Infostart.hu
eur:
378.9
usd:
319.3
bux:
126964.02
2026. február 16. hétfő Julianna, Lilla
Kósa Lajos, a Fidesz képviselője azonnali kérdést tesz fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. június 10-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Kósa Lajos az utónévjegyzékről: olyan nevek jelennek meg, amelyekhez semmi közünk, sértők és dehonesztálók

A nemrég hatályba lépett törvénymódosítással a magyar utónévjegyzék kiegészíthetővé és felülvizsgálhatóvá vált, a felelős a kultúráért és innovációért felelős miniszter lett, aki meghozza a végső döntést az utónevekkel kapcsolatban. Kósa Lajos szerint eddig a Nyelvtudományi Intézet nem a saját elveinek megfelelve működtette a rendszert, a nyelvészek „sok nevetséges és káros keresztnevet engedtek át a szűrőjükön”.

Még az ősszel felülvizsgálják azt az utónévjegyzéket, amely nemrég jelent meg Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter új rendeletében. Ennek azért van jelentősége, mert a lista tartalmaz olyan neveket is, amelyek miatt az Országgyűlés a nyelvészektől a kormányhoz rendelte az utónevek engedélyezésének jogát.

Az Országgyűlés a nyáron 159 igen szavazattal, 22 nem ellenében és egy tartózkodás mellett – tehát részben az ellenzék egyetértésével – fogadta el azt a módosítást, hogy a nyelvészek helyett a felelős miniszter engedélyezze az új utóneveket. Az előterjesztő Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti képviselője volt, aki azért javasolta a változtatást, mert indoklása szerint a tudósok „túl sok nevetséges és káros keresztnevet engednek át a szűrőjükön”.

Kósa Lajos közölte: a jövőben a magyar kormány mindenkori kulturális minisztere megjelenteti a magyar utónevekre vonatkozó jegyzéket a Magyar Közlönyben. Ha esetleg valaki ezt felül akarná vizsgáltatni, akkor a minisztériumhoz kell fordulnia az anyakönyvvezetőn keresztül, majd felterjeszthetik a javaslatot az új nevek elfogadására. A minisztérium minden esetben konzultál a Magyar Nyelvtudományi Intézettel, a nyelvtudománnyal és a névtannal foglalkozó kutatókkal, valamint a parlament kulturális bizottságával, és a folyamat végén a miniszter hoz döntést.

Kósa Lajos ezt azért tartja fontosnak, mert így lesz felelőse az utónévjegyzéknek. „A hülyeségért viszont nem lehet senkit sem felelősségre vonni. Eddig volt egy ködös intézmény, és

sokszor elcsodálkoztunk azon, hogy olyan nevek jelennek meg a magyar utónévvagyonban, amelyekhez semmi közünk, vagy az érezzük, hogy nem stimmelnek, adott esetben sértők vagy dehonesztálók a viselőjükre nézve”

– fejtegette a kormánypárti politikus.

Mint fogalmazott, „tucatjával lehet sorolni a példákat arra, hogy a Nyelvtudományi Intézet nem a saját elveinek megfelelve működtette a rendszert”, és emiatt kerültek be a hivatalos utónévjegyzékbe olyan nevek, mint például a Candida vagy az Orália.

Csütörtök reggel jelent meg a Magyar Közlönyben a kultúráért és innovációért felelős miniszter rendelete, amelynek melléklete tartalmazza az utónevek listáját. Ezek között még mindig ott van egyebek mellett az Orália és a Legolasz, ahogyan a Mohamed is, ami azóta vált témává, hogy Takács Károly oroszlányi polgármester, az ország bevándorlómentességére utalva egy iskolai tanévnyitón kifejezte örömét a Mohamed nevű tanulók hiánya miatt.

Hankó Balázs szerint azonban álhírt terjeszt az, aki a Magyar Közlönyben megjelent lista alapján azt állítja, hogy a magyar utónévjegyzék újdonságként tartalmazza a Mohamed nevet. A tárcavezető közösségi oldalán egyértelműsítette: az életbe lépett törvényi változás lényege éppen az, hogy a magyar utónévjegyzék kiegészíthetővé és felülvizsgálhatóvá vált, az első kontrollt pedig már idén ősszel kezdeményezni fogják a Nyelvtudományi Kutatóközpont és külső szakértői bizottság előkészítő bevonásával.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

Gyakorlatilag sutba vágta Magyarország és Közép-Európa gazdasági receptjét az elmúlt évek inflációja

A 2020–2024 közötti inflációs sokk Közép‑Kelet‑Európában – különösen Magyarországon – jóval nagyobb és más szerkezetű volt, mint Nyugat‑Európában, és ezzel a régió addigi felzárkózási pályájának egyik kulcspillérét, az alacsony ár- és bérszínvonalat döntötte le - áll az Európai Bizottság friss tanulmányában. Az elmúlt évek inflációs sokkja a bér‑ és inputköltségek csatornáján keresztül jelentősen átrendezte az európai országok egymáshoz viszonyított versenyképességi pozícióját. A változások Közép-Kelet-Európát és Magyarországot különösen erősen érinti, hiszen a nemzeti valuták gyors reálfelértékelődése egyre inkább aláássa a gazdasági felzárkózás évtizedekig működő pilléreit. Az ár‑ és bérfelzárkózás felgyorsulása, a lassan bővülő termelékenység és a hagyományos (olcsó munkaerőre és külföldi tőkére építő) modell kifulladása együtt könnyen „növekedési csapdába” terelheti a régiót, ha nem jön érdemi szerkezeti és versenyképességi fordulat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×