Infostart.hu
eur:
388.49
usd:
330.61
bux:
110668.81
2025. december 22. hétfő Zénó
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (b3) és Mark Rutte NATO-főtitkár (j) tárgyal az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti tanácskozásán a Puskás Arénában 2024. november 7-én. A miniszterelnök mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b2) és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (b4).
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

„Magyarország értékes tagja az észak-atlanti szövetségnek” – Orbán Viktor a NATO főtitkárával tárgyalt

Kétoldalú tárgyalást folytatott Mark Rutte NATO-főtitkárral Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának helyszínén – tájékoztatott a miniszterelnök sajtófőnöke csütörtökön.

A tárgyaláson áttekintették Magyarország és a NATO együttműködését. Megállapították: Magyarország fontos és értékes tagja az észak-atlanti szövetségnek. Orbán Viktor és Mark Rutte az intenzív közös munka folytatásában állapodtak meg – áll Havasi Bertalan sajtófőnök közleményében.

A NATO főtitkára amúgy alig várja, hogy tárgyalhasson Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel az orosz–ukrán háborúról. Mark Rutte ismét hangsúlyozta, hogy a kialakult helyzetben nem lesz elegendő, ha a NATO tagállamai csak a költségvetésük 2 százalékát költik védelmi kiadásokra. Az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozóján beszélt újságíróknak a Németországban kialakult helyzetről is - ezt az alábbi hanganyagban meghallgathatják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×