Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Árvaszúnyograj Budapesten 2021. június 18-án. Az árvaszúnyogok nem csípnek, rajzásuk az utóbbi hetekben kezdődött.
Nyitókép: MTI/Czimbal Gyula

Rajzás 2.0: most jön csak az igazán pokoli időszak a Balatonnál – videó

Rajzásnak indult az új árvaszúnyog-generáció a Balatonnál, amiről a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet augusztus közepén is átfogó vizsgálatot és elemzést végett.

Az átlagosnál magasabb algakoncentráció és a meleg idő miatt további folyamatos, és helyenként intenzív árvaszúnyog-rajzásokra számíthatunk a tó partmenti területein augusztus és szeptember folyamán – olvasható az intézet Facebook-bejegyzésében.

Habár az árvaszúnyogok idei első generációjának kirajzása júliusban befejeződött, a lerakott petékből a számukra kedvező környezeti feltételek következtében újabb nagy mennyiségű lárva indult fejlődésnek. Ennek az újabb generációnak a kirajzása a gyors fejlődés következtében részben már el is kezdődött, a csúcs pedig szeptemberre várható – írják.

Ráadásul, míg az év eddigi részében a zavaró mértékű rajzások leginkább a Siófoki-medence déli partja mentén koncentrálódtak, az elkövetkező időszakban nagyobb területeken számíthatunk a jelenségre. A most felnővő generáció ugyanis egyenletesen nagy mennyiségben fejlődik a tó teljes területén, így várhatóan kora ősszel a tömeges rajzásokból eddig kimaradt nyugati partszakaszok is részesülni fognak.

Tekintettel arra, hogy egyes területeken az idei árvaszúnyog rajzások jelentős kellemetlenségeket okoztak, amelyeknek gazdasági következményei is voltak a turizmus terén, mindenképpen jogos igény az ilyen kiugró mértékű rajzások lehetőség szerinti megakadályozása. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet álláspontja szerint ennek érdekében célzott, természettudományos alapú limnológiai elemzések és vizsgálatok szükségesek.

Véleményük szerint elkerülhetetlen a tóba jutó tápanyagok mennyiségének további csökkentése. A lehetséges külső terhelések azonosítása és azok átgondolt mérséklése, szabályozása, kritikus lehet a tó jövőjének szempontjából. A Balatonba bejutó foszfor mennyiségének csökkentése mindenképpen kiemelt cél kell hogy legyen, mert a klímaváltozással együtt járó felmelegedés hatására várhatóan visszafogottabb külső foszforterhelés mellett is kialakulhatnak magasabb algaprodukciók, melyeket rendszerint tömeges árvaszúnyog rajzások kísérnek – hívják fel a figylmet.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×