Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Árad a Mosoni-Duna Győr belvárosában 2024. június 6-án.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

A Duna felső részvízgyűjtőire több eső esett, mint várták

Az előrejelzés nagyon bizonytalan, de folyamatosan finomítják az árvíz elleni védekezés tervét.

A ciklon gyors változása megnehezíti a csapadékmennyiség előrejelzését, a vízügy ennek ellenére nagy erőkkel folytatja a felkészülést az érkező árhullámok elleni védekezésre – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF).

Azt írták, az átvonuló ciklon miatt folytatódott a rendkívül csapadékos időjárás, elsősorban az Alpok keleti és a Kárpát-medence nyugati, illetve északi részén, és még nincs vége az esőzésnek.

Felhívták a figyelmet arra: a ciklon mozgása továbbra is nagyon változó, a hozzá tartozó csapadéksávok között szárazabb területek is előfordulnak, emiatt nagyon nehéz meghatározni, hol és mennyi eső fog még esni. A Duna felső részvízgyűjtőire az elmúlt 24 órában több esett, mint azt a korábbi számítások mutatták - jegyezték meg.

Hozzátették: az aktuális meteorológiai előrejelzés szerint az eddig várt csapadékmennyiséghez képest a Felső-Duna, az Inn, a Traun, az Enns vízgyűjtőjén valamivel több, míg a Lajtán, a Morván, a Rábán, a Vágon, a Murán és a Dráván kevesebb csapadékra lehet számítani.

A Duna Budapestig tartó szakaszán a harmadfok szintje fölötti vízállás, a Lajtán és a Rábán akár a legmagasabb valaha mért vízszintet megközelítő, a Murán a harmadfok, a Dráván Drávaszabolcsnál pedig az elsőfok szintje körüli tetőzés valószínű. Budapestnél az alsó rakpartok szintjét várhatóan jövő kedden érheti el a vízszint.

A Tisza részvízgyűjtői közül a Sajón és a Tarnán az elsőfok szintje feletti tetőzést várnak.

Közölték azt is: a hidrológiai helyzet miatt a vízügy Országos Műszaki Irányító Törzse folytatja az országban zajló árvízvédelmi tevékenységek összehangolását. A vízügy munkatársai folyamatosan figyelik az előrejelzéseket, és az aktuális adatokhoz igazítják a felkészülést a várható helyzetre, elsősorban a Duna és Lajta mentén.

"Annak érdekében, hogy Mosonmagyaróvárt megvédjük az árhullámtól, a szakembereink előkészítik a Lajta-szükségtározó megnyitását, felmérik annak lehetséges helyszíneit" – írták.

Hozzátették: a vízügyi szolgálat nem csak személyzetet és eszközöket csoportosít át a védekezésben leginkább érintett területekre, de indulásra készen állnak azon műszaki irányítóik is, akik az önkormányzatok kérésére a helyi védekezéséhez nyújtanak majd szakmai segítséget.

Az Országos Műszaki Irányító Törzs szombati ülésére meghívást kaptak a társszervek, vagyis a katasztrófavédelem, a rendőrség, a honvédség, illetve a polgárőrség képviselői is, hogy a védekezéshez esetleg szükséges részvételükről egyeztessenek a vízügyi szakemberekkel.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×