Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin
Nyitókép: Pixabay

Tavaszig biztosan van elég gáz a magyar tározókban

A gáztartalék az ország ellátásához még mintegy 75 téli napra elegendő lenne, azaz már a mostani készlettel is márciusig megoldható sok százezer otthon fűtése – tudta meg a Mandiner. A hazai gáztárolók töltöttsége 57 százalékos, lényegében megegyezik az uniós átlagos szinttel.

Súlyos mínuszokkal néz szembe az ország a következő napokban, az extrém hideg miatt pedig már a vörös kód riasztást is kiadták, akár mínusz 20 fok is előfordulhat. A Mandiner kérdésekkel fordult az Energiaügyi Minisztériumhoz, hogy megtudják, pontosan hány napra elegendő készlet maradt a gáztárolókban.

A minisztérium Kommunikációs Főosztálya válaszában úgy fogalmazott: „a hazai fogyasztók biztonságát kiszolgálását a betárolt készletek mellett a folyamatos importszállítások és az egyre növekvő belföldi kitermelés is garantálják. A magyar családok nagy biztonsággal fűthetik otthonaikat a kemény télben is, miközben a rezsicsökkentésnek köszönhetően változatlanul Európa legalacsonyabb áram- és gázárait fizetik.”

A hazai gáztárolók töltöttsége 57 százalékos, lényegében megegyezik az uniós átlagos szinttel.

Ez a legfrissebb adatok szerint ugyanis 58 százalékon áll. A legkisebb tárolt mennyiséggel Horvátország rendelkezik, ott mindössze 35 százalékon állnak a tárolók. 50 százalék alatt van még Dániában, Lettországban és Hollandiában a gázkészlet. 50 százalék körüli szinten áll Németország és Franciaország, Románia 70, Lengyelország 80 százalék körül áll.

Az elérhető készletmennyiség 3,7 milliárd köbméter, negyedével haladja meg az elmúlt időszak éves lakossági felhasználását. A fogyasztásarányos töltöttség 42 százalékos, ez az arány az egyik legmagasabb a kontinensen, a 19 százalékos uniós középérték több mint duplája.

A rendelkezésre álló tartalék az ország ellátásához még mintegy 75 téli napra elegendő lenne. Azaz már a mostani készlettel is márciusig megoldható sok százezer otthon fűtése.

Persze sokan más módokkal, árammal, vagy tűzifával fűtenek, de Magyarországon még mindig a gáz a legelterjedtebb fűtőanyag.

A fogyasztási mennyiség fenntartását az is nagyban segíti, hogy

a magyar családok és vállalkozások elkezdtek spórolni a gázzal.

A 2021-ben még 11 milliárd köbméter feletti (a lakosság esetében több mint 4 milliárd köbméteres) éves gázfelhasználás az elmúlt években a kormányzati intézkedések és a tudatosabb fogyasztói magatartás miatt 8,5 milliárd köbméterre (a háztartásoknál 3 milliárd köbméterre) csökkent.

„Jelentős tartalékok vannak tehát a rendszerben, a jellemzően föld alatt futó gázvezetékek ráadásul kevésbé kitettek az időjárási hatásoknak. De az árammal fűtőknek sincs okuk aggodalomra: az elosztók megerősített diszpécserszolgálatokkal, 24 órás készenlétben lévő szerelőcsapatokkal gondoskodnak az esetleges hibák gyors elhárításáról” – húzta alá a tárca.

Címlapról ajánljuk
Ki támadt Donald Trumpra, ez tudható eddig a merénylőről

Ki támadt Donald Trumpra, ez tudható eddig a merénylőről

Az amerikai hatóságok azonosították a szombat esti Fehér Házi Tudósítói Vacsorán történt lövöldözés elkövetőjét. A gyanúsított a 31 éves Cole Tomas Allen, egy kaliforniai mérnök és pedagógus, aki ellen már meg is történtek az első vádemelések.

Így csapott le a csernobili radiokatív por Magyarországra

A csernobili atomerőmű negyven évvel ezelőtti robbanásából származó radioaktív anyagok terjedését nagyban befolyásolták a légköri viszonyok, ezért Magyarországot nem keletről, hanem egy északi kitérő után, északnyugatról érték el először a szennyező részecskék - olvasható a HungaroMet Zrt.-nek az ipari baleset évfordulójára készített összefoglalójában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
Csernobil 40: mit tanult a világ minden idők legnagyobb ipari katasztrófájából?

Csernobil 40: mit tanult a világ minden idők legnagyobb ipari katasztrófájából?

1986. április 26-a óta Csernobil nemcsak a világ egyik legnagyobb ipari katasztrófájának a neve, hanem egy állandó viszonyítási pont: amikor a nukleáris energiáról beszélgetünk, szinte mindig ott van a háttérben. Ma, amikor egyszerre kell klímacélokat teljesíteni és ellátásbiztonságot garantálni, különösen fontos szétválasztani a félelmeket a tényektől, és megérteni, mit üzen Csernobil a jelennek. A Portfolio Checklist Extrában ezért kevésbé magát a 40 éve történt balesetet idézzük fel, sokkal inkább a következményeket és a tanulságokat vesszük sorra. Arról beszélgetünk, hogy Csernobil fényében hogyan érdemes ma gondolkodni a nukleáris energiáról a klíma- és ellátásbiztonsági vitákban, milyen tanulságokat épített be a nukleáris ipar a tervezésbe és az üzemeltetésbe, és hogy miért nem ismétlődhet meg ugyanaz a forgatókönyv napjainkban — mik azok a kockázatok, amelyek érdemben csökkenthetők, és hol vannak azok a határok, amelyekkel őszintén együtt kell élni. Vendégünk Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×