Budapesten és környékén ismét érezhető az augusztus végi trágyázás szaga. A munkákkal megvárták a nemzeti ünnepet és a hőség enyhülését, és igyekeznek csökkenteni a szaghatást – közölte a munkákat végző cég.
„Bár a mezőgazdaságban széles körben elterjedt a műtrágya, luxus lenne nem használni az állati trágyát, azt a szerves trágyát, amit évezredeken keresztül használt az emberiség” – így fogalmazott Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője az InfoRádióban a téma kapcsán.
Hígtrágyáról van szó, ami azt jelenti, hogy az állatok trágyáját, ami lehet csirkéké és sertéseké is, hígítják vízzel, hogy eldolgozható homogén anyag legyen, és ezt juttatják ki a földre. Ez olyan tápanyagutánpótlás a növényeknek, ami nagyon hasznos, és rendkívül jól megágyaz annak, hogy később jó termés legyen.
„Azokban a gazdaságokban, ahol állatokat tartanak, ott keletkezik ez a trágya, amit megsemmisíteni, kidobni egyrészt költség lenne, másrészt meg tényleg luxus nem használni” – mondta a szakember, aki arra a kérdésre, hogy lehet-e csökkenteni a szaghatást, azt mondta: vannak hatósági előírások, amelyeket a cégeknek be kell tartaniuk.
„Ezeket be szokták tartani, és ellenőrizni is szokták. Például hogy mely napokon lehet kijuttatni a trágyát, melyik körzetekben, figyelni kell az időjárásra és így tovább. Aztán például szalmával vagy alomanyaggal is keverhetik a híg trágyát, és úgy juttathatják ki, ezek csökkentik a szaghatást.
Ami nagyon fontos, ezeket viszonylag gyorsan be kell dolgozni a földbe. Ez enyhítheti a szagokat, de meg nem szünteti.
Sajnos ez a mezőgazdasági termelés része, tehát ha enni akarunk növényi alapanyagokat, vagy a növényi alapanyagokból takarmány lesz, mert húst vagy tojást akarunk enni, akkor bizony ezzel szembe kell nézni. Ez természetesen konfliktusokat tud okozni az egyes térségek, települések lakossága, önkormányzata meg a mezőgazdasági szereplők között” – mondta a szakember.
Évről évre van ilyen, az üdülőterületeken szoktak néha panaszkodni, de a budai hegyekben és Észak-Pesten is rendszeresen szokott szaghatás lenni. Ahol nagy földek vannak, és esetleg olyan a széljárás, az bizony behozza a szagokat.
Ha minél gyorsabb bedolgozzák, minél szakszerűbben juttatják ki a trágyát, ez képes enyhíteni a szagokon, de megszüntetni nem lehet
– mondta az az Agrárszektor főszerkesztője.
A kérdésre, hogy a városi ember által vásárolt bezacskózott marhatrágya miért nem olyan büdös, azt mondta: „az érett marhatrágya az egy teljesen más műfaj. A földeken országszerte alapvetően csirke- és sertéstrágyáról van szó, amennyire tudom, most Budapest esetben csirketrágyáról, ami sokkal penetránsabb. A marhatrágya nem is nevezhető igazán büdösnek, főleg érett formájában. A csirketrágya meg a sertéstrágya bizony komiszabb dolog, igen.”
Mint a szakember elmondta, ilyenkor csak az idő segít, hogy a szag elmenjen.
„Ki kell várni ezt az időt, és persze a hatóságoknak oda kell figyelniük ezekre a cégekre az önkormányzatok bevonásával”
– hangsúlyozta Braunmüller Lajos, hozzátéve: a cégek általában betartják az előírásokat, amik szigorúak, és most sem arról van szó, hogy valaki szabályt szegett volna. „Úgy fogalmaznék, hogy ilyen ez a popszakma. A mezőgazdaság az egy ilyen dolog” – mondta a szakember, aki szerint ez a probléma minden országban fel-felmerül időről időre. Például Franciaországban az elmúlt években szintén voltak ebből nagyon komoly viták, de ott máshogy állnak a mezőgazdasághoz. „Például az érzékszervi örökség részévé nyilvánították a kakaskukorékolást és sok egyéb dolgot, magyarul a mezőgazdaság ilyen jellegű tevékenységét törvény védi” – mondta Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője az InfoRádióban.
