eur:
408.55
usd:
387.37
bux:
78848.5
2024. november 18. hétfő Jenő
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2023. március 10-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor: "teljes körű átvilágítást és ellenőrzést rendeltem el" a kegyelmi ügy után

Péntek reggel Orbán Viktor kormányfő, Fidesz-elnök hosszabb interjút adott a Kossuth rádióban egy nappal azt követően, hogy a kormánypártok kihelyezett frakcióülésén bejelentették: Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét terjesztik a parlament elé a kormánypártok államfőjelöltként.

Terjedelmes interjút adott péntek reggel Orbán Viktor Fidesz-elnök, miniszterelnök a Kossutth rádióban.

A teljes interjút alább megtekintheti:

Először az államfőjelölés hátteréről beszélt.

"Forma szempontjából én tettem javaslatot a frakciónak, de a valóságban nem így van. Hosszas tárgyalások vannak, véleményeket össze kell gyűjteni, jelentős döntése ez Magyarországnak. Az ország iránti tiszteletből is megfontolt döntést kell hozni. Sulyok Tamás alkotmánybírósági elnököt jelöltük végül" - mutatott rá Fidesz-elnökként Orbán Viktor.

Még mindig "vérzik a szíve" Novák Katalin lemondása után, de "mindig van valami reménysugár", és ebben a helyzetben "szép számmal találtak olyan magyarokat", akik alkalmasak lehetnek államfőjelöltnek.

  • A tapasztalat,
  • a nemzetközi jog ismerete,
  • a jártasság,
  • az életút

együttesen "rajzolta ki" Sulyok Tamás jelölését - tette hozzá.

Ezt követően a kegyelmi döntés által szült helyzetről beszélt.

"Valaki kéri a kegyelmet, azt megvizsgálják, majd az elnök dönt, hogy igent vagy nemet mond. Egy olyan ügyben mondott igent az elnök, ahol nemet kellett volna mondani. Ezt mindenki így érezte az országban, szinte mindenki. Egy módon lehetett helyreállítani a közbizalmat, az elnök beismerte a hibáját, és távozott. Pedofilügyekben nincs pardon. Remélem, hogy az új elnök, amikor megválasztják, ezt világossá fogja tenni" - mondta.

Beszámolt arról: teljes körű átvilágítást és ellenőrzést rendelt el gyermekvédelmi ügyben, mert a bicskei pedofilügy "nem ismétlődhet meg".

Különösen szomorúnak tartja, hogy

egy-másfél évig ment a "mismásolás" a bicskei ügyben,

ami különösen is indokolta az átvilágítást, kiterjedve

  • az életvitelre,
  • a devianciára.

Brüsszel

Hangsúlyozta, nem akar úgy kinézni, mint "a brüsszeliek", nem tud kiindulni abból, hogy ők mit szeretnének, abból tud, amit az Atyaúristen vagy amit a magyarok; LMBTQ-propagandistákat az iskola környékén, pláne az iskolában nem szeretne látni.

Szerinte Brüsszelben "kapuzárási pánik" van, előkerült a migráció, "nyomják a háborút", de ezt "ki kell bekkelni", "Magyarországnak ki kell védenie". LMBTQ-ügyben szerinte nincs gond, Magyarországon "tíz emberből tizenegy" ugyanazt fogja mondani, migrációügyben viszont "kemény a helyzet", bár arról is volt népszavazás, konzultáció is.

"Soros György 2015/2016-ban közzétett egy programot, ez a híres-hírhedt Soros-terv, abban pont az szerepelt, ami most a brüsszeli munkatervben is fellelhető, migránsgettókat kell létrehozni, segíteni kell a migrációt. Ezt eddig meg tudtuk akadályozni, és egyre többen vagyunk.

Most még egy utolsó rohamot kell elszenvednünk"

- utalt arra, hogy júniusban EP-választások lesznek, ami új reményt adhat a migrációellenes erők számára, és arra is, hogy Szlovákia és Görögország is egyre keményebben áll ki már.

Háború

Szombaton 2 éve történt, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, egy felmérés szerint pedig 10 százaléknyian gondolják Európában, hogy Ukrajna nyerhet. Ezt kommentálva azt mondta, nem a szándék a döntő, hanem a realitások.

