Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Portrait of father and daughter playing at home together
Nyitókép: nd3000/Getty Images

Kiderült, mit remélnek a 2025-ös évtől a magyarok

A magyarok 70 százaléka bizakodóan tekint a jövő évre, és javulásra számít az élete különböző területein – derült ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) által készített legfrissebb kutatásából. A reprezentatív felmérés eredményei szerint a jövőt illetően minden kérdéseben a nagycsaládosok, a kisgyermeket nevelők és a fiatalok a legoptimistábbnak, sokan pedig bíznak abban, hogy a háborús helyzet enyhül.

A 2024-es évet értékelve a megkérdezettek 62 százaléka pozitívan nyilatkozott, különösen a 18–29 éves korosztály – 67 százalék –, a nagycsaládosok és a kisgyermeket nevelők tartották jó évnek az ideit, de a házasok körében is átlagot meghaladó, 63 százalékos volt a pozitív válaszok aránya. Tízből hét magyar bizakodóan tekint az új esztendőre: a válaszadók 55 százaléka jó évet vár, 15 százalékuk szerint pedig kiemelkedően jó év lesz 2025. A legoptimistább csoportok közé tartoznak a kisgyermeket nevelők 83, a nagycsaládosok 82, és a fiatalok 77 százalékkal, de a gyermekes családok 71 százalékkal is derűlátóbbak, mint a 66 százalékos gyermektelenek – olvasható a KINCS közleményében.

Minden negyedik magyar 2025-től a háborús helyzet javulását várja, miközben minden harmadik szerint nem lesz változás. A válaszadók közül többen vannak azok, akik szerint vége lesz a háborúnak, csak minden ötödik ember gondolja úgy, hogy nem. Ebben a kérdésben is a 30 év alatti fiatalok, a nyugdíjasok, a községekben élők és a gyermeket nevelők az optimistábbak. A gazdaság és a családok helyzetét, valamint a jövedelmek és az életszínvonal változásait illetően megoszlanak a vélemények: egyharmad az aránya az optimistáknak, ahogy a pesszimistáknak és a változatlanságra számítóknak is – írták.

A saját életükre vonatkozóan a magyarok 46–67 százaléka változatlanságra, 23 százaléka javulásra, 19 százaléka pedig romlásra számít. Kiemelendő azonban, hogy a boldogságérzetük, a hangulatuk, az anyagi helyzetük, a családi kapcsolataik, az életszínvonaluk, az egészségügyi állapotuk és a lakáskörülményeik tekintetében az optimisták aránya minden esetben magasabb, mint a pesszimistáké. Saját helyzetük alakulását illetően a 18–29 évesek, a nagycsaládosok és a kisgyermeket nevelők, a boldogságérzetük javulását illetően pedig a többgyermekes családok a legoptimistábbak. A válaszadók a családi kapcsolataikat, illetve a lakhatási körülményeiket tartják a legstabilabbnak, ötödük a családi kapcsolatok javulására számít, negyedük pedig lakhatási körülményei javulásában bízik – tették hozzá.

A magyarok többsége inkább bizakodóan tekint a jövő év elé. 2025-től számos olyan intézkedés lép életbe, amely a magyarok életszínvonalát növeli a fiataloktól a nyugdíjasokig. A magyar kormány 21 pontos gazdaságvédelmi intézkedéscsomagja számos olyan elemet tartalmaz, amelyek a gazdasági stabilitás megteremtését, a családok támogatását és gyarapodását, valamint a jövedelmek és az életszínvonal emelkedésének elősegítését célozzák. A 13. havi nyugdíj garantálása, a családi adókedvezmény megduplázása, a munkáshitel és az új lakhatási támogatások is várhatóan jelentős mértékben hozzájárulnak majd az emberek anyagi biztonságának és elégedettségének növeléséhez, tovább javítva a társadalom optimizmusát – közölte a KINCS.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×