A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) már hosszú ideje óvja a Balaton tisztaságát, idén pedig kerek évfordulót ünnepelnek, hiszen negyven éve adták át és helyezték üzembe az első ütemet. Ebből az alkalomból kedden konferenciát is tartottak. A Balaton vízminősége az 1960-as évektől egyre inkább romlott, ezért valamilyen megoldást kellett találni a problémára. A magyar állam a Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program 1979-ben elfogadott módosításában hagyta jóvá több, a vízminőség javítása érdekében elindított beruházás mellett a KBVR megvalósítását is. A vízvédelmi rendszer legfőbb feladata, hogy a Zala vízgyűjtőjéről érkező lebegőanyag- és tápanyagterheléseket természetes jellegű szűrőmezőként a tározóban tartsa és feldolgozza.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója az InfoRádióban elmondta: a Balaton vízgyűjtőjéről különböző terhelések érkeznek a tóba, amelyek nagy károkat és komoly kellemetlenségeket okozhatnak. Emlékeztetett, hogy a foszfortöbblet és a különböző szerves anyagok vízbe jutása miatt alakultak ki nemrég kékalga-populációk a Balatonban. A hasonló esetek elkerülése érdekében jött létre a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer. Láng István felidézte: tulajdonképpen egy már meglévő szűrőrendszert kellett úgy átalakítani, hogy hatékonyabban működjön.

Kiemelte: KBVR-nek nemcsak az a szerepe, hogy megfelelő vízminőség jusson a Balatonba a Zala vízgyűjtőiről, hanem az is, hogy hosszú távon megmaradjon a Kis-Balaton természeti értéke, hiszen ezt emberi erővel nem lehet biztosítani. A rendszer megléte környezetvédelmi szempontból is nagyon fontos, hiszen működésével csökkenthető a tó terhelése. Láng István megjegyezte: a Balaton sekély vizű, ezért több szempontból is sérülékeny, ami indokolja, hogy miért kell rá nagyon vigyáznunk.

A védelemben pedig kulcsszerepet kap a jelentős terheket megfogó Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer.

A rendszert az elmúlt négy évtizedben többször is fejlesztették. Mivel egy szűrőrendszerrel van szó, időnként ki kell tisztítani, ki kell emelni a felgyülemlő iszapot. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója hangsúlyozta: mindezeket a tevékenységeket olyan üzemrendben kell elvégezniük, hogy közben ne érjék károk a természeti értékeket, ne legyenek akadályozva a természetes fejlődési folyamatok, illetve fennmaradjon a változatosság a környezetben. Mint fogalmazott, ez a továbbiakban is nagy kihívás lesz mind a vízügyi, mind a természetvédelmi szakembereknek, de egyben nagyon izgalmas és szép feladatnak is tartja ezt a nagyszabású munkát.

Láng István szerint összehangolt, óriási munkát igényel, hogy az említett feladatokat folyamatosan el tudják végezni az üzemelés során. Különösen figyelni kell azokra a részekre, amelyek az idő előrehaladtával elöregednek, feltöltődnek, és már nem tudnak képviselni jelentős természeti értékeket. Ilyen esetekben be kell avatkozni, el kell végezni a szükséges fejlesztéseket a jövőre gondolva.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója szerint a Balaton vízminősége jelenleg megfelelő, a szakemberek erre figyelnek és vigyáznak, a Kis-Balaton pedig óriási segítség ebben. Hozzátette, hogy több hasonló szűrőmező is van más vízfolyásokon, amelyek együttesen óvják a Balaton vízminőségét és megakadályozzák a tó gyors elöregedését, ezért „sokat köszönhetünk ezeknek a rendszereknek”.