Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
Egy büntetés-végrehajtási intézmény üres udvara.
Nyitókép: Getty Images/C. Lyttle

Rekord sok életfogytiglani ítélet született Oroszországban

Száz életfogytiglani szabadságvesztésről szóló ítéletet hoztak meg 2025-ben az orosz bíróságok – közölte az orosz legfelsőbb bíróság sajtószolgálata hétfőn a TASZSZ hírügynökséggel.

Ez az elmúlt évek legmagasabb mutatója. Ezt megelőzően 2005-ben és 2012-ben 84-84, 2024-ben pedig 79 életfogytiglani ítéletet hirdettek ki az orosz törvényszékek. 2005 és 2024 között összesen 1316-ot.

A TASZSZ emlékeztetett rá, hogy az elmúlt években az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetését kiterjesztették a hazaárulás, a terrorcselekmény szervezése vagy terrorcselekményben való részvétel kategóriájára is. Ilyen mértékű büntetést nem szabnak ki nők, a bűncselekményt 18 éves koruk előtt elkövető személyek, valamint a ítélet meghozatalakor 65 éves kort betöltött férfiak esetében.

Címlapról ajánljuk
Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja
Fanfártól a táncig

Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja

Hatalmas tömeg előtt ért véget a Kossuth téren Magyar Péter első miniszterelnöki napja, a hivatalba lépő kormányfő kemény szavakkal kelt ki Sulyok Tamás államfői működése ellen, Forsthoffer Ágnes házelnökként az övétől eltérő fellépéssel kezdte meg házelnöki munkáját. Megalakultak a parlamenti frakciók is, a kormány viszont most még nem lépett hivatalba, így érdekes helyzet állt elő, aminek egy pikáns magánéleti szála is van.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

Az OECD már évtizedek óta vizsgálja a környezeti problémák gazdasági következményeit, és elemzései szerint a környezetvédelmi tétlenség költségei sokszor meghaladják a megelőzés ráfordításait. A Dasgupta-jelentés ezt tovább erősíti azzal, hogy a gazdaságot a természeti tőke szerves részeként értelmezi, és rámutat: a hagyományos mutatók, mint a GDP, nem tükrözik a valódi társadalmi jólétet. Az ENSZ és az EU friss jelentései egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás kezelése alulfinanszírozott, miközben a károk egyre gyorsabban halmozódnak. A szabályok végrehajtásának hiányosságai és a rövid távú gazdasági döntések hosszú távon komoly versenyképességi és pénzügyi kockázatokat okoznak. Mindez azt mutatja, hogy a tétlenség nem semleges állapot, hanem egyre növekvő, rendszerszintű gazdasági veszteségforrás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×