Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Repedezett termőföld egy kukoricatáblában a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovát térségében 2022. július 18-án. Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint a tavalyi év is száraz volt hazánkban, majd idén ez tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Költségvetés 2026 - Sivatag lesz az ország harmada? Ezt tervezi a kormány

Az ország egyharmada sivataggá válhat - hangzott el az Országgyűlésben, ahol a jövő évi költségvetés tervezetének vízgazdálkodási forrásairól vitáztak a képviselők.

A független Varga Ferenc arról beszélt a költségvetési vitában a parlamentben csütörtökön, hogy nem látja a 2026-os büdzsétervezetben a vízvisszatartásra szánt megemelt forrásokat, a talajvíz védelmét és a víztakarékosság ösztönzését.

A Párbeszéd képviseletében felszólaló Szabó Rebeka csatlakozott hozzá. Az ellenzéki politikus arra figyelmeztetett, hogy az ország egyharmada elsivatagosodik, és a jelenlegi ráfordítási szint mellett 200-300 évet venne igénybe a víziközmű-hálózat megújítása.

"2025-ben a vízvisszatartás egyáltalán nem jelenik meg önálló fogalomként a tervezetben, miközben rohamtempóban szárad ki az ország, pedig létezett vízvisszatartási program, de a költségvetésben nem látok erre most elkülönített forrásokat" - mondta.

Egyébként ez az egész vízkérdés szerinte "tényleg tragikus".

"Az, hogy az ország egyharmada elsivatagosodik, és az, hogy erre egyébként megvannak a szakma megoldásai, az, hogy a vízvisszatartásnak milyen módszerei vannak, amelyek ugye a táji adottságokat használják. Az, hogy tájhasználatváltásra lenne szükség, az, hogy a tájban kell megtartani a vizet, ezek mind-mind olyan dolgok, amikre valamennyi forrást kéne azért áldozni" - folytatta.

Megérti, hogy az árvíz ellen a településeket meg kell védeni, de a klímaválságnak egy nagyobb problémájának látja az elsivatagosodást.

Erre válaszul a fideszes Bányai Gábor azt mondta: a költségvetés jövőre 54 milliárd forintot biztosít vízgazdálkodási feladatokra.

"A klímaváltozás miatt ma már nincs tél és tavasz. Nincsenek hótartalékok a magas hegyekben. Az árvizek, ha érkeznek is, már gyorsabbak és kiszámíthatatlanabbak, mint korábban, és a tavasz, a nyár helyett ősszel érkeznek ezek a nagy árvizek, ha érkeznek. A költségvetés célzott forrásokat biztosít továbbra is a folyami védtöltések megerősítésére, új szivattyútelepekre, víztározókra és modern monitoring eszközökre és rendszerekre. Nem engedhetjük meg, hogy a magyar emberek otthonai vagy termőföldjei víz alá kerüljenek, életük veszélyben legyen. Ennek a folyamatos munkának köszönhető, hogy az utóbbi évek árvizei nem okoztak tragédiákat, mint a szomszédos országokban."

Mint fogalmazott, paradigmaváltás történt, az elmúlt évek hirtelen felgyorsuló és megállíthatónak tűnő aszályosodási folyamatai változtatásra kényszerítették a vízügyi szakembereket és döntéshozókat.

"Már csak nem levezetjük a tavaszi belvizeket, hanem megtartjuk azokat, ahol lehet, és ahol engedik a földek gazdái."

Egy másik fideszes felszólaló, Bencsik János emlékeztetett rá, hogy a vízügyi ágazatban dolgozók idén fizetésemelést kaptak, és jövőre további 9,2 milliárd forinttal növekszik a béralapjuk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem isszák olyan forrón a kakaót
árcsökkenés

Nem isszák olyan forrón a kakaót

2025-ben a kakaó ára ugyan korrigált a korábbi csúcsokhoz képest, de még mindig kétszerese a néhány évvel ezelőtti szintjének. Mivel a gyártók jellemzően 6–12 hónapos beszerzési ciklusokkal dolgoznak, a világpiaci ármérséklődés csak 2026 elején–közepén hathat a beszállítói árakra. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára az InfoRádióban azt mondta: a csokoládé árában ugyanakkor nem várható jelentős csökkenés, mert a kész termék mindössze 20 százalékát teszi ki a kakaó.

Felszólították Izraelt, nem is akárkik

Tizennégy ország - közöttük Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada és Japán - szerda este közös közleményben ítélte el, hogy Izrael jogi státuszt adott tizenkilenc ciszjordániai zsidó telepnek, és felszólították a zsidó államot: vonja vissza ezt a döntést és hagyjon fel a telepek bővítésével.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×