Infostart.hu
eur:
360.1
usd:
309.85
bux:
131342.08
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
Kósa Lajos, a Fidesz képviselője azonnali kérdést tesz fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. június 10-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Kósa Lajos az utónévjegyzékről: olyan nevek jelennek meg, amelyekhez semmi közünk, sértők és dehonesztálók

A nemrég hatályba lépett törvénymódosítással a magyar utónévjegyzék kiegészíthetővé és felülvizsgálhatóvá vált, a felelős a kultúráért és innovációért felelős miniszter lett, aki meghozza a végső döntést az utónevekkel kapcsolatban. Kósa Lajos szerint eddig a Nyelvtudományi Intézet nem a saját elveinek megfelelve működtette a rendszert, a nyelvészek „sok nevetséges és káros keresztnevet engedtek át a szűrőjükön”.

Még az ősszel felülvizsgálják azt az utónévjegyzéket, amely nemrég jelent meg Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter új rendeletében. Ennek azért van jelentősége, mert a lista tartalmaz olyan neveket is, amelyek miatt az Országgyűlés a nyelvészektől a kormányhoz rendelte az utónevek engedélyezésének jogát.

Az Országgyűlés a nyáron 159 igen szavazattal, 22 nem ellenében és egy tartózkodás mellett – tehát részben az ellenzék egyetértésével – fogadta el azt a módosítást, hogy a nyelvészek helyett a felelős miniszter engedélyezze az új utóneveket. Az előterjesztő Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti képviselője volt, aki azért javasolta a változtatást, mert indoklása szerint a tudósok „túl sok nevetséges és káros keresztnevet engednek át a szűrőjükön”.

Kósa Lajos közölte: a jövőben a magyar kormány mindenkori kulturális minisztere megjelenteti a magyar utónevekre vonatkozó jegyzéket a Magyar Közlönyben. Ha esetleg valaki ezt felül akarná vizsgáltatni, akkor a minisztériumhoz kell fordulnia az anyakönyvvezetőn keresztül, majd felterjeszthetik a javaslatot az új nevek elfogadására. A minisztérium minden esetben konzultál a Magyar Nyelvtudományi Intézettel, a nyelvtudománnyal és a névtannal foglalkozó kutatókkal, valamint a parlament kulturális bizottságával, és a folyamat végén a miniszter hoz döntést.

Kósa Lajos ezt azért tartja fontosnak, mert így lesz felelőse az utónévjegyzéknek. „A hülyeségért viszont nem lehet senkit sem felelősségre vonni. Eddig volt egy ködös intézmény, és

sokszor elcsodálkoztunk azon, hogy olyan nevek jelennek meg a magyar utónévvagyonban, amelyekhez semmi közünk, vagy az érezzük, hogy nem stimmelnek, adott esetben sértők vagy dehonesztálók a viselőjükre nézve”

– fejtegette a kormánypárti politikus.

Mint fogalmazott, „tucatjával lehet sorolni a példákat arra, hogy a Nyelvtudományi Intézet nem a saját elveinek megfelelve működtette a rendszert”, és emiatt kerültek be a hivatalos utónévjegyzékbe olyan nevek, mint például a Candida vagy az Orália.

Csütörtök reggel jelent meg a Magyar Közlönyben a kultúráért és innovációért felelős miniszter rendelete, amelynek melléklete tartalmazza az utónevek listáját. Ezek között még mindig ott van egyebek mellett az Orália és a Legolasz, ahogyan a Mohamed is, ami azóta vált témává, hogy Takács Károly oroszlányi polgármester, az ország bevándorlómentességére utalva egy iskolai tanévnyitón kifejezte örömét a Mohamed nevű tanulók hiánya miatt.

Hankó Balázs szerint azonban álhírt terjeszt az, aki a Magyar Közlönyben megjelent lista alapján azt állítja, hogy a magyar utónévjegyzék újdonságként tartalmazza a Mohamed nevet. A tárcavezető közösségi oldalán egyértelműsítette: az életbe lépett törvényi változás lényege éppen az, hogy a magyar utónévjegyzék kiegészíthetővé és felülvizsgálhatóvá vált, az első kontrollt pedig már idén ősszel kezdeményezni fogják a Nyelvtudományi Kutatóközpont és külső szakértői bizottság előkészítő bevonásával.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

„Magyarországon nincs helye kordonoknak, főleg nem közintézmények körül, amelyeket magyar emberek pénzéből építettek” – jelentette ki a kormányfő a Karmelita előtt. Vitézy Dávid is részt vett a bontásban, elmondta, 500 és 1000 milliárd forint között lesz a vári költekezés vége, eközben a magyar gyermekvédelemre, közlekedésre, vasútra sosem volt pénz. Magyar Péter bejelentést tett az épületek, illetve a beruházások további sorsáról is. A Karmelita és a Miniszterelnöki Kabinetiroda látogatható lesz. Ennek módjáról is bejelentések jöttek.

Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Egy évvel ezelőtt alakult meg az új szövetségi német kormány Friedrich Merz kancellár vezetésével. A hármas koalíció jövőjét és az előrehozott választások eshetőségét elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Bauer Bence szerint tartományi szinten az AfD további térnyerése erősen destabilizálná a szövetségi kormányzatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

A magyar energiarendszer zöldítésében az elmúlt években a napenergia vitte a főszerepet, miközben egy másik, időjárástól független megújuló forrás – a geotermia – a lehetőségeihez képest jóval kisebb figyelmet kapott. Pedig a Kárpát-medence adottságai európai összevetésben is kedvezőek: a hő a föld mélyéből folyamatosan rendelkezésre áll, és megfelelő geológiai környezetben hőtermelésre, sőt bizonyos esetekben villamosenergia-termelésre is alkalmassá tehető. A mélygeotermia elterjedésének kulcsa ugyanakkor nem csak műszaki kérdés: a beruházói kockázatkezelés, a visszasajtolás gyakorlata, a fogyasztók közelsége és a kiszámítható szabályozási-támogatási háttér együtt döntik el, hogy az ígéretekből mennyi lesz tényleges kapacitás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×