A nyelveket általában a szaknyelvek és a tudományos nyelvek felől éri leginkább veszély – vélekedett az InfoRádióban Balázs Géza nyelvészprofesszor, az SZFE, illetve a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója. Ennek oka, hogy a mindennapi nyelvhasználatban a családi nyelvet, az utcán, az iskolában a köznyelvet használjuk, és csak erre épül rá a szaknyelv és a tudományos nyelv – tette hozzá.

A nyelvész húsz éve hangoztatja ugyanakkor, hogy a szaknyelvek és a tudományos nyelvek kihalása után következik a köznyelv kihalása. "Innen indul a romlás, a visszafejlődés. Ha egy nyelven nem tudunk szakmákat művelni, akkor ott megjelenik az idegen nyelv. Ez a legnagyobb probléma, és ennek okai vannak. És akkor baj van" – figyelmeztetett Balázs Géza.

Arra a felvetésre, mely szerint az új technológia fogalmaira már nem is jelennek meg magyar kifejezések, és ez vezet-e a nyelvromlási folyamathoz, azt mondta, a tudomány és a folyamatosan megújuló, változó szakmák terminológiája, szaknyelve alapvetően nemzetközi, ezek pedig olyan gyorsan változnak, hogy nincs idő az anyanyelvi, esetünkben a magyar nyelvi terminológia megteremtésére, és rákényszerülünk, hogy az informatikáról, az egyéb műszaki dolgokról, autókról, divatról, sportról és megannyi különböző területről egyre inkább előbb idegen szavakkal, majd pedig idegen nyelven beszéljünk.

"Van olyan téma, amiről azt mondják a tudósok, hogy már magyarul nem is tudnak beszélni róla. Plusz a magyar nyelv esetében van még egy nagy probléma, ez pedig a határon túli nyelvváltozatok, ahol eleve a szaknyelveket idegen nyelven tanulják, ezért Magyarország bizony nem tudnak a magyarországi kollégáikkal beszélni" – húzta alá a nyelvészprofesszor.

Hogy mi lesz ebből, lehet-e valamilyen megoldás, azzal kapcsolatban felidézte, a klasszikus nyelvújítás is a szaknyelvek felől indultak el, de már az előzményei is.

"Apáczai Csere János Magyar Enciklopédiája az 1600-as években megpróbálta megteremteni a magyar szaknyelvet, akkor inkább latin volt az Európában elterjedt nagy nyelv. Kazinczyék is felhívták a figyelmet arra, hogy

bizonyos szakmákat magyarul is kellene művelni, tehát a nyelvújításnak volt egy ilyen irányzata, és ez ma talán még erősebb.

Akkor is fontos volt, mert még a magyar nem is volt államnyelv, nem volt hivatalos nyelv. Most a magyar hivatalos nyelv, csak most van egy olyan globális világ, amibe ömlik be az idegen kifejezés" – ecsetelte Balázs Géza.

Egyetért azzal a felvetéssel, hogy egyre több szóra egyszerűen nincs magyar kifejezés, de rámutatott arra, hogy ez már Kazinczyék idején is így volt.

"Kazinczyék idejében megkérdezték a pesti egyetem tanárait, hogy miért nem tanítanak magyarul, mert nagyrészt latinul tanították az orvostudományt és a jogot. Azt mondták, hogy nem tudunk magyarul, és ezt latinul mondták. Negyven évvel később már tudtak magyarul. Az a feladat, hogy tudatosan műveljük a szaknyelveket. Erre egyébként a műszaki nyelvek képviselői felől egyre nagyobb az igény, úgy látom, ők ezt a nyelvészektől várják.

A nyelvészek meg azt mondják, hogy ebben ők nem annyira kompetensek, és egyébként is a nyelv fejlődik, és nem baj, ha jönnek idegen szavak.

Egyébként ez nem baj, az a baj, ha egy nyelvváltozat teljesen idegenné válik. Most ilyen irányba haladunk, és ezért nagyon fontos felhívni a szakmák képviselőinek a figyelmét arra, hogy oda kell figyelni a magyarnyelvűségre. Egy kicsit több erőfeszítésre van szükség. Elvben minden mondható magyarul" – vélekedett.