eur:
414.81
usd:
394.5
bux:
78196.69
2024. december 2. hétfő Melinda, Vivien
Olaf Scholz német kancellár felszólal a német parlamenti alsóház, a Bundestag 2022-es általános költségvetéséről szóló parlamenti vitában Berlinben 2022. június 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Áll a bál Németországban: a CDU/CSU már januárban új választást tartana

Az Olaf Scholz kancellár által menesztett szabad demokrata pénzügyminiszter nem adja fel. Christian Lindner, aki a liberális FDP elnöke, máris jelezte, hogy pártját sikere akarja vezetni a jövő év első negyedében tartandó rendkívüli parlamenti választásokon. Az ellenzék januári választásokat sürget, az államfő felelősségteljes pártpolitikai magatartást.

Az SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a liberális FDP álló, a pártok színei alapján jelzőlámpa-koalíciónak elkeresztelt kormány Olaf Scholz kancellár vezetésével 2021 decemberében lépett hatalomra. Kezdetben még viszonylag jól mentek a dolgok, az Ukrajna ellen indított orosz háború után azonban érezhetően nőtt a feszültség a szigorú takarékosságot hirdető liberális pénzügyminiszter és a másik két párt között. A hónapok múlásával a feszültség tovább erősödött, és a koalíció pártjai közötti viták mind inkább a nyilvánosság elé kerültek. Ezzel párhuzamosan rohamosan csökkent a kormánykoalíció támogatottsága, miközben folyamatosan nőtt az ellenzéki konzervatív CDU/CSU népszerűsége.

Az idei esztendőben a német gazdaság súlyos problémái, a recesszió növelte a kormánnyal szembeni elégedetlenséget, amit a szabad demokrata pénzügyminiszter a koalíciós partnerekkel szembehelyezkedve drasztikus takarékossági intézkedésekkel, ugyanakkor állandó reformtervekkel kívánt fékezni. Ez vezetett – és nem is teljesen váratlanul – ahhoz, hogy

Olaf Scholz kancellár útilaput kötött a pénzügyminiszter talpára.

A döntéssel Scholz nyíltan felvállalta az általa vezetett kormánykoalíció felbomlását, miközben az ország stabilitásának biztosítására hivatkozott. Kevesebb mint egy évvel az eredetileg jövő szeptemberben esedékes országos parlamenti választások előtt a szociáldemokrata politikus "borította" a politikai naptárt, és előre hozott választásokra tett javaslatot. A kancellár forgatókönyve szerint az SPD és a Zöldek Pártja egy ideig még kisebbségben kormányoz tovább, januárt 15-én pedig bizalmi szavazást kér a Bundestagban kormányával szemben. Mivel az is biztos, hogy a koalíciós kisebbség nem kap bizalmat, Scholz és egyben az alkotmány szerint is legkésőbb március végéig előre hozott választásokat kell tartani.

A kancellár javaslatát az ellenzéki CDU/CSU, személy szerint a pártszövetség kancellárjelöltje, Friedrich Merz szinte azonnal elutasította.

Merz szerint az ország nem engedheti meg magának a még hónapokig tartó instabilitást,

ezért azonnali parlamenti bizalmi szavazásra, és már januárban előre hozott választásokra van szükség. A CDU elnöke amellett érvelt, hogy a Bundestagnak már a jövő héten meg kellene vonni a bizalmat az immár kétpárti koalíciótól, és az alkotmány előírásait betartva legkésőbb január második feléig meg kell tartani a választásokat. Merz követelésére a kancellár nem reagált.

Hasonló követeléssel állt elő Alice Weidel, a második legnépszerűbb párt, az AfD társelnöke is, aki a kormányt teljes mértékben alkalmatlannak minősítette, a Scholz által javasolt "kisebbségi játszmát" pedig abszurdnak és komolytalannal nevezte. Utalt arra, hogy pártja már hosszú ideje sürgette a hárompárti koalíciós kormány lemondását.

Máris kinevezték a menesztett Christian Lindner utódát a pénzügyminiszteri tisztre, Jörg Kukies személyében Scholz egyik bizalmasát, a kancellári hivatal államtitkárát.

Lindnerrel szolidaritást vállalva kilépett a kormányból két további szabad demokrata miniszter is, Bettina Stark-Watzinger oktatási és Marco Buschmann igazságügyi miniszter. Még az FDP-t is meglepte ugyanakkor, hogy a Scholz-kormány liberális közlekedési minisztere már előnyben részesítette tárcáját.

Volker Wissing bejelentette, hogy minisztériumát kívánja tovább vezetni, és inkább az FDP-ből lép ki.

Berlinben egyelőre folyik a találgatás, hogy Scholz vagy Merz forgatókönyve valósul-e meg. Elemzők szerint mindkettő egyformán megfelel az alkotmány előírásainak, amelyek a stabilitást és a kontinuitást hangsúlyozzák. Ugyanakkor utaltak arra is, hogy a koalíciós kudarcra számítani lehetett. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy 2021 végén három olyan párt került hatalomra, amelyek programja jelentősen különbözött egymástól. A három pártot az ukrajnai orosz háború okozta nehézségek és a gazdasági problémák súlyosan megosztották, és különösen élesek voltak az ellentétek a liberális pénzügyminiszter és a zöldpárti gazdasági miniszter, Robert Habeck között.

A Bundestag döntése nyomán az új választásokat az államfő, Frank-Walter Steinmeier írja ki. Az államfő rövid csütörtöki nyilatkozatában arra szólította fel a parlamenti pártokat, hogy a jelenlegi rendkívüli nehéz belpolitikai helyzetben minden taktikázással felhagyva felelősségteljes magatartást tanúsítsanak.

Az előre hozott választások nem példa nélküliek a háború utáni Németországban. 2005 szeptemberében az akkori szociáldemokrata kancellár, Gerhard Schröder az "Agenda 10 "nevet viselő szigorú takarékosságot hirdető munkaerőpiaci reformok elleni tiltakozás nyomán kért bizalmi szavazást a Zöldek Pártjával alkotott, általa vezetett kormánykoalícióval szemben. Schröder nem kapott bizalmat, és a novemberi előre hozott választások eredményeként kezdődött a tizenhat évig tartó "Merkel-korszak".

Elemzők szerint nagyobb az esélye annak, hogy Németországban már januárban megtartják az előre hozott választásokat.

Címlapról ajánljuk

Váratlanul Kijevbe érkezett Olaf Scholz, nagy bejelentéssel kezdte látogatását

Rendkívüli, előre be nem jelentett látogatásra érkezett hétfő reggel Kijevbe a német kancellár. A vizit meglepetést okozott a német média számára is, azzal kapcsolatban azonban szinte tejes a "konszenzus", hogy az ukrajnai háború immár a februári német parlamenti választások egyik legfőbb kampánytémájává vált.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.02. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Ütik a forintot: kétéves mélypontra esett

Ütik a forintot: kétéves mélypontra esett

Múlt héten kétéves mélypontra gyengült a forint, és ezt a hetet is itt kezdi, korán reggel 414 körül mozog az euró, a dollárral szemben jelentős gyengülést látunk. Hétfő reggel még lehet némi hatása a Moody's múlt heti döntésének, amelyben a hitelminősítő rontotta Magyarország kilátásait. A héten fontos események következnek, amelyek szintén piacmozgatú hatásúak lehetnek. Jövő héten tartjuk az idei utolsó klubunkat, amelyen szóba kerül a forintárfolyam várható alakulása is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×