Orbán Viktor felidézte: Erdélyi Géza nehéz időkben, a rendszerváltozás viharai közepette állt a felvidéki reformátusok élére, akiket olyan időszakban kellett vezetnie, amikor a felvidéki magyarságnak újra meg kellett tanulnia felemelt fejjel járni a kommunista rendszer embertelen dekrétumai és az évtizedes elnémíttatás után. Amikor nemcsak templomokat és iskolákat, hanem öntudatot, önbecsülést, önbizalmat is vissza kellett szerezni, hogy „egyszer megint úgy lehessen, ahogy régen volt” – emlékeztetett.

Azért dolgozott, hogy a felvidéki magyarok ismét otthonukra találjanak szülőföldjükön, hogy anyanyelvükön beszélhessenek, tanulhassanak, imádkozhassanak – méltatta a püspököt, hozzátéve „az ő munkája nélkül nem jöhetett volna létre az a talapzat sem, amelyre 2010 után építkeztünk”.

Erdélyi Géza abba a nagy láncolatba illeszthető, amelynek tagjai Bethlen Gábortól Ravasz Lászlóig mindig tudták: a hit dolga egyben a nemzet dolga is – hangsúlyozta.

Orbán Viktor köszönetet mondott az életének 89. évében elhunyt Erdélyi Gézának, amiért prédikációival tanította, életével pedig bizonyította, hogy a hit nem fájdalomcsillapító, hanem tartás, magyarnak lenni pedig nem választás, hanem küldetés.