„A napi hőingás alakulását elemeztük, és ennek kapcsán kitértünk a maximum, illetve minimum hőmérsékletek részletesebb elemzésére is. Ebből állapítottuk meg, hogy az elmúlt ötven évben kis mértékű növekedés látszik a napi hőingásban, mivel emelkedtek a maximum hőmérsékletek. Viszont a jövőre vonatkozó klímamodellek már azt mutatják, hogy egyformán emelkedik a legalacsonyabb és a legmagasabb hőmérséklete értéke” – magyarázta az ELTE kutatója.

Mint mondta, ez nyáron válik kritikussá, amikor éjszaka sem hűl le a levegő 20 fok alá. Így mind gyakoribbá válnak az úgynevezett trópusi éjszakák, ami

nagy terhet ró az emberre, hiszen nehezül a pihenés időszaka.

Kis Anna arról is beszélt, hogy a következő évtizedekben még befolyásolhatjuk az éghajlat alakulását. Pongrácz Ritával közös tanulmányukban erre háromféle forgatókönyvet vázoltak fel. Az első egy optimista verzió, amikor már most, azonnal csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ez esetben nem várható a nyári hőmérsékleti maximumok növekedése.

A közepes szcenárió esetén a 21. század közepén tetőzik a kibocsátás. Ennek hatására még további egy-másfél fokkal emelkedhet Magyarországon a legmelegebb nyári napokon a hőmérséklet. A pesszimista forgatókönyv pedig az lenne, ha egyáltalán nem csökkenne az éghajlatváltozást okozó gázok kibocsátása.

Ennek hatására a XXI. század végére a legforróbb napok akár négy fokkal is melegebbek lehetnek, mint most.

A tanulmány készítői azt is megállapították, hogy a legalacsonyabb és legmagasabb hőmérsékletek közötti eltérés az évszakoktól is függ. Nyáron nagyobb az eltérés, ilyenkor 10-13 fok is lehet a különbség, míg télen legfeljebb 6 fokos napi hőingadozás az átlagos. Ám még ez is meg tudja viselni az emberi szervezetet. Emellett a napi hőmérsékleti értékek közti nagy arányú változás a mezőgazdaságban szintén okozhat károkat, és általában is komoly ökológiai hatásai lehetnek.