Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (középen) vezetésével ülést tart az árvízvédelmi operatív törzs a BM Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központban 2024. szeptember 19-én. Balról Pintér Sándor belügyminiszter.
Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

55 ezer tonna homok, naponta 5500 kilométert gyalogló vízügyesek – árvízi összegzés

Levonult az árhullám, a védekezéshez átrendelt szakemberek hazamentek, a további vízügyi munkálatokat a területi igazgatóságok már saját hatáskörben is el tudják látni. Az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) koordinálására már nincs szükség, ezért péntek délben befejezte a működését.

A helyreállítás, a védelmi eszközök pótlása, valamint az árvízzel összefüggő számítások és összefoglalók készítése még eltart egy ideig – olvasható az OMIT közleményében, amelyben rövid áttekintés adnak az elmúlt szűk két hét eseményeiről.

Szeptember közepén a Közép-Európa fölött pörgő Borisz ciklon miatt 5 nap alatt (09.12. és 16. között) rendkívüli mértékű, területi átlagban 70-300 mm csapadék esett elsősorban a Traun, az Enns, a Bécsi-medence, a Morva, valamint a Lajta vízgyűjtőjére.

A kialakuló árhullámok elleni védekezés összehangolására és az ehhez szükséges vízügyi szakembergárda, valamint az anyag- és eszközigény koordinálására szeptember 13-án elkezdett dolgozni az Országos Műszaki Irányító Törzs – írják a közleményben. A reggeli megbeszéléseken minden alkalommal részt vettek a társszervek – a katasztrófavédelem, a rendőrség, a honvédség, illetve a polgárőrség – képviselői is, hogy a segítségnyújtásról egyeztessenek a mi szakembereinkkel.

A vízügy az állami védvonalakon szervezte-vezette a munkát, emellett szakmai irányítókat biztosított a 41 önállóan védekező településre. Az árvízzel érintett területekre összesen 965 munkatársát rendelte át az OMIT más vízügyi igazgatóságoktól. Valamennyi helyszínen a nap 24 órájában folyt a munka, teljesítettek szolgálatot a védekezésben résztvevő kollégák. Az őrszolgálatot teljesítők mintegy 5500 km-t tettek meg gyalog minden nap annak érdekében, hogy a szakaszukat felügyeljék. Ez nagyságrendileg Magyarország teljes határvonal hosszának kétszeresét teszi ki!

A vízügyi szervezetek részéről az egy napon a védekezésben résztvevők legmagasabb száma 1896 fő volt. Mellettük a társszervezetektől több mint 5000 fő, illetve mintegy 2700 civil önkéntes dolgozott a legmagasabb létszámban.

Az országban több mint 40 km-en épült ki ideiglenes védmű, amiket, ha sorban egymáshoz illesztenénk, a budapesti Clark Ádám tértől egészen a Velencei-tóig érnének.

A Duna mentén az önkormányzati védekezéseknél 4600 m-en kellett felállítani árvízvédelmi mobilfalat. Ilyen technológiát olyan sűrűn beépített részeken használtak, ahol a lakott terület és a folyó között nincs elegendő hely földből kialakítani a gátakat. Az állami védvonalak ugyanakkor jellemzően nem a sűrűn lakott, illetve városias környezetben vannak.

Az árvízi védekezéshez összességében több mint 2 millió homokzsákot adtak ki – 1,9 millió darabot az önkormányzatoknak, míg 0,1 milliót az állami fővédvonalakra –, ezeknek mintegy 95 százalékát fel is kellett használni.

A zsákokat 32 000 m3 homokkal töltötték meg, ami összesen nagyjából 55 000 tonnának felel meg.

Mosonmagyaróvár és a környező részek védelmében szeptember 18-án, szerdán hajnalban a szakembereknek meg kellett nyitnia a Lajta-szükségtározót. Ennek az irányított és biztonságos vízkivezetésnek köszönhetően nem csak a várost és lakosságát, hanem jelentős nagyságú ipari, szolgáltató és kereskedelmi célú, valamint oktatási, egészségügyi, szabadidős területet, illetve agrárinfrastruktúrát védték meg.

A Mosoni-Duna torkolati műtárgy, másik nevén árvízkapu lezárása pedig a folyó győri tetőzésekor 130 centiméterrel tudta alacsonyabban tartani a vízállást és mentesíteni a város védekezését.

A Duna árhulláma a hazai szakaszon Nagybajcsnál szeptember 19-én napközben, Komáromnál 20-a hajnalban, Esztergomnál pedig napközben, Nagymarosnál 20-án este, míg Vácnál aznap éjszaka tetőzött.

Budapesten szeptember 21-én hajnalban mérték a 830 cm-es tetőző értéket, 24-én kora délutánra pedig már az I. fokú készültségi szint alá apadt a folyó. Paksnál 22-én napközben, Baján 23-án este tetőzött a Duna, végül kedden (24-én) napközben Mohácsnál is bekövetkezett a tetőzés, a II. fok szintje fölötti vízállással.

Mivel ütemes tempóban zajlik az apadás a Dunán is, a vízügy a vízpótlásra és víz visszatartásra koncentrálhat, mert ez már nem veszélyezteti az árvízi biztonságot.

A területi igazgatóságaink megkezdték a kezelésükben lévő állami tározók, holtágak, mellékág-rendszerek, csatornák feltöltését. Magántulajdonú termőföldeket, telkeket, birtokokat ugyanakkor nem vehetnek igénybe, csak akkor, ha erről sikerül megállapodni a tulajdonosokkal. A tárgyalások folyamatosan zajlanak a területi igazgatóságok hatáskörében – írják.

Az árvízzel összefüggésben a vízügy Országos Műszaki Irányító Törzse péntek déli 12 órától befejezte munkáját – zárul a közlemény.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×