Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
332.5
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Emmanuel Macron francia elnök sajtóértekezletet tart az Európai Unió és a 33 országot tömörítő Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) harmadik csúcstalálkozóján Brüsszelben 2023. július 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Csapatok Ukrajnába? - Szijjártó Péter és a Kreml sem hagyta szó nélkül Emmanuel Macron nyilatkozatát

Nincs ugyan konszenzus csapatok Ukrajnába küldéséről, a kérdést mindazonáltal nem lehet kizárni - jelentette ki hétfő este a francia elnök. A magyar külgazdasági és külügyminiszter határozottan reagált.

"Nincs konszenzus ezen ponton arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk" - mondta Emmanuel Macron egy, a kijevi vezetés támogatására összehívott konferenciát követően, amin mintegy húsz ország képviselői vettek részt. "Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön" - hangsúlyozta.

Mindemellett úgy fogalmazott, hogy

Franciaország fenntartja a stratégiai bizonytalanságot a kérdésben.

Macron ugyanakkor nem említette, mely országok fontolgatják csapatok küldését.

Mint mondta, a tanácskozáson egy olyan koalícióról döntöttek, amely olyan rakétákkal látná el Ukrajnát, amelyekkel mélyen az orosz vonalak mögött tudnának csapásokat mérni. Rövid távon pedig saját készletekből küldenének további lőszereket a kijevi vezetésnek. Francia Mirage harci repülők küldéséről nem született döntés, de még megvizsgálják, milyen francia harceszközök válhatnak Ukrajna javára - tette hozzá.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a közösségi oldalán reagált az elhangzottakra, leszögezve, hogy "sem fegyvereket, sem katonákat nem vagyunk hajlandóak küldeni Ukrajnába".

A miniszter azt írta: "Halljuk, látjuk a híreket a tegnap esti párizsi találkozóról. Magyarország álláspontja világos és sziklaszilárd: sem fegyvereket, sem katonákat nem vagyunk hajlandóak küldeni Ukrajnába. A háborút nem mélyíteni és szélesíteni kell, hanem befejezni."

Reagált a Kreml is:

közvetlen katonai összecsapáshoz vezet Oroszország és a NATO között, ha nyugati kontingenseket vezényelnek Ukrajnába

- jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

"Ez esetben már nem a valószínűségről, hanem az elkerülhetetlenségről kell beszélnünk. Így fogjuk értékelni a dolgot. És ezeknek az országoknak is így kellene értékelniük, és tudatában kell lenniük a felelősségnek. És fel kellene tenniük maguknak a kérdést, hogy ez megfelel-e az érdekeiknek, és főleg országuk polgárai érdekeinek" - fogalmazott az orosz elnöki szóvivő.

Peszkov fontos új elemnek nevezte magát a tényt, hogy tárgyalás témája lett, hogy "a NATO-országokból néhány kontingenst küldjenek Ukrajnába". Mint mondta, a francia elnök felszólalásainak minden más részlete elhangzott már valamilyen formában.

A szóvivő szerint Moszkva ugyanakkor azt is rögzítette, hogy Európában nincs konszenzus a katonák küldésének kérdésében, és számos olyan ország, amely részt vett a párizsi találkozón, a józan értékelésnél maradt azzal kapcsolatban, hogy milyen potenciális veszéllyel jár közvetlenül belekeveredni a háborúba. Hozzátette, hogy a Kreml számára jól ismert Macron arra vonatkozó álláspontja, hogy stratégiai vereséget kell mérni Oroszországra.

Az orosz fél korábban többször arra is figyelmeztetett, hogy az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások is közvetlenül bevonhatják a NATO-országokat a háborúba.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×