Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
331.69
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a NATO-tagországok védelmi minisztereinek tanácskozásán Brüsszelben 2025. február 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

"Lesznek olyan elemek, amelyeket egyik fél sem akar" – hírek az Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalásokról

Miután szerdán Donald Trump telefonon megállapodott a béketárgyalások elkezdésében Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a NATO-szövetségesek védelmi minisztereinek csütörtöki brüsszeli tanácskozása előtt újabb információk derültek ki a várható béketárgyalásokról.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt újságíróknak, hogy Ukrajna nem fogad el semmilyen megállapodást, amelyet az ország részvétele nélkül kötöttek. Hozzátette: "fontos, hogy ne Putyin terve szerint menjen minden", és hogy a tárgyalások ne váljanak kétoldalú megbeszélésekké Oroszország és az Egyesült Államok között.

Trump Putyinnal folytatott telefonálását nem vette annak jeléül, hogy az amerikai elnök prioritása volt az Oroszországgal való egyeztetés, de megjegyezte, hogy a dolog "mindenesetre nem túl kellemes", mert Ukrajnáról nem lehet beszélni Ukrajna nélkül. Álláspontja szerint az európaiaknak is tárgyalóasztalhoz kell ülniük. Zelenszkij elmondása szerint kijelentette előző napi telefonbeszélgetésük alkalmával Trumpnak, hogy országa számára a "biztonsági garanciák" jelentik a prioritást, ezt viszont az Egyesült Államok támogatása nélkül nem látja.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője időközben Moszkvában közölte, hogy "így vagy úgy, de természetesen Ukrajna is részt fog venni a béketárgyalásokon".

"Lesz ennek a párbeszédnek egy kétoldalú orosz-amerikai nyomvonala, és lesz egy olyan vonal, amely Ukrajna részvételéhez kapcsolódik"

– idézte Peszkovot a TASS hírügynökség nyomán a BBC.

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter is beszélt Brüsszelben újságíróknak arról, milyenek lesznek a béketárgyalások: ezek "tartalmazni fognak olyan elemeket, amelyeket egyik fél sem akar", és arra nincs mód, hogy a határokat ismét a 2014-es állapot szerint (amikor Oroszország elfoglalta a Krímet) húzzák meg, szögezte le. A tárgyalásokba bevonják Putyint és Zelenszkijt is, az egyeztetéseken téma lehet Ukrajna további támogatásának módja is.

Mark Rutte NATO-főtitkár üdvözölte Pete Hegseth jelenlétét a brüsszeli találkozón, megjegyezve, hogy az amerikai védelmi miniszter világos üzenettel érkezett: Washington tartósan elkötelezett egy erős NATO-szövetség mellett, de a tagországoknak "méltányos részt" kell vállalniuk a költségekből. Majd megismételte Kaja Kallas (az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője) és a Weimar+ szövetség közleményének szavait (melyeket Orbán Viktor erősen kritizált): "mindannyian egyetértünk abban, hogy Ukrajnát a lehető legjobb helyzetbe kell hoznunk a tárgyalásokhoz".

A főtitkár szerint a NATO-nak "háborús gondolkodásmódra" kell váltania. Felidézte, hogy a NATO 50 milliárd eurós támogatást nyújtott Ukrajnának, ennek 60 százalékát Európából és Kanadából kapta Kijev. (Donald Trump amerikai elnök korábban felszólította a NATO többi tagját, hogy növeljék hozzájárulásukat, ez erre lehet válasz.) Rutte megemlítette, hogy új katonai támogatási csomagot jelentettek be Ukrajna számára, amely "egyértelműen" mutatja, hogy Európa és Kanada egyre nagyobb terhet vállal.

Mark Rutte ragaszkodott hozzá, hogy Ukrajna legyen részese a tárgyalásoknak, amelyek reményei szerint "tartós" békéhez vezetnek, ugyanakkor szavai szerint Vlagyimir Putyinnak tudnia kell, hogy Ukrajna "minden támogatást megkap, amire szüksége van". Viszont

a NATO-tagság kérdése nem része a béketárgyalásoknak,

szögezte le.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×