Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Unsplash

Újabb döntés a december 24-ei munkaszünetről, jött az elutasítás

A Kúria megtagadta a népszavazás kiírását arról, hogy a szenteste munkaszüneti nap legyen.

A portfolio.hu ír arról a Jobbik tájékoztatása alapján, hogy a Kúria szerint nem lehet népszavazást tartani december 24-éről.

Az ellenzéki párt azt is közölte: ebben az évben is kezdeményezni fogja a szenteste munkaszüneti nappá nyilvánítását.

A Kúria február 6-án kelt határozatában valóban az szerepel, hogy "a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 438/2024. számú határozatát megváltoztatja, és a Szervező által országos népszavazásra javasolt „Magyarországon a jelenleg hatályos jogszabályok szerint munkaszüneti napnak számít január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Egyetért Ön azzal, hogy a 2025-ös naptári évtől kezdődően december hónap 24. napja munkaszüneti nap legyen?”

kérdés hitelesítését megtagadja".

A KASZ nemrégiben rámutatott arra, hogy miközben itthon népszavazáson próbálják elérni, hogy december 24-e hivatalosan is munkaszüneti nap legyen, addig Lengyelországban jogalkotói akaratból, törvénymódosítással mondták ki, hogy 2025-ben már munkaszüneti napként számolhatnak a családok ezzel a nappal is. Magyarországon jelen állapot szerint 2025-ben 11 általános munkaszüneti nap lesz. Lengyelországban 2024-ben 13, míg 2025-től december 24-ével együtt 14 munkaszüneti napot találunk a naptárban - emlékeztet a szakszervezet.

A KASZ szerint ezzel megdől a terv ellenzőinek érve, hogy már így is túl sok a magyar munkaszüneti nap és többet nem bírna el a gazdaság.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×