Infostart.hu
eur:
381.3
usd:
318.61
bux:
127890.41
2026. január 29. csütörtök Adél
Az ukrán fegyveres erõk 24. gépesített dandárjának képén a dandár katonája felderítõ drónt indít el a kelet-ukrajnai Donyecki területen 2026. január 5-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
Nyitókép: MTI/EPA/24. gépesített dandár

Orosz reakció a biztonsági garanciákra: a nyugati katonai objektumok célponttá válnak Ukrajnában

Oroszország a nyugati katonai egységek, létesítmények és egyéb infrastruktúra ukrajnai megjelenését közvetlen biztonsági fenyegetésként fogja értelmezni és katonai célpontnak fogja tekinteni ezeket – figyelmeztetett Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön a diplomácia tárca honlapján közzétett kommentárjában.

A diplomata arra reagált, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök, valamint Emmanuel Macron francia és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő aláírt egy háromoldalú nyilatkozatot, miszerint egy tűzszünet életbe lépése után Ukrajnában katonai bázisokat és fegyverraktárakat terveznek létrehozni.

„Ezzel kapcsolatban az orosz külügyminisztérium arra figyelmeztet, hogy a nyugati országok katonai egységeinek, létesítményeinek, raktárainak és egyéb infrastruktúrájának ukrajnai elhelyezése külföldi beavatkozásnak minősül, és közvetlen biztonsági fenyegetést jelent nemcsak Oroszország, hanem más európai országok számára is” – hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy Oroszország, miként erre többször is figyelmeztetett, ezeket legitim katonai célpontnak fogja tekinteni.

Zaharova szerint a nyugati országokból álló „tettrekészek koalíciója” és Kijev „biztonsági garanciákról” szóló dokumentuma „rendkívül távol áll a békés rendezéstől, célja pedig nem a tartós béke és biztonság elérése, hanem a militarizáció folytatása, a konfliktus eszkalálása”. Kifogásolta a dokumentum központi elemét, miszerint a harcok lezárulása után ukrán területre multinacionális erőket vezényelnének, amelyeket a koalíció tagjainak kell létrehozniuk az ukrán hadsereg helyreállításának elősegítése és Oroszország feltartóztatása érdekében, valamint hogy szó esik benne Ukrajna és a NATO-országok hadiipar komplexumainak további összefonódásáról is.

„Az úgynevezett koalíció és a kijevi rezsim újabb militarista nyilatkozatai valódi háborús tengelyt alakítanak ki”

– írta Zaharova, megjegyezve, hogy a résztvevők tervei egyre rombolóbbak Európa jövője és lakossága szempontjából.

Megismételte azt az orosz álláspontot, miszerint az ukrajnai békés rendezés kizárólag a konfliktus kiváltó okainak megszüntetésén alapulhat.

„Konkrétan ez Ukrajna blokkon kívüli státuszának visszaállítását, demilitarizálását és nácitlanítását, valamint az emberi jogok és szabadságok, az oroszok nemzetiségűek, az orosz anyanyelvű állampolgárok és a nemzeti kisebbségek jogainak Kijev általi tiszteletben tartását jelenti. Ezenkívül Kijevnek el kell ismernie a népek önrendelkezési jogának köszönhetően kialakult jelenlegi területi realitásokat” – fogalmazott a szóvivő.

„Mindezek a célok vagy politikai-diplomáciai úton, vagy a különleges hadművelet keretében fognak megvalósulni” – tette hozzá, felhívva a figyelmet arra, hogy a harctéren a kezdeményezés az orosz fegyveres erőké.

Nyitókép: Az ukrán fegyveres erõk 24. gépesített dandárjának képén a dandár katonája felderítõ drónt indít el a kelet-ukrajnai Donyecki területen 2026. január 5-én.

Címlapról ajánljuk

Varga Zsolt a vízilabda-Eb után: látható volt egyfajta fejlődés a két világverseny között

Kudarc vagy siker, esetleg mindkettő a belgrádi Eb-ezüst? Fel lehet-e készülni arra, hogy tizenkétezren üvöltenek a medence partján minden magyar támadásnál, a hazaiaknak szurkolva? Mekkora a stáb szerepe egy válogatottnál? Változhat-e a keret, visszatérhetnek-e akár világbajnokok 2026 későbbi feladataira? Minderről beszélt Varga Zsolt, a magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, olimpiai bajnok az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.01.30. péntek, 18:00
Gyulay Zsolt
a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
Erőre kapott a forint

Erőre kapott a forint

Mozgalmasan alakultak az elmúlt napok a devizapiacokon: a legnagyobb változások a dollárban és a jenben következtek be, de a forint szintén komoly hullámvasútra került. A Fed tegnapi kamatdöntése után rövid időre megállt a zöldhasú gyengülése, de a hajnali órákban ismét egyre többen kezdtek a dollár ellen fogadni, így ma reggel ismét a 2021-2022-es csúcsok közelében jártak a jegyzések. A mai nap egyelőre az elmúlt napok nagy mozgásainak korrekciójáról szól a dollár és a forint háza táján is, előbbi erősödő, utóbbi inkább gyengülő trendet mutat a nap folyamán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×