Infostart.hu
eur:
386.29
usd:
332.64
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a NATO-tagországok védelmi minisztereinek tanácskozásán Brüsszelben 2025. február 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

"Lesznek olyan elemek, amelyeket egyik fél sem akar" – hírek az Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalásokról

Miután szerdán Donald Trump telefonon megállapodott a béketárgyalások elkezdésében Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a NATO-szövetségesek védelmi minisztereinek csütörtöki brüsszeli tanácskozása előtt újabb információk derültek ki a várható béketárgyalásokról.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt újságíróknak, hogy Ukrajna nem fogad el semmilyen megállapodást, amelyet az ország részvétele nélkül kötöttek. Hozzátette: "fontos, hogy ne Putyin terve szerint menjen minden", és hogy a tárgyalások ne váljanak kétoldalú megbeszélésekké Oroszország és az Egyesült Államok között.

Trump Putyinnal folytatott telefonálását nem vette annak jeléül, hogy az amerikai elnök prioritása volt az Oroszországgal való egyeztetés, de megjegyezte, hogy a dolog "mindenesetre nem túl kellemes", mert Ukrajnáról nem lehet beszélni Ukrajna nélkül. Álláspontja szerint az európaiaknak is tárgyalóasztalhoz kell ülniük. Zelenszkij elmondása szerint kijelentette előző napi telefonbeszélgetésük alkalmával Trumpnak, hogy országa számára a "biztonsági garanciák" jelentik a prioritást, ezt viszont az Egyesült Államok támogatása nélkül nem látja.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője időközben Moszkvában közölte, hogy "így vagy úgy, de természetesen Ukrajna is részt fog venni a béketárgyalásokon".

"Lesz ennek a párbeszédnek egy kétoldalú orosz-amerikai nyomvonala, és lesz egy olyan vonal, amely Ukrajna részvételéhez kapcsolódik"

– idézte Peszkovot a TASS hírügynökség nyomán a BBC.

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter is beszélt Brüsszelben újságíróknak arról, milyenek lesznek a béketárgyalások: ezek "tartalmazni fognak olyan elemeket, amelyeket egyik fél sem akar", és arra nincs mód, hogy a határokat ismét a 2014-es állapot szerint (amikor Oroszország elfoglalta a Krímet) húzzák meg, szögezte le. A tárgyalásokba bevonják Putyint és Zelenszkijt is, az egyeztetéseken téma lehet Ukrajna további támogatásának módja is.

Mark Rutte NATO-főtitkár üdvözölte Pete Hegseth jelenlétét a brüsszeli találkozón, megjegyezve, hogy az amerikai védelmi miniszter világos üzenettel érkezett: Washington tartósan elkötelezett egy erős NATO-szövetség mellett, de a tagországoknak "méltányos részt" kell vállalniuk a költségekből. Majd megismételte Kaja Kallas (az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője) és a Weimar+ szövetség közleményének szavait (melyeket Orbán Viktor erősen kritizált): "mindannyian egyetértünk abban, hogy Ukrajnát a lehető legjobb helyzetbe kell hoznunk a tárgyalásokhoz".

A főtitkár szerint a NATO-nak "háborús gondolkodásmódra" kell váltania. Felidézte, hogy a NATO 50 milliárd eurós támogatást nyújtott Ukrajnának, ennek 60 százalékát Európából és Kanadából kapta Kijev. (Donald Trump amerikai elnök korábban felszólította a NATO többi tagját, hogy növeljék hozzájárulásukat, ez erre lehet válasz.) Rutte megemlítette, hogy új katonai támogatási csomagot jelentettek be Ukrajna számára, amely "egyértelműen" mutatja, hogy Európa és Kanada egyre nagyobb terhet vállal.

Mark Rutte ragaszkodott hozzá, hogy Ukrajna legyen részese a tárgyalásoknak, amelyek reményei szerint "tartós" békéhez vezetnek, ugyanakkor szavai szerint Vlagyimir Putyinnak tudnia kell, hogy Ukrajna "minden támogatást megkap, amire szüksége van". Viszont

a NATO-tagság kérdése nem része a béketárgyalásoknak,

szögezte le.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×