eur:
402.7
usd:
372
bux:
88686.46
2025. április 1. kedd Hugó
Nyitókép: Unsplash.com

Újfajta táblákat láthatnak a sofőrök az autópályákon, nagyon kell rájuk figyelni

Az MKIF autópályakezelő, úgy tűnik, talált egy megoldást, hogy tényleg lassítsanak a sofőrök.

Még a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezdte a közutasok testi épségét, életét mentő kampányolást, és hasonló megoldásokhoz folyamodott a hazai gyorsforgalmi utak 60 százalékát 2022 szeptembere üzemeltető Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. is.

Ahogy az úton zajló munkavégzésre figyelmeztető és sebességcsökkentésre utasító táblák, a terelő lámpák és nyilak, a sztrádák felett átívelő információs táblák jelzései nem használtak, a kampány sem.. 2000 óta ugyanis szinte minden évben meghalt egy közutas munkavégzés közben, többen súlyos, akár maradandó sérüléseket is szenvedtek.

A MKIF kommunikációs igazgatóját, Szimicsku Lászlót idézve a kozlekedesbiztonsag.kti.hu azt írta, a 2022 szeptembere óta eltelt bő másfél évben már 38 baleset történt az általuk üzemeltetett utakon.

Kéthetente egy.

Szerencsére halálos kimenetelű még egy sem volt köztük. Ám, mint Szimicsku elmondta, „sajnos a KRESZ-táblák utasításait figyelmen kívül hagyják az autósok, ahogy sok más KRESZ-szabályt sem tartanak be. Egy kollégánk még mindig kórházban van, de többeket is be kellett szállítani az elmúlt 18 hónap során. A járműveink, eszközeink közül több tucat tört össze vagy vált használhatatlanná.”

A másfél év alatt bekövetkezett 38 baleset okai szinte ugyanazok. Figyelmetlenség, a nagy – a munkaterület melletti elhaladáshoz előírnál sokszor jóval nagyobb – sebesség, a követési távolság be nem tartása.

Tipikusnak mondható helyzet az összefoglaló szerint: az autós a sebességkorlátozással nem törődve, 130-cal vagy még nagyobb sebességgel éri el a munkaterület határát, ahol a legtöbb autós azért már jelentősen visszafogja a sebességét, ha nem is 60-ra, mint azt a tábla megkövetelné, de 70-80-ra biztosan. Így azonban a nagy sebességkülönbség miatt az ütközés nehezen elkerülhető. Ilyenkor – az utolsó pillanatokban –

a sofőrök kétségbeesetten keresnek menekülési utat, próbálnak valamilyen kitérő manőverbe kezdeni. És ilyenkor többnyire a leállósáv felé veszik az irányt. Arrafelé, ahol az útkarbantartók dolgoznak.

Tavaly nyáron új megoldással álltak elő. „A sérülések, balesetek magas száma miatt, tavaly augusztusban kísérleti jelleggel elöl-hátul kamerákat szereltünk autóinkra. Természetesen a jogszabályoknak megfelelően jeleztük nagy, jól látható táblákon, hogy az autókból felvétel készül”, idézte fel a kísérlet kezdetét Szimicsku László.

A hatás meglepte az MKIF munkatársait. Tapasztalataik szerint a kamerával felszerelt autóikhoz közeledve az autósok lassítanak, majd sokkal óvatosabban haladnak el mellettük, mint korábban bármelyik másik járművük mellett.

Kamerás autóik közül augusztus óta egy sem szenvedett balesetet. Azóta bővítették az ilyen kocsik számát és folytatják a projektet a jövőben is.

Címlapról ajánljuk
A juhtartók már legalább másfél milliárd forintos kárt könyveltek el
Száj- és körömfájás

A juhtartók már legalább másfél milliárd forintos kárt könyveltek el

Idehaza eddig már másfél milliárd forint káruk keletkezett a juhtartóknak a ragadós száj- és körömfájás betegség megjelenése miatt, miután hozzávetőleg 20 százalékkal csökkent a bárány ára – mondta az InfoRádióban a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója. A termelők a húsvét előtt értékesítik a szaporulat szinte 100 százalékát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.01. kedd, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Néhány hónapja még teljesen abszurd lett volna arról elmélkedni, hogy mi lenne, ha az Egyesült Államok megtámadna egy másik NATO-tagállamot, Donald Trump amerikai elnök viszont láthatóan mindenképpen meg akarja szerezni magának a Dániához tartozó Grönlandot. Trump több ízben beszélt arról is, hogy legrosszabb esetben még akár az amerikai haderőt is hajlandó lenne használni saját szövetségesével szemben, hogy az északi területet uralma alá hajtsa. Bár még sosem történt ilyen, és a NATO alapszerződése nem tér ki rá, alapvető sejtéseink lehetnek, mi történne, ha egy NATO-tagállam megtámadna egy másikat, Amerika katonai erőben való túlsúlya azonban most mindenképpen komplikálttá teszi a helyzetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×