Infostart.hu
eur:
364.2
usd:
330.87
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Egy biológus elkábított szúnyogokat vizsgál egy üvegcsőben Balatonmáriafürdő és az M7-es autópálya közötti területen. A szakember a Balatoni Szövetség megbízásából végzi a szúnyogtenyésző hely ellenőrzését. A nyár első felében uralkodó száraz, csapadékmentes és nagyon meleg időjárás miatt jelenleg kevesebb szúnyog van a vízpartokon, valamint a lápos és mocsaras területeken, ezért irtani sem kellett annyit, mint a korábbi években.
Nyitókép: MTI/Varga György

Nincs még vége: akár egy kis kerti tócsából is szúnyogok ezrei kelnek ki

A héten is folytatódik a szúnyoggyérítés az országban. Mukics Dániel tűzoltó alezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Egyértelműen a csapadékszegény időjárásra vezethető vissza, hogy sokkal kisebb idén a szúnyogártalom, mint tavaly vagy tavalyelőtt – vélekedett az InfoRádióban Mukics Dániel, a katasztrófavédelem szóvivője.

„Az idei szúnyogártalom jóval alulmarad az elmúlt évekéhez képest. Eddig a korábbi kezeléseknek csupán a 30 százalékát kellett elvégezni. Vannak olyan területek is, ahol egyáltalán nem volt szükség a szúnyogok elleni fellépésre, ilyen volt például Vas vármegye, Zala jelentős része, Szolnok környéke” – részletezte.

Amint viszont jött egy kis eső és a Dunán is volt áradás, egy ideig jöttek is a szúnyogok, azonnal reagáltak is; a meleg idő hatására ugyanis a szúnyogok gyorsabban fejlődnek.

„A július végi áradást követően azonnal biológiai módszerrel kellett fellépni a szúnyogok ellen, végig a Duna mentén. Azonban most már nem lehet biológiai módszerrel védekezni, hiszen kikeltek ezek a szúnyogok, viszont az élettartamuk miatt még akár szeptember elején is lehet szúnyogokkal találkozni a Duna mentén” – indokolta, hogy miért lesz ezen a héten 10 vármegye 245 településén és 5 budapesti kerületben (III., IV., XIII., XXI., XXIII.) szúnyoggyérítés.

Lényegében a héten végig a Duna és a Rába mentén, illetve Sopron környékén lesz a katasztrófavédelem által koordinált, központi szúnyoggyérítés, mégpedig földi, kémiai; autós permetezés.

A múlt heti szeles időjárás miatt elmaradt a szúnyoggyérítés néhány területen (Baja, Mohács, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg), ezeket az elmaradt kezeléseket is pótolják a szakemberek.

Összesen 47 ezer hektáron lépnek fel most a csípőszúnyogok ellen.

A kezelés eredményét is ellenőrizni kell: rovarbiológus szakemberek elemzik a szúnyoghelyzetet, nemcsak a gyérítés előtt, hanem azután is, és ha nem volt eredményes a gyérítés, újra kell az adott területet kezelni, de jellemzően – pláne ilyen alacsony ártalom mellett – a kezelés „nagyon hatásos szokott lenni” Mukics Dániel szerint.

A lakosság is segíthet:

  • ablakra szúnyogháló
  • vödörben vizet kint nem hagyunk (akár egy deciliter is számít), akár százas, ezres példányszámban is kikelnek a szúnyogok emberközelben egyetlen ilyen helyen.

A ház körüli teendőkről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ készített tájékoztatót, ami megtalálható az intézmény honlapján.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×