Infostart.hu
eur:
365.59
usd:
316.9
bux:
149480.09
2026. augusztus 11. kedd Tiborc, Zsuzsanna
Emmanuel Macron francia elnök sajtóértekezletet tart az Európai Unió és a 33 országot tömörítő Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) harmadik csúcstalálkozóján Brüsszelben 2023. július 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Csapatok Ukrajnába? - Szijjártó Péter és a Kreml sem hagyta szó nélkül Emmanuel Macron nyilatkozatát

Nincs ugyan konszenzus csapatok Ukrajnába küldéséről, a kérdést mindazonáltal nem lehet kizárni - jelentette ki hétfő este a francia elnök. A magyar külgazdasági és külügyminiszter határozottan reagált.

"Nincs konszenzus ezen ponton arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk" - mondta Emmanuel Macron egy, a kijevi vezetés támogatására összehívott konferenciát követően, amin mintegy húsz ország képviselői vettek részt. "Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön" - hangsúlyozta.

Mindemellett úgy fogalmazott, hogy

Franciaország fenntartja a stratégiai bizonytalanságot a kérdésben.

Macron ugyanakkor nem említette, mely országok fontolgatják csapatok küldését.

Mint mondta, a tanácskozáson egy olyan koalícióról döntöttek, amely olyan rakétákkal látná el Ukrajnát, amelyekkel mélyen az orosz vonalak mögött tudnának csapásokat mérni. Rövid távon pedig saját készletekből küldenének további lőszereket a kijevi vezetésnek. Francia Mirage harci repülők küldéséről nem született döntés, de még megvizsgálják, milyen francia harceszközök válhatnak Ukrajna javára - tette hozzá.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a közösségi oldalán reagált az elhangzottakra, leszögezve, hogy "sem fegyvereket, sem katonákat nem vagyunk hajlandóak küldeni Ukrajnába".

A miniszter azt írta: "Halljuk, látjuk a híreket a tegnap esti párizsi találkozóról. Magyarország álláspontja világos és sziklaszilárd: sem fegyvereket, sem katonákat nem vagyunk hajlandóak küldeni Ukrajnába. A háborút nem mélyíteni és szélesíteni kell, hanem befejezni."

Reagált a Kreml is:

közvetlen katonai összecsapáshoz vezet Oroszország és a NATO között, ha nyugati kontingenseket vezényelnek Ukrajnába

- jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

"Ez esetben már nem a valószínűségről, hanem az elkerülhetetlenségről kell beszélnünk. Így fogjuk értékelni a dolgot. És ezeknek az országoknak is így kellene értékelniük, és tudatában kell lenniük a felelősségnek. És fel kellene tenniük maguknak a kérdést, hogy ez megfelel-e az érdekeiknek, és főleg országuk polgárai érdekeinek" - fogalmazott az orosz elnöki szóvivő.

Peszkov fontos új elemnek nevezte magát a tényt, hogy tárgyalás témája lett, hogy "a NATO-országokból néhány kontingenst küldjenek Ukrajnába". Mint mondta, a francia elnök felszólalásainak minden más részlete elhangzott már valamilyen formában.

A szóvivő szerint Moszkva ugyanakkor azt is rögzítette, hogy Európában nincs konszenzus a katonák küldésének kérdésében, és számos olyan ország, amely részt vett a párizsi találkozón, a józan értékelésnél maradt azzal kapcsolatban, hogy milyen potenciális veszéllyel jár közvetlenül belekeveredni a háborúba. Hozzátette, hogy a Kreml számára jól ismert Macron arra vonatkozó álláspontja, hogy stratégiai vereséget kell mérni Oroszországra.

Az orosz fél korábban többször arra is figyelmeztetett, hogy az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások is közvetlenül bevonhatják a NATO-országokat a háborúba.

Címlapról ajánljuk
Horn Gábor az államfőválasztásról: a Tisza él a Fidesz által megteremtett eszközökkel

Horn Gábor az államfőválasztásról: a Tisza él a Fidesz által megteremtett eszközökkel

Kedden köztársasági elnököt választ az Országgyűlés. Az egyetlen jelölt a Tisza Párt által felkért Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke. Az államfőválasztásról, valamint a köztársasági elnöki tisztség magyarországi szerepéről és társadalmi megítéléséről kérdezte az InfoRádió Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökét.

Lakatos Mónika az Arénában: van, ami a sok időjárási rekordnál is érdekesebb ebben a nyárban

Több abszolút időjárási rekord is megdőlt júniusban és júliusban Magyarországon, de történt a rekordoknál is érdekesebb, ugyanakkor riasztóbb változás is az időjárásunkban – mondta Lakatos Mónika, a HungaroMet éghajlatkutatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.08.11. kedd, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Fontos adat jön, erre szegeződik minden tekintet!

Fontos adat jön, erre szegeződik minden tekintet!

Nagyjából stagnáltak a hétfői kereskedésben a vezető európai és amerikai részvényindexek, a befektetők újabb impulzusokra várnak. Témákból pedig van bőven, a befektetők a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság, a magasabb olajárak és az inflációs kockázatok mellett már a szerdai amerikai inflációs adatra figyelnek, ami érdemben befolyásolhatja az amerikai jegybank kamatpályájával kapcsolatos várakozásokat. Kedden vegyesen alakult az ázsiai részvénypiacok mozgása, a dél-koreai tőzsde erősödött, a kínai részvénypiacok viszont estek. Az európai tőzsdéken kis emelkedéssel indult a nap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×