Infostart.hu
eur:
390.83
usd:
337.52
bux:
121145.26
2026. március 3. kedd Kornélia
Repedezett termőföld egy kukoricatáblában a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovát térségében 2022. július 18-án. Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint a tavalyi év is száraz volt hazánkban, majd idén ez tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Költségvetés 2026 - Sivatag lesz az ország harmada? Ezt tervezi a kormány

Az ország egyharmada sivataggá válhat - hangzott el az Országgyűlésben, ahol a jövő évi költségvetés tervezetének vízgazdálkodási forrásairól vitáztak a képviselők.

A független Varga Ferenc arról beszélt a költségvetési vitában a parlamentben csütörtökön, hogy nem látja a 2026-os büdzsétervezetben a vízvisszatartásra szánt megemelt forrásokat, a talajvíz védelmét és a víztakarékosság ösztönzését.

A Párbeszéd képviseletében felszólaló Szabó Rebeka csatlakozott hozzá. Az ellenzéki politikus arra figyelmeztetett, hogy az ország egyharmada elsivatagosodik, és a jelenlegi ráfordítási szint mellett 200-300 évet venne igénybe a víziközmű-hálózat megújítása.

"2025-ben a vízvisszatartás egyáltalán nem jelenik meg önálló fogalomként a tervezetben, miközben rohamtempóban szárad ki az ország, pedig létezett vízvisszatartási program, de a költségvetésben nem látok erre most elkülönített forrásokat" - mondta.

Egyébként ez az egész vízkérdés szerinte "tényleg tragikus".

"Az, hogy az ország egyharmada elsivatagosodik, és az, hogy erre egyébként megvannak a szakma megoldásai, az, hogy a vízvisszatartásnak milyen módszerei vannak, amelyek ugye a táji adottságokat használják. Az, hogy tájhasználatváltásra lenne szükség, az, hogy a tájban kell megtartani a vizet, ezek mind-mind olyan dolgok, amikre valamennyi forrást kéne azért áldozni" - folytatta.

Megérti, hogy az árvíz ellen a településeket meg kell védeni, de a klímaválságnak egy nagyobb problémájának látja az elsivatagosodást.

Erre válaszul a fideszes Bányai Gábor azt mondta: a költségvetés jövőre 54 milliárd forintot biztosít vízgazdálkodási feladatokra.

"A klímaváltozás miatt ma már nincs tél és tavasz. Nincsenek hótartalékok a magas hegyekben. Az árvizek, ha érkeznek is, már gyorsabbak és kiszámíthatatlanabbak, mint korábban, és a tavasz, a nyár helyett ősszel érkeznek ezek a nagy árvizek, ha érkeznek. A költségvetés célzott forrásokat biztosít továbbra is a folyami védtöltések megerősítésére, új szivattyútelepekre, víztározókra és modern monitoring eszközökre és rendszerekre. Nem engedhetjük meg, hogy a magyar emberek otthonai vagy termőföldjei víz alá kerüljenek, életük veszélyben legyen. Ennek a folyamatos munkának köszönhető, hogy az utóbbi évek árvizei nem okoztak tragédiákat, mint a szomszédos országokban."

Mint fogalmazott, paradigmaváltás történt, az elmúlt évek hirtelen felgyorsuló és megállíthatónak tűnő aszályosodási folyamatai változtatásra kényszerítették a vízügyi szakembereket és döntéshozókat.

"Már csak nem levezetjük a tavaszi belvizeket, hanem megtartjuk azokat, ahol lehet, és ahol engedik a földek gazdái."

Egy másik fideszes felszólaló, Bencsik János emlékeztetett rá, hogy a vízügyi ágazatban dolgozók idén fizetésemelést kaptak, és jövőre további 9,2 milliárd forinttal növekszik a béralapjuk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×