Egy árvíz számos problémát tud okozni – nyilatkozta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karának dékánhelyettese. Ezek egyike – mondta Mahler András –, hogy minden olyan építmény, ami a terepszint alatt van, ilyenkor a talajvíz szintje alá kerülhet. Amikor ez bekövetkezik, akkor a felhajtóerő – akárcsak egy csónakot – megemeli az egész építményt, amennyiben annak nincs elég tömege, hogy ellensúlyozza ezt az emelő erőt.

Ezért kellett többletsúlyokat alkalmazni a budapesti Batthyány téri HÉV-állomás alagútjában. A dízelmozdony és a terméskővel megrakott vagonok ezt az ellensúlyt képezték. Gyakorlatilag védték a vasúti pályát, hogy az ne ússzon föl, ne repedjen meg, ne keletkezzen benne szerkezeti károsodás – magyarázta a dékánhelyettes.

Mint mondta, ilyen gondok máshol is adódtak a fővárosban, például a Római-parton.

Itt, a hullámtérben létesültek terepszint alatti mélygarázsok, amiket - ha nincs felettük épület - ilyenkor el kell árasztani. Mivel így már belül is van víz, az építmény nem tud felúszni, a felhajtóerő nem fogja a szerkezetet fölemelni.

Mahler András azt is elmondta, hogy a csatornák is teljesen hasonló szerkezetek. Csakhogy ezek sokkal kisebbek, mélyebben fekszenek, ezért kellően leterheltek. Ezeknél nem jelent veszélyt a felúszás – közölte a dékánhelyettes. Viszont ha repedések vannak egy elöregedett csatornán, akkor ott a talajba szivárog némi szennyvíz. Árvíz esetén – amikor talajvíz a csatorna szintje fölé emelkedik –,

már befelé áramlik a víz a csatornarendszerbe, és ez okozhat problémákat

– tette hozzá az egyetemi oktató.

Ha az átemelő szivattyúk már nem bírják, a mélyen fekvő területeken a csatornafedlap fölé is emelkedhet a vízszint, és a szennyvízzel kevert talajvíz a felszínre tör. Ez pedig mindenképpen beavatkozást igényel. „Homokzsákokkal szoktak ilyen esetekben védekezni ez ellen” – tette hozzá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karának dékánhelyettese.