Infostart.hu
eur:
367.66
usd:
317.04
bux:
0
2026. szeptember 3. csütörtök Hilda
Portrait of father and daughter playing at home together
Nyitókép: nd3000/Getty Images

Kiderült, mit remélnek a 2025-ös évtől a magyarok

A magyarok 70 százaléka bizakodóan tekint a jövő évre, és javulásra számít az élete különböző területein – derült ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) által készített legfrissebb kutatásából. A reprezentatív felmérés eredményei szerint a jövőt illetően minden kérdéseben a nagycsaládosok, a kisgyermeket nevelők és a fiatalok a legoptimistábbnak, sokan pedig bíznak abban, hogy a háborús helyzet enyhül.

A 2024-es évet értékelve a megkérdezettek 62 százaléka pozitívan nyilatkozott, különösen a 18–29 éves korosztály – 67 százalék –, a nagycsaládosok és a kisgyermeket nevelők tartották jó évnek az ideit, de a házasok körében is átlagot meghaladó, 63 százalékos volt a pozitív válaszok aránya. Tízből hét magyar bizakodóan tekint az új esztendőre: a válaszadók 55 százaléka jó évet vár, 15 százalékuk szerint pedig kiemelkedően jó év lesz 2025. A legoptimistább csoportok közé tartoznak a kisgyermeket nevelők 83, a nagycsaládosok 82, és a fiatalok 77 százalékkal, de a gyermekes családok 71 százalékkal is derűlátóbbak, mint a 66 százalékos gyermektelenek – olvasható a KINCS közleményében.

Minden negyedik magyar 2025-től a háborús helyzet javulását várja, miközben minden harmadik szerint nem lesz változás. A válaszadók közül többen vannak azok, akik szerint vége lesz a háborúnak, csak minden ötödik ember gondolja úgy, hogy nem. Ebben a kérdésben is a 30 év alatti fiatalok, a nyugdíjasok, a községekben élők és a gyermeket nevelők az optimistábbak. A gazdaság és a családok helyzetét, valamint a jövedelmek és az életszínvonal változásait illetően megoszlanak a vélemények: egyharmad az aránya az optimistáknak, ahogy a pesszimistáknak és a változatlanságra számítóknak is – írták.

A saját életükre vonatkozóan a magyarok 46–67 százaléka változatlanságra, 23 százaléka javulásra, 19 százaléka pedig romlásra számít. Kiemelendő azonban, hogy a boldogságérzetük, a hangulatuk, az anyagi helyzetük, a családi kapcsolataik, az életszínvonaluk, az egészségügyi állapotuk és a lakáskörülményeik tekintetében az optimisták aránya minden esetben magasabb, mint a pesszimistáké. Saját helyzetük alakulását illetően a 18–29 évesek, a nagycsaládosok és a kisgyermeket nevelők, a boldogságérzetük javulását illetően pedig a többgyermekes családok a legoptimistábbak. A válaszadók a családi kapcsolataikat, illetve a lakhatási körülményeiket tartják a legstabilabbnak, ötödük a családi kapcsolatok javulására számít, negyedük pedig lakhatási körülményei javulásában bízik – tették hozzá.

A magyarok többsége inkább bizakodóan tekint a jövő év elé. 2025-től számos olyan intézkedés lép életbe, amely a magyarok életszínvonalát növeli a fiataloktól a nyugdíjasokig. A magyar kormány 21 pontos gazdaságvédelmi intézkedéscsomagja számos olyan elemet tartalmaz, amelyek a gazdasági stabilitás megteremtését, a családok támogatását és gyarapodását, valamint a jövedelmek és az életszínvonal emelkedésének elősegítését célozzák. A 13. havi nyugdíj garantálása, a családi adókedvezmény megduplázása, a munkáshitel és az új lakhatási támogatások is várhatóan jelentős mértékben hozzájárulnak majd az emberek anyagi biztonságának és elégedettségének növeléséhez, tovább javítva a társadalom optimizmusát – közölte a KINCS.

Címlapról ajánljuk
Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Meg kell találni a mesterséges intelligencia helyét az oktatásban, vagyis azt, hogyan szolgálhatja eszközként a tanulást – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője, aki szerint az a diák, aki úgy használja az AI-t, hogy segítse a megértést, nagyon jól jár, de aki csak megoldatja vele maga helyett a feladatokat, az „álvalóságba” kerül.
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
Egész Európán érezhető a nyomás, csúnya pofont kapott legnagyobb szövetségesétől Kijev - Háborús híreink csütörtökön

Egész Európán érezhető a nyomás, csúnya pofont kapott legnagyobb szövetségesétől Kijev - Háborús híreink csütörtökön

Egész Európán érződik az orosz-ukrán háború nyomása: Romániában és a Baltikumban folyamatosak a drónok által elkövetett légtérsértések, Németországot pedig az elmúlt napokban sorra rázták meg a szabotázsakciók. Bár Moszkva mindent tagad, a szálak Oroszország felé vezetnek. Kijevnek viszont nem csak az orosz invázió miatt fájhat a feje, mivel Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter egyenesen az ukránokat jelölte meg a globális energiaárak emelkedésének kiváltóiként, utalván az orosz energiaszektort érő folyamatos dróntámadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×