Magyarországon valamivel több mint 540 hektáron termesztenek spenótot, tavaly a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 12 ezer tonnát takarítottak be ebből a zöldségből a gazdálkodók – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szabadföldi zöldség alosztályának elnöke. Varga István szerint ennek a mennyiségnek a közel 90 százaléka ipari feldolgozásra kerül, a fagyasztó-, illetve a szárítóiparba adják el.

"A szántóföldi termesztés a különböző vetésforgókba jól beilleszthető, hasonlóan például a zöldborsóhoz, hiszen viszonylag gyorsan lekerül, miután a spenótnál 70-110 nap közötti fordulóról beszélhetünk" – utalt a növény növekedési idejére a szakember. Magyarországon a spenót ipari termesztése főként a Duna-Tisza közén zajlik, főként öntözött területeken foglalkoznak vele. A friss fogyasztásra szánt termék elsősorban fóliasátrakból, illetve kiskertekből kerül a kiskereskedelembe.

Nem meglepő módon Kína toronymagasan a világ legnagyobb spenóttermelője, utána az Egyesült Államok, Japán, Törökország következik, de Varga István szerint szinte nincs a világnak olyan része, ahol ne találkoznánk spenóttal, hiszen számos felhasználási módja van a gasztrokultúrában – sorolta a szakember. Véleménye szerint Magyarországon egy kicsit méltatlanul háttérbe szorult ez a zöldségféle, sokkal előkelőbb helyen kellene szerepelnie.

"Köretként, sült húsok mellé ízletesen elkészíthető, illetve akár tésztaételekben is használható, amire jó példa Olaszország gasztronómiája. De persze Magyarországon is elő szokott fordulni, hogy spenótos tésztát eszünk" – jegyezte meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szabadföldi zöldség alosztályának elnöke.

Az ipari termelésben létezik a nyári vetésű spenót, amelyet augusztus 25. és szeptember első dekádja között vetnek. Késő őszi betakarítása mind az ipar számára, mind akár a friss piac számára is elfogadható, és akár szabadföldön is megvalósítható. Ez jellemző volt nagyon sok helyen vidéken, akár még az ötvenes-hatvanas években is nagy területen folyt így spenóttermesztés – mondta a szakember. Létezik még a tavaszi vetésű spenót, amelyet általában a feldolgozóipar igényel, és ott általában össze tudják párosítani a csemegekukoricával. A friss piacra szánt spenótot pedig általában fóliasátrakban termesztik a koraisága miatt, de néhány hetktáron vagy akár 1000-1500 négyzetméteren szabadföldön is lehet gazdaságosan spenótot termeszteni.