Az Alkotmánybíróság a múlt héten több okból is alaptörvény-ellenesnek nevezte Magyarország 2020-as klímatörvényét. A jogszabály azt mondja ki, hogy 2050-re az országnak el kell érnie a klímasemlegességet, és egy köztes célt is megállapít: 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

„Az Alkotmánybíróság e köztes célt megsemmisítette, mert álláspontja szerint az sérti a nemzedékek közötti igazságosság, az elővigyázatosság és a megelőzés elveit. Emellett azt is megállapította, hogy az Országgyűlés elmulasztotta szabályozni az üvegházhatású gázok csökkentésének eszközeit” – mondta Sulyok Katalin környezetjogász, az ELTE és a Durham University habilitált docense a Másfél fok portál sajtóklubjában. A bírói testület döntése nyomán jogalkotásra van szükség, és az Országgyűlést fel is hívta ennek megalkotására: 2026. június 30-ig kell az új szabályoknak megszületniük.

Sulyok Katalin kiemelte: a törvény utólagos normakontrollját ellenzéki képviselők kérték, mert szerintük a jogszabály nem határoz meg

• végrehajtási garanciákat,
• felelősségi köröket,
• felelős intézményeket és
• vonatkozó határidőket.

A 2030-ra szóló köztes kibocsátáscsökkentési cél pedig álláspontjuk szerint túlságosan megengedő, ezért az érdemi klímavédelmi intézkedések terhét a jövő nemzedékekre hárítja. „A 2030-as célkitűzés olyannyira megengedő, hogy már teljesült is. Az Energiaügyi Minisztérium közleménye meg is állapította, hogy 2023-ban a cél gyakorlatilag átfogó intézkedések nélkül, önmagától teljesült” – jegyezte meg Sulyok Katalin.

A környezetjogász kiemelte továbbá, hogy az Alkotmánybíróság támpontokat is ad az új klímatörvényhez: figyelembe kell venni a megelőzés és az elővigyázatosság alapelveit, a következő nemzedékek érdekeit, el kell kerülni a klímaváltozás súlyos következményeit. Az Alkotmánybíróság szerint emellett a klímaváltozáshoz elengedhetetlen a környezet és természetvédelem, az erdők, vízkészletek megóvása, de a testület hangsúlyozza azt is, hogy a természeti tőke túlhasználata helyett annak megőrzésére kell törekedni, a célokat pedig folyamatosan felül kell vizsgálni.

„A helyzet fontos gólpassznak tekinthető, de a helyzetet nem kötelező belőni, sajnos… Ha a kormány meg akar felelni az összes magasztos célnak, akkor egy sokkal átfogóbb klímatörvényre van szükség, amely kitér az összes ágazatra, például a vizet nem lehet levezetni a tájból, az erdőben nem lehet a tarvágásokat fokozni” – részletezte Sulyok Katalin, és megjegyezte: az alkotmánybírósági határozat azért is fontos, mert világossá teszi, hogy a klímaváltozás kapcsán van az államnak feladata, de az ipari, a magán- és a civil szférának is van teendője.