Infostart.hu
eur:
385.59
usd:
332.62
bux:
121946.09
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Uwe Umstaetter/Getty Images

Súlyos kérdésssel foglalkozik a kormány családpolitikájának negyedik eleme

Mintegy 250 ezer ember szenved demenciában Magyarországon, amely mint népbetegség, a családtagokkal együtt közel egymillió embert érint - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára Budapesten.

Hornung Ágnes azt követően adott tájékoztatást, hogy a Demencia Társadalmi Tanács megtartotta első ülését. Az államtitkár emlékeztetett, hogy

a kormány családpolitikájának eddigi három pillérét egy negyedik elemmel egészítik ki, amely a testi, lelki és szellemi egészségről szól.

Ez az elem a társadalom teljes egészét lefedi, mivel azt valamennyi korosztály számára biztosítják - hangsúlyozta.

Döntés született az átfogó "Van értELME!" elnevezésű Nemzeti Demencia Program elindításáról, amelyben lefektetik, hogy a betegséggel, az abban érintettek problémájával a lehető legmagasabb szinten, az egészségügyi és szociális szervezetekkel szorosan együttműködve foglalkozzanak.

Nagyon fontos, hogy minél előbb elkezdjünk ilyen szinten is foglalkozni ezzel a népbetegséggel, mert ellenkező esetben a probléma elhúzódik, és akkor azt már nehezebben lehet kezelni - hangsúlyozta Hornung Ágnes.

Czibere Károly, a Református Szeretetszolgálat főigazgatója üdvözölte, hogy a minisztérium segítséget nyújt a demenciával érintett családoknak. A főigazgató fontosnak nevezte, hogy a ma aktív generáció vissza tudja adni a szüleiktől, nagyszüleiktől korábban kapott gondoskodást. Ez a gondoskodási rendszer az együttműködésre épül, és az is cél, hogy

felkészítsék az aktív embereket, mit kell tenni akkor, ha a családjukban megjelenik a demencia

- mondta, hozzátéve, hogy a várható élettartam növekedésével a betegek száma is egyre nő.

Erőss Loránd neurológus, idegsebész, az Országos Mentális, Idegsebészeti és Ideggyógyászati Intézet főigazgatója elmondta, hogy intézetük egyik épületét a Magyar Máltai Szeretetszolgálat számára adták át, és ott a szervezet munkatársai gondoskodnak a demenciás betegekről. Hozzátette, fontos, hogy a betegekről otthoni körülmények között lehessen gondoskodni, mivel idősotthonokba, szociális otthonokba kerülve a várható életkoruk csökken ahhoz képest, mint amikor otthon, családban tudnak élni.

Az államtitkárság az eseményhez csatolt háttéranyagban azt írta, a tanácsot azért hozták létre, mert a demencia kórképének száma minden jóléti társadalomban, így Magyarországon is növekszik, és a gondozási szükségletek ellátása nagy mértékben a családokra hárul.

A kormány kiemelt célja, hogy a népbetegségnek számító demenciára, annak felismerésére és lehetséges rizikófaktoraira felhívja a figyelmet, így az akcióterv keretében hatékony segítséget nyújtson a demenciával élőknek és őket gondozó hozzátartozóiknak, illetve a szakembereknek - hangsúlyozták.

A Demencia Társadalmi Tanács feladata, hogy

