eur:
394.01
usd:
363.56
bux:
66169.03
2024. március 3. vasárnap Kornélia
Close up of a doctor hand with blue glove giving support and love to a patient at hospital. Coronavirus pandemic concept.
Nyitókép: CarmenMurillo/Getty Images

Rengeteg a megválaszolatlan kérdés az eutanázia ügyében – mondja az orvos-jogász

A fő kérdés, hogy mi az a már nem méltányolható szenvedés, ami miatt a beteg szempontjai fölülírhatják az életpárti jogi kereteket – mondta az InfoRádióban Mina András orvos-jogász.

Hétfőn kezdődött Karsai Dániel pere a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. A halálos betegséggel küzdő alkotmányjogász azért indított pert, hogy saját döntéséből, méltósággal fejezhesse be az életét. A magyar törvények jelenleg tiltják az eutanáziát. A perben döntés januárban várható.

Mina András orvos-jogász szerint mindenkiben felvetődő kérdés, akár a saját egészségi állapota, akár egy hozzátartozó miatt, hogy eljön-e egy olyan pont, amikor értelmes vagy megnyugtató választ kellene találnia a gyógyíthatatlanság problémájára. Egy betegség esetén a legtöbb esetben az orvosok az életlehetőséget megnyújtják, azaz meggyógyítanak, de a másik oldal a terápiás passzivitás, amikor hagyjuk, hogy egy betegség végigfolyjon a maga kórélettanában.

"Ez az, amikor az orvos esetleg egy súlyos, gyógyíthatatlan betegnél hátra lép. Ez a passzív eutanázia, csak nem szeretik ezt a fogalmat használni. Amikor az orvos úgy látja, hogy bármit is tenne a beteggel, az inkább a terápiás hasztalanságot növelné, már nem tudja az egészségben töltött életéveit emelni, ha hátralép, akkor a folyamat végén az ember meghal" – magyarázta a szakértő. Ezen is túlmegy az a lehetőség, amikor valamilyen aktív beavatkozást, segítséget kap a beteg ahhoz, hogy ezt a természetes folyamatot, a betegsége lefolyását megrövidíthesse.

"A jogi keretek Magyarországon nagyon világos szabályt adnak, ezt nem lehet.

Jogi lehetőség ma Magyarországon nincs arra, hogy orvosi vagy bármilyen egészségügyi segítséggel ezt a folyamatot a beteg lerövidíthesse pusztán azért, hogy a halála hamarabb bekövetkezzen"

– mondta Mina András, és jelezte, vannak olyan országok, ahol ezt a segítséget akár az asszisztált öngyilkossághoz megengedik, és szerinte ezért terelte az ügyét európai uniós jogi útra Karsai Dániel.

Az orvos-jogász szerint arra lehet hivatkozni, hogy a beteg oldalán felmerülő szempontokat is vegyék figyelembe, ne csak az orvos szempontját és általában az életnek, mint legfontosabb értéknek a prioritását nézzék. A fő kérdés, amelynek a megítélése még a szakembereket is megosztja, hogy mi az a már nem méltányolható szenvedés, ami miatt a beteg szempontjai fölülírhatják az életpárti jogi kereteket.

Mina András szerint például a fájdalom nem lehet ennek a mércéje, mert ma az orvostudomány nem tud olyan betegségállapotot elképzelni, amit ne tudna eredményesen fájdalomcsillapítani. További kérdés szerinte, hogy van-e olyan lelkileg megélt állapot, amely az asszisztált öngyilkossághoz vezethetne. "Ha ezt a lehetőséget megadom neki, hogy elvegye magától az életet, vagy ebben az orvosi közreműködést kérjen vagy kényszeríthessen, akkor vajon hol lesz a határ? Ki fogja eldönteni, hogy az én szenvedésem már megér annyit, hogy elvehessem magamtól az életet, a másikét még nem? És ki teszi meg ezt úgy, hogy az jogilag korrekt legyen, hogy az szakmailag vállalható legyen, és garantálható legyen az, hogy ezzel ne tudjon más visszaélni. Kezdődik a következő ingoványos terület, mi legyen azoknál a betegeknél, akik már nincsenek abban a döntési helyzetben, hogy ebben biztosan nyilatkozzanak, hogy ezt az öngyilkosságban való asszisztálást megszervezzék, döntsenek benne, aláírjanak, jogilag rendezzék, mert mondjuk ők már nem belátóképesek erre, akkor az ő fejük felett ezt valaki megteheti? A gondnokuk, a törvényes képviselőjük? Egy gyerek esetében a szülője? Vajon megtehetjük-e ezt egy másik személy képviseletében?" – sorolta a kérdéseket a szakember.

A magyar orvos szakma nem ismeri az eutanázia kifejezést, legalábbis a szakorvosi eljárásrendekben ezt nem lehet megtalálni. Arra, hogy aktív orvosi közreműködéssel valaki véget vethessen az életének, az orvosi kamara is elég egyértelműen nemet mond. Ugyanakkor a magyar jog szűk keretek között megengedi, hogy

akinek gyógyíthatatlan betegsége van, és rövid időn belül halálhoz vezetne, kérheti az orvosát, hogy lépjen hátra.

"Őt már invazív módon ne kezeljék, őt már intenzív osztályon ne rakják tele csövekkel, gépekkel mesterségesen ne tartsák fönn az életét, s ha ilyet kér, és ezt megfelelő jogi formába önti, akkor az orvos ezt méltányolni fogja. Nem rövidíti meg az életét, de nem tartja bármi áron életben őt. Ez akár addig vezethet, hogy akár a lélegeztetőgépét lekapcsolják, akár az őt életben tartó gyógyszereket, infúziókat lekötik róla, meg nem ölhetik, de az életmentő, életfenntartó beavatkozásokat nem fogják alkalmazni nála" – mondta Mina András, majd hozzátette, még ebben a helyzetben is a beteg fájdalomcsillapításra szinte korlátlanul kérhet orvosi segítséget.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A fogyasztóbarát otthonbiztosítások lehetnek a következő hetek nagy nyertesei

A fogyasztóbarát otthonbiztosítások lehetnek a következő hetek nagy nyertesei

Még el sem kezdődött, de már egyre többen érdeklődnek a kormány márciusra meghirdetett lakásbiztosítási kampánya iránt, ami azt jelzi, hogy megmozdulhat a piac – mondta az InfoRádióban a CLB Független Biztosítási Alkusz kommunikációs igazgatója. Németh Péter emlékeztetett: március 1. és március 31. között bárki felmondhatja, illetve lecserélheti a lakásbiztosítását, függetlenül attól, hogy mikor van a szerződése évfordulója.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.04. hétfő, 18:00
Kovács Zsolt
öngondoskodásért felelős miniszteri biztos
Egyre több a munkanélküli Magyarországon, miközben özönlenek hozzánk a külföldi munkások

Egyre több a munkanélküli Magyarországon, miközben özönlenek hozzánk a külföldi munkások

A munkanélküliségi ráta 4,5-5%-ra emelkedett Magyarországon az idei év elejére, miután a gazdaság gyengélkedik. Ilyen magas munkanélküliségre utoljára a Covid-válságban volt példa. Mindeközben a vendégmunkások száma nem csökken: már megközelíti a 100 ezer főt, ami közel 20 ezres növekedés az inflációs válság előtti szinthez képest. Vagyis amíg a magyarok körében nőtt a munkanélküliség, addig a külföldi dolgozók létszámának növekedése töretlen volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×