"Persze, Oroszország megtámadta Ukrajnát, de ebbe a háborúba nem szabad belemenni.

Az életszerű tények alapján nincs megoldás a harctéren, az oroszokat nem tudja megverni Ukrajna.

Minimum mondhatjuk, hogy katonai fölény Ukrajna oldalán nem lesz. De Nyugat-Európa nem akar NATO-orosz háborút. Miután ezt kizártuk, tűzszünetre és békére kell törekedni" - fejtegette Orbán Viktor. Olyannak tartja a háborút, mint egy fába vágott fejsze, amit nem lehet kihúzni, de a fát sem kivágni vele. "Súlyos felelősség ez. Tegyük nyilvánvalóvá a realitást. Ennek a konfliktusnak nincs katonai megoldása. Békefolyamatra van szükség" - folytatta. A nyugatiak "lába beleszorult ebbe a gödörbe", de "a közvélemény elrendezi ezt". Szerinte rosszul mérték fel a helyzetet, a háborúba "gazdaságilag is tönkre fogunk menni", az adófizető "csak meg fogja kérdezni, hogy miért ad pénzt a kormány a háborúra".

A migrációs tévedést sem volt könnyű szerinte beismerni, de "van személyes politikusi felelősség" - vont párhuzamot.

Megerősítette, Amerikában a jelenlegi elnök - várakozásai szerint - távozik, az új pedig érkezik, és véget vet a háborúnak.

Svéd NATO-csatlakozás

Pénteken fogadja svéd kollégáját Orbán Viktor a Várban.

Ezzel kapcsolatban elmondta, időt kért frakciójától ahhoz, hogy "az összes függő kérdést elrendezze" a svéd miniszterelnökkel, erre pénteken sor is kerül, hadiipari megállapodásokat is fognak kötni, és várakozása szerint tisztázzák, hogy az országok közti különbségeket mindenkinek tiszteletben kell tartani.

"Mi családpártiak vagyunk, békepártiak, Svédország pedig nem. Mi nem akarjuk megmondani a svédeknek, hogyan éljenek. Nem házasságot kötünk, hanem katonai szövetséget. Képesek vagyunk érdekalapon egyezséget kötni. Hétfőn üti rá a pecsétet a parlament" - zárta gondolatait Orbán Viktor.

Címlapról ajánljuk
A csúcs közelében: két év alatt egymillió hordónyi kőolajat termeltek ki Vecsésen

A csúcs közelében: két év alatt egymillió hordónyi kőolajat termeltek ki Vecsésen

A vecsési mező jelenleg napi 4000 hordó, 600 ezer liter kőolajat biztosít, ami a Mol Magyarország termelésének egyharmada – mondta az InfoRádió EnergiaVilág című műsorában az olajipari vállalat kutatás-termelés ügyvezető igazgatója. Schubert Archibald arról is beszélt, hogy több millió hordónyi nyersanyag lehet a föld mélyén a térségben.

Fordulat az ukránoknak adott nagy hatótávolságú rakétákkal kapcsolatban

Vasárnap jelent meg az értesülés, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú cirkálórakéták bevetését oroszországi célpontok ellen. Azóta számos hír érkezett, de az egyik kulcsfontosságú értesülést már korrigálták is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Határozott figyelmeztetés jött Putyintól, Amerika mégis átlépte a vörös vonalat: most tényleg világháború szélén vagyunk?

Határozott figyelmeztetés jött Putyintól, Amerika mégis átlépte a vörös vonalat: most tényleg világháború szélén vagyunk?

Hétvégén robbant a hír, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte az ukrán haderőnek, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel támadják Oroszország belső területeit. Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt korábban, hogy ha Amerika ezt meglépi, Washington hadviselő féllé válik, hiszen az amerikai ATACMS-rakétákat szerinte csak amerikai katonák segítségével lehet célra vezetni. Trump emberei már harmadik világháborútól rettegnek, pedig a helyzet egyelőre nem tűnik ennyire drasztikusnak. Racionálisan lehet rá számítani, hogy az oroszok most vesznek egy nagy levegőt és 2025 februárjáig elnézik az újabb vörös vonal átlépését, ennek pedig több oka is van.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×