eur:
410.63
usd:
395.13
bux:
0
2024. december 25. szerda Eugénia
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad az árvíz elleni védekezésről a TV2 Tények című műsorának Budapesten 2024. szeptember 24-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor az árvízről: Magyarország megvédte magát

Magyarország megvédte magát és sokadik alkalommal bizonyítottuk be saját magunknak, hogy Magyarország ezt meg tudja csinálni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a TV2 Tények című műsorában kedden este.

A miniszterelnök – aki a dunaszekcsői védekezés megtekintése után érkezett az interjúra – azt közölte: végeredmény hirdethető, Magyarország–árvíz: 1–0, és bár az apadás szokott néha gondot okozni, de most erre sem számítanak. Az apadás felgyorsult és a legmagasabb vízállás két nappal hamarabb hagyja el az országot, mint amire számítottak – jelezte.

A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a vízügyesek fantasztikus munkát végeztek, le a kalappal, és a katonák, rendőrök is jól dolgoztak.

Kitért arra, ez immár az ötödik árvíz, amely elleni védekezést miniszterelnökként felügyeli, de az állami és az önkormányzatok közötti együttműködés a védekezés során most működött a legolajozottabban. Izgalmas pillanatként jelölte meg a Lajtánál a gát átvágását és a víztömeg víztározóba engedését, mint mondta, ilyet még nem kellett elrendelnie.

Megjegyezte: a vízügyesek még járőröznek, van figyelőszolgálat, készenlét, de szerinte már nem lesz baj.

Rámutatott: Pintér Sándor belügyminiszter vezette a védekezésnek az operatív részét, és így csak négyszáz rendőrt kellett átvezényelni. Ez azért fontos – húzta alá a miniszterelnök – mert nagy árvizeknél az gond, hogyha elvezénylik a rendőröket valahonnan, akkor ott könnyen lehet közbiztonsági probléma. Most a rendőröket nem kellett kimozgatni, sok vízügyes volt, rengeteg önkéntes, nekik is köszönik a munkájukat, a katonák is helyt álltak – sorolta.

Kitért arra, a védekezésbe a fogvatartottak is besegítettek, ilyen esetekben a börtönökből leválogatják azokat, akik enyhébb bűncselekmény miatt töltik büntetésüket, akit lehet és jelentkezik erre a munkára, mindig kiviszik.

Orbán Viktor szerint

egy nagyon jól bejáratott védekezési rendszerünk van és ha összevetik a szomszédos országokéval a védekezést, a különbség nyilvánvaló.

Felidézte, Magyarországnak a hatvanas évek közepétől érvényes védekezési rendszere van, a vízügyi védekezés azonban nem követi a közigazgatási rendszert, árvíz esetén pedig nem a bürokrácia, hanem víz saját logikája szerinti beosztásban védekezünk, ezt a módszert pedig az 1960-as évek közepe óta jól begyakoroltuk.

Ha egy 1968-ban nyugdíjba ment szakember visszajönne és beállna dolgozni, pontosan tudná, hogy mi a feladata – jegyezte meg. Orbán Viktor hozzátette, most, hogy már egyre kevesebb váratlan esemény történik és a fiatalabb vízügyesek, akikkel kapcsolatban volt, jól kitanulták az idősektől a szakmát. „Én emlékszem, hogy volt a nagy tiszai árvíz: még 2000-ben láttam a mostani, sokkal fiatalabb vízügyeseket, jól átadták az idősebbek a tudást a fiataloknak” – idézte fel a miniszterelnök.

Az árvízi infrastruktúrára kitérve a kormányfő megjegyezte, több mint száz évvel ezelőtt a Budapesttől déli irányba eső területeken a védműveket jól megépítették, a védekezés azonban nehezebb a folyók hegyi szakaszain.

A dunai védekezés nehézségeit említve kifejtette, "van némi zűr Bajánál", mert ott szigetek vannak, de a komoly szakmai kihívás és a legnehezebb védekezés a Duna fölső szakaszánál van, a Dunakanyar, Esztergom és a Szigetköz térségében. Mint mondta, nem lehet mindenhol előre épített gátakkal védekezni, mert mindig maradnak olyan szakaszok, amelyeket ideiglenes védművekkel kell bevédeni, a hullámtérben pedig nem lehetséges a védekezés.

Műsorvezetői kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta, ahogyan a legutóbbi, 2013-as nagy árhullám után, az idei után is elkészíti a vízügy az írásos jelentését a védekezés tapasztalatairól és tanulságairól. Most is le fogják adni a listájukat és a kormány tárgyalni fogja a jelentést, ennek alapján döntünk arról, milyen további munkálatok szükségesek – fogalmazott a kormányfő.

Leszögezte, a Duna magyarországi szakasza különleges szakasz, mert Budapest Európa egyetlen olyan fővárosa, amelynél a fővároson keresztül folyó víztömegnek a vízszintje nem állítható be. „Mindenhol máshol ezt meg tudják oldani gátakkal, de a magyar nem akar gátat építeni keresztbe a Dunára, ezért a Duna egy szent folyó, ezt nem lehet megsérteni keresztbe épített gátakkal” – hangoztatta a miniszterelnök, hozzátéve, ezért szükséges magasan és a folyó hosszában épített gátakkal védekezni a partszakaszokon.

Magyarország nemzetközi összevetésben is kiemelkedő színvonalon védekezett az árhullám ellen – jelentette ki a kormányfő, megjegyezve, ezt az is segítette, hogy mindig van két-három nap előnyünk a többi védekező országhoz képest. A csapadék nagyobb része ugyanis a hegyekben esik, így ott a baj azonnal jelentkezik, és mire ez a vízmennyiség Magyarországra érkezik, jobban fel lehet készülni a védekezésre - mondta.

„Tehát jól védekeztünk, ez igaz, de van helyzeti előnyünk is”

– fogalmazott a miniszterelnök.

Kiemelte, az árhullám levonulásával nagyon fontos szakasz kezdődik az árvízvédelemben, „van egy közegészségügyi teendő”, amelynek keretében közegészségügyi takarítást, rendrakást kell elvégezni.

Megjegyezte, van egy szigorú protokoll, hogyan kell visszabontani vissza a gátakat, mivel mit kell tenni, és itt Müller Cecília országos tisztifőorvos „tart rendet”, ez a munka viszont várhatóan nem tart majd sokáig. Mert ha akarjuk, ha nem – szögezte le – a Duna vize a csatornákba is befolyik időnként, azokat felnyomja, és ezért a vízzel érintkező mesterséges vagy ideiglenes védművek könnyen fertőzöttek lehetnek.

Orbán Viktor az interjúban a károkról szólva elmondta, mivel a víz a mederben maradt, nem keletkezett nagyobb kár, a hullámtérbe épült házak esetében azonban erre előzőleg számítani kellett.

A Lajtánál ki kellett engedni a vizet az ideiglenes tározókba, de mivel az azt övező, magánkézben lévő mezőgazdasági területeken már befejeződött a betakarítás, így ott sem keletkezett nagy kár – fejtette ki.

A miniszterelnök szerint a nagyobb tétel a védekezés költsége volt, a gátakon dolgozó emberek bérkiadásai, az anyagi költségek, túlórák, de mint mondta, ilyenkor azért vastagon fognak a ceruzák”.

A Dunán valaha tapasztalt egyik legnagyobb árvízként marad meg a magyar vízügy történetében a mostani, amelyben komoly veszélyben is voltunk

– mondta a kormányfő. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az ország hatalmas munkát végzett, és most már az anekdoták jönnek elő, meg a lelkileg felemelő pillanatok, de voltak veszélyes időszakok is. Ha nem lett volna ilyen olajozott az együttműködés a védekezésben résztvevők között, ebből nagy baj is lehetett volna – jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország magára marad-e a védelmi költségeket tekintve, vagy más országokhoz hasonlóan kér-e segítséget Brüsszeltől, azt válaszolta, Brüsszelben az ilyen célokra szánt pénz olyan bizonytalan, mint a kutya vacsorája.

Mindenkinek mindig azt mondja, ne Brüsszellel foglalkozzunk, képesnek kell lenni arra, hogy Brüsszel vagy bárki más nélkül meg tudják védeni Magyarországot, ami a mi országunk, senki nem fogja helyettünk megvédeni – hangoztatta.

Orbán Viktor úgy vélte, képesnek kell lenni a költségek előteremtésére, és aztán ha valahonnan valaki hajlandó egy részét legalább fedezni, „azt tisztelettel megköszönjük, de erre ne építsük az életünket”.

„Két nagy baj időszakát éljük”

A kormányfő az ukrajnai háborúval és az Európai Unió versenyképességi problémáival összefüggő műsorvezetői kérdésre válaszolva azt mondta, két nagy baj időszakát éljük.

Az egyik a háború maga, mert rengeteg ember meghal, keresztény emberek egy belháborúban és ráadásul a szomszédunkban – fogalmazott.

Hozzátette, miközben Európa népessége fogy, a kontinens keleti felén egymást ölik az emberek, az egész azon kívül, hogy fájdalmas, még abszurd is.

A másik baj, vagy kihívás, amivel szembenéznek, hogy időközben, most már hosszú évek óta láthatóan teljesen átalakul a világgazdaság, és a jövő nagy kérdése, hogy kinek sikerül ehhez jól alkalmazkodnia - mutatott rá.

Orbán Viktor azt mondta, ebben Európa nem jár élen, ő maga kifejezetten pesszimista az európai képességeket illetően. „A kérdés az, Magyarország érti-e, mi történik, tudja-e, hogyan kell alkalmazkodnia, és meg tudja-e csinálni” – közölte.

Hozzáfűzte, most, hogy lement a víz, most már ezzel a kérdéssel fogunk foglalkozni, a következő egy-két hónapnak ez az igazi nagy kérdése.

A kormányfő arra a kérdésre, megvan-e a magyarokban az alkalmazkodóképesség, amellyel sikeres lehet Magyarország, azt válaszolta,

van egy jó terve, amelynek leglényegesebb elemeit szerdán előadáson fogja bemutatni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„Az az álláspontunk, álláspontom, hogy azon dolgoznak most a nagyok, a nagyhatalmak, hogy az egységes világgazdaságot kettészakítsák, és arra akarják a magunkfajta országokat kényszeríteni, hogy vagy ide, vagy oda álljanak” – mondta.

Úgy vélte, ezt nem szabad elfogadni ebben a „kettészakadó világgazdasági korszakban” Magyarországnak meg kell őrizni a gazdasági semlegességét, sőt, nem is megőrizni kell, hanem ki kell építeni egy gazdasági semlegességet.

„Ha erre képesek leszünk, szerintem meg lehet csinálni, akkor Magyarország sikeres lesz. Ha nem, akkor alárendelődünk valamelyik blokk országainak, és akkor a magyarok munkáján megint nem a magyarok nyertek, hanem valaki más” – fejtette ki Orbán Viktor.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×