Az árhullám Mohácsnál tetőzik kedden, utána a legmagasabb vízszinthullám elhagyja az országot. Az operatív törzs hétfőn még ülésezik, de utána már szűkített létszámmal és feladatkörrel dolgozik csak tovább – mondta Orbán Viktor. Biztató időjárási híreket kapott a szakemberektől: bár a héten várható csapadék, az nem befolyásolja az árhullám levonulását. Gyors ütemben zajlik az apadás, ezért jöhet a takarítás.

Kedden 510 kilométer Duna-szakaszon zajlott a védekezés, ez 200 kilométerrel kevesebb, mint egy nappal korábban. Mosonmagyaróvárnál több mint 1 métert apadt már a Duna, Komáromnál 293 centit, 235-öt Esztergomnál, Budapestnél pedig 162 centimétert. Bajánál is már több mint egy centivel alacsonyabb a vízszint, mint a hétfői tetőzéskor. Paks "mindig is rendben volt" – sorolta a kormányfő. A védekezésben részt vevők száma is gyorsan csökken, hétfőn még 4458 fő volt szolgálatban, kedden 1847-en fognak részt venni a munkálatokban.

Budapest "fölött" és még a főváros is mentesítettnek tekinthető, csökken a nehéznek mondható védekezési helyszínek száma. Baján – leszámítva a nagy Pandúr-szigeten a hullámtérben történő elárasztást – "a dolgok rendben vannak", értékelt.

A "2024-es nagy dunai árvízben" 40 kilométeres szakaszon épült ki ideiglenes védmű, több mint 4,5 kilométeren épült árvízvédelmi mobilfal. Kétmilliónyi homokzsákot használtak fel, ezekbe 32 ezer köbméter homok (55 ezer tonna) került.

A legmagasabb szintű árvízvédelmi készültség harmadfokú volt, ilyet 403 kilométeren rendeltek el. Emellett egy ennél magasabb fokozat, a rendkívüli árvízvédelmi készültség (ez közvetlen árvízveszélyt jelent) volt érvényben mintegy 40 kilométeren (erről később Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója beszélt részletesebben).

További érdekes adatokat is ismeretetett Orbán Viktor:

a vízügyesek szeptember 21-e óta 5500 kilométert gyalogoltak a rájuk kiosztott szakaszok felügyelete során, ez nagyjából a teljes magyar határvonalszakasz kétszerese.

A kormányfő 1687 kilométert tett meg eddig az árvízi útjai során, de ő gépkocsival is mehetett a gyaloglás mellett (ez annyi, mintha elment volna Tallinba az árvízvédelmi védekezés alatt).

Óriási vízszint-emelkedés történt, a korábbi árvíz előtti vízszinthez képest több mint hat méterrel lett magasabb a Duna:

• Szeptember 13-án Budapesten 205 centiméter volt a vízszint, a tetőzéskor 830 centi
• Dunaújvárosban 60 centiméterről 677-re nőtt néhány nap alatt a Duna vízszintje
• Baján pedig 173 centiről 9 méter fölé
• A települések átlagában a 141 centiméteres vízmagasságról 797 centiméterre "ugrott" a Duna.

A további árvízvédelmi beruházásokkal kapcsolatban Orbán Viktor elmondta:

a vízügy készít egy javaslatot a kormány számára, és ha ez meglesz a közelgő 3 napos kihelyezett kormányülésig, akkor ott megvitatják és döntéseket is hozhatnak.

A javaslat lényege az, hogy az ideiglenes védekezést szolgáló gátszakaszokat hol akarják kiváltani állandóakkal.

"Végigjártam az egész Duna-szakaszt, több helyütt tűnik értelmesnek egy mobilgát építése, hogy ne kelljen homokzsákokkal védekezni legközelebb. Van, ahol ezt nem lehet megvalósítani, ott megmarad az eddigi védekezési módszer. A mobilgátrendszer építése nem olcsó, de nem vágja földhöz az államháztartást, egy jól ütemezett javaslatot a következő években – látatlanban, a pontos számok ismerete nélkül mondom – végre tudunk hajtani", fogalmazott a kormányfő, aki kedden ellátogat Mohácsra is.

"Megyek a vízzel én is, de – az ellenfeleimnek mondom – a határnál visszafordulok" – jegyezte meg.

Kérdezték a jelen lévő újságírók a kormányfőt arról, hogy hétfőn kiderült, Magyarország is pályázhat a 10 milliárd forintos uniós, árvízkárok enyhítésére fordítható keretre. "Ez a dolgok helyes rendje", a magyar igény összeállításán már dolgoznak a szakemberek, reagált.

"Egyelőre lehoztuk az árvizet anélkül, hogy áldozata lett volna, mindent megvédtünk, amit meg lehet védeni (a hullámteret nem), mindenki jól vizsgázott a védekezésben, nem lépett ki a folyó a medréből. Minden klappolt – értékelt Orbán Viktor, megköszönve a résztvevők és a sajtó munkáját is, valamint a kiváló együttműködést a védekezésben részt vevő állami hivatalok, szervek, illetve az ökormányzatok, így a főváros között.

Beszélt még arról, hogy folyamatos az együttműködés a szerbekkel az árvíz miatt, segítséget egyelőre nem kértek. "Komoly flottánk van, ha kell segítséget nyújtani a Dunán a határtól lefelé, akkor nagy erőket lehet mozgósítani" – mondta.

Müller Cecília: ilyenkor szoktak történni a fertőzések

Müller Cecília országos tisztifőorvos az árvíz levonulása utáni közegészségügyi kihívásokról beszélt, hangsúlyozva, hogy ezekre már az áradás érkezését megelőzően felkészültek. Ide sorolta a tározók kiürítését, az árterek vegyi anyagoktól történő mentesítését, a csatornafedők lezárást, hogy az ivóvízbe ne tudja bemosni a szennyeződéseket az áradó Duna vize.

A fertőzések jellemzően ilyenkor, az ár levonulta után szoktak bekövetkezni. A takarítást-fertőtlenítést a települések között a Magyar Közút szakemberei végzik, egyébként a települési önkormányzatok felelősek érte. Kulcsfontosságú, hogy ezeket szakszerűen, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ irányítása szerint végezzék. Hétfőn az önkormányzatokhoz és az árvízben érintett kormányhivatalok járási hivatalaihoz tájékoztatót küldtek (az árvíznél dolgozóknak és a lakosságnak), illetve működik az NNGYK-nál egy 24 órás call center, ahol segítséget nyújtanak. Mindenhol helyben szükséges eldönteni, milyen beavatkozásra van szükség.

Nem mindenütt és nem mindent kell fertőtleníteni,

hangsúlyozta Müller Cecília a környezet védelmét kiemelve. Például ha az utak csak a Duna vizével érintkeztek, akkor elég a nagynyomású mosóval történő tisztítás, akkor kell fertőtleníteni, ha szennyvízzel is keveredett az érintett területre.

Két helyen nem iható a vezetékes ivóvíz

Az ivóvízbázisok védelme a legfontosabb, a Duna mentén 31 olyan van, amire figyelniük kell. A vízszolgáltatók és a járási hivatal (hatóság) is laborban vizsgálja minden nap a friss vízmintákat. A megelőző-figyelő rendszernek köszönhetően a Dömös-Pilismarót-Pilisztentkereszt-Dobogókő településeket ellátó vízbázisban mikrobiológiai szennyezőket találtak, ezért a víz csak forralás után iható és a csecsemőknek palackozott ivóvizet biztosítottak, továbbá vizet szállítanak lajtos kocsikkal is. Mint Müller Cecília elmondta, legalább két negatív eredmény szükséges ahhoz, hogy biztonságossá nyilvánítsák az ivóvíz fogyasztását.

Dunabogdány-Visegrád-Szentgyörgypuszta területén az algák elszaporodását találták a vízbázisban. Ezek indikátorok, felhívják a figyelmet arra, hogy vízszennyezés jöhet a jövőben,

ezért megelőző jelleggel rendelték el a korlátozó intézkedéseket. Itt vagy a Duna fokozott víznyomása miatt nincs ideje a parti kutaknak a szűrésre, túl gyorsan áramlik át rajtuk a víz, vagy pedig felszíni, oldalsó szennyeződés miatt következhetett be az elváltozás a vízben. Reményei szerint gyorsan megoldódik a helyzet.

Előfordulhat még újabb ivóvízszennyeződés, a vízbázisokat folyamatosan ellenőrzik.

Kérdésre válaszolva Müller Cecília elmondta: az ivóvíz klórozása ilyenkor is zajlik. Az úgynevezett szabad klór mennyiségét fél óránként mérik. Mivel a fogyása úgy történik, hogy felhasználódik a baktériumok pusztítására, ezért állandó ellenőrzés szükséges a megfelelő (nem sok, nem kevés) mennyiség biztosításához.

Fertőtlenítés, lezárt területek

Az országos tisztifőorvos kérte a lakosságot, hogy amennyiben az árvízzel érintett településeken a vízszolgáltatásban bármilyen változást észlel, nyomáscsökkenést vagy vízkimaradást, akkor az önkormányzatnak vagy az NNGYK-nak, vagy pedig a járási hivatalban jelezzék, mert ezeken a helyszíneken többletvizsgálatokat is végeznek.

A vízben ilyenkor a gyomor-bélrendszeri hurutot okozó baktériumokfordulhatnak elő, így a szalmonella kórokozója, vagy pedig sérülések útján a tetanusz baktérium okozhat problémát. Megjegyezte: más országokban sárgaság elleni védőoltási akciókat kezdtek, de itthon nincs szükség erre, mert a fertőző májgyulladást okozó Hepatitis A elterjedtsége, a hazai járványügyi helyzet ezt nem indokolja.

A balesetek megelőzése fontos, emelte még ki a szakember.

• A még lezárt, árvízzel érintett területekre csak a szakemberek és az elhárításban résztvevők menjenek be, ők is védőruházatban.
• A víz visszahúzódásával medencék, pocsolyák maradnak utána, ezek fertőzöttnek tekintendők, senki ne pancsoljon bennük.
• Fokozottan érvényes a kézfertőtlenítés, ilyen hatású szappan használata az érintetteknél. Ha nincs látható szennyeződés, akkor elég az alkoholos kézfertőtlenítő.

Homokzsákok kezelése:

• ha nem használták fel – minden kezelés nélkül visszaszállítható az önkormányzati és az állami depókba
• ha a Duna vizével érintkezett – ki kell teríteni a homokot, a napfény UV-sugarai elegendők a megtisztulásához, nem kell külön fertőtleníteni, később építkezéseken felhasználható, a zsákok kiszárítást követően építési hulladék gyűjtésére alkalmasak
• ha bizonyítottan szennyvízzel érintkezett – fertőző hulladékként meg kell semmisíteni a zsákokat, a homokot hulladéklerakókban hulladéktakarásra lehet felhasználni.

Az épületekben, azok beázott padlóinál és falainál, átnedvesedett bútorainál az iszap eltávolítását követően fertőtlenítés szükséges, ehhez adtak útmutatót az érintetteknek. A fent említett kórokozók klórérzékenyek, általában a mész és a hipó használata megfelelő, kivételt képeznek például a kárpitos bútorok, amelyeknek árt a klór, ott más tartalmú fertőtlenítő szerek használhatók.

A lakosok először gondoskodjanak a szellőztetésről, párátlanítókkal ezt érdemes gyorsítani, a napsütés is segít a szárításban, fertőtlenítésben. Csak száraz lakásba lehet visszaköltözni, ehhez a fertőtlenítés nedvtartalmának eltávozását is meg kell várni (a gyakorlatban ez az újrameszelt falak megszáradását jelenti). Ez nemcsak komfort kérdése, ugyanis a párás levegőben gombák szaporodhatnak el, ami allergiás, asztmás betegségeket okozhat – figyelmeztetett Müller Cecília.

A Lajta szükségtározója miatt kellett az extramagas védelmi szint

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója elmondta: védekezés alá mehet a vízszint pénteken Baján, szombaton Mohácson, ezekről a területekről visszavonják a munkatársaikat.

Mint mondta, a Lajta szükségtározó miatt ilyen vízállásnál kötelezően elrendelik azon a 40 kilométeren a rendkívüli árvízvédelmi készültséget, a tározó ürülésével ezt szerdán várhatóan megszüntetik.

A Duna északi szakaszain már zajlik az ideiglenes védművek bontása, a homokzsákok számba vétele, ezekről a településekről hétfő este hatkor visszavonta a vízügy a műszaki iránytóit. A következő napokban ugyanez várható a délebbi településeken.

Kérdezték a szakembert a bajai nyári gát átvágásáról. Láng István elmondta: ez a gát akkor is megbukott volna, ha nem vágják át, ám az nagyobb eróziót jelent, ezért döntött az átvágás mellett az önkormányzat. Ez mindegyik településvezetésnek benne van a protokolljában, ugyanis van, hogy nem éri meg megvédeni a területet, mert olyan hatalmas költséggel járna. Ilyen a nagy Pandúr-sziget is, de Adonynál és Kismaroson is sor került ilyen intézkedésre, főként ártérbe épült üdülők érintettek az elárasztásban.