Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Portrait of father and daughter playing at home together
Nyitókép: nd3000/Getty Images

Kiderült, mit remélnek a 2025-ös évtől a magyarok

A magyarok 70 százaléka bizakodóan tekint a jövő évre, és javulásra számít az élete különböző területein – derült ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) által készített legfrissebb kutatásából. A reprezentatív felmérés eredményei szerint a jövőt illetően minden kérdéseben a nagycsaládosok, a kisgyermeket nevelők és a fiatalok a legoptimistábbnak, sokan pedig bíznak abban, hogy a háborús helyzet enyhül.

A 2024-es évet értékelve a megkérdezettek 62 százaléka pozitívan nyilatkozott, különösen a 18–29 éves korosztály – 67 százalék –, a nagycsaládosok és a kisgyermeket nevelők tartották jó évnek az ideit, de a házasok körében is átlagot meghaladó, 63 százalékos volt a pozitív válaszok aránya. Tízből hét magyar bizakodóan tekint az új esztendőre: a válaszadók 55 százaléka jó évet vár, 15 százalékuk szerint pedig kiemelkedően jó év lesz 2025. A legoptimistább csoportok közé tartoznak a kisgyermeket nevelők 83, a nagycsaládosok 82, és a fiatalok 77 százalékkal, de a gyermekes családok 71 százalékkal is derűlátóbbak, mint a 66 százalékos gyermektelenek – olvasható a KINCS közleményében.

Minden negyedik magyar 2025-től a háborús helyzet javulását várja, miközben minden harmadik szerint nem lesz változás. A válaszadók közül többen vannak azok, akik szerint vége lesz a háborúnak, csak minden ötödik ember gondolja úgy, hogy nem. Ebben a kérdésben is a 30 év alatti fiatalok, a nyugdíjasok, a községekben élők és a gyermeket nevelők az optimistábbak. A gazdaság és a családok helyzetét, valamint a jövedelmek és az életszínvonal változásait illetően megoszlanak a vélemények: egyharmad az aránya az optimistáknak, ahogy a pesszimistáknak és a változatlanságra számítóknak is – írták.

A saját életükre vonatkozóan a magyarok 46–67 százaléka változatlanságra, 23 százaléka javulásra, 19 százaléka pedig romlásra számít. Kiemelendő azonban, hogy a boldogságérzetük, a hangulatuk, az anyagi helyzetük, a családi kapcsolataik, az életszínvonaluk, az egészségügyi állapotuk és a lakáskörülményeik tekintetében az optimisták aránya minden esetben magasabb, mint a pesszimistáké. Saját helyzetük alakulását illetően a 18–29 évesek, a nagycsaládosok és a kisgyermeket nevelők, a boldogságérzetük javulását illetően pedig a többgyermekes családok a legoptimistábbak. A válaszadók a családi kapcsolataikat, illetve a lakhatási körülményeiket tartják a legstabilabbnak, ötödük a családi kapcsolatok javulására számít, negyedük pedig lakhatási körülményei javulásában bízik – tették hozzá.

A magyarok többsége inkább bizakodóan tekint a jövő év elé. 2025-től számos olyan intézkedés lép életbe, amely a magyarok életszínvonalát növeli a fiataloktól a nyugdíjasokig. A magyar kormány 21 pontos gazdaságvédelmi intézkedéscsomagja számos olyan elemet tartalmaz, amelyek a gazdasági stabilitás megteremtését, a családok támogatását és gyarapodását, valamint a jövedelmek és az életszínvonal emelkedésének elősegítését célozzák. A 13. havi nyugdíj garantálása, a családi adókedvezmény megduplázása, a munkáshitel és az új lakhatási támogatások is várhatóan jelentős mértékben hozzájárulnak majd az emberek anyagi biztonságának és elégedettségének növeléséhez, tovább javítva a társadalom optimizmusát – közölte a KINCS.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Az Európai Bizottság még nyáron mutatta be a strukturális átalakítással megtervezett 2028–2034 közötti uniós forráselosztást szabályozó költségvetési javaslatát. A többéves pénzügyi keretet (MFF) elsősorban eddig a közös agrárpolitika és a kohéziós pénzek átcsomagolása miatt kritizálták, azonban most körbejárták az EU lemaradását megoldani igyekvő új Versenyképességi Alap rendszerét is, és az Európai Számvevőszék szerint több hiányosság is felmerült. Bár ezek az aggályok érthetők egy felülvizsgáló szerv szemszögéből, a reálpolitika szempontjából nem csoda, hogy az EB egyre több „rugalmasságot” hagy tervezeteiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×