Japánban, amíg mindet le nem állították; teljesen új nukleáris biztonsági szabályrendszert alkottak, és tulajdonképpen azoknak a blokkoknak, amelyeket az üzemeltető vissza akar állítani, meg kell felelniük az új szabályoknak;

• eddig 14 blokk indult egyébként újra Japánban
• 19 reaktor van még felfüggesztett üzem státuszban, ezek között vannak a most szóban forgó blokkok is.

Japán úgy állt le, hogy újra tudjon indulni, Németország nem

Mi jön most? A szakértő szerint a következő időszakban, ahogy sorra felelnek meg a követelményeknek az egyes blokkok, akkor ez a 19, felfüggesztett üzem státuszban lévő blokk fog visszaindulni, illetve felmerült az is, hogy Japánban új nukleáris létesítményt építsenek, mert a szigetország nagyon kitett az importnak és emiatt a magas áraknak.

Ami Európa számára Aszódi Attila szerint tanulság lehet, az az, hogy ez történik Japánban, miközben Németország visszafordíthatatlanná tette az atomenergiáról való leválás folyamatát azzal, hogy műszakilag újraindíthatatlanná tesz a maga erőműveit, ugyanakkor egy sor európai kormány már pedzegeti az energiastratégia újragondolását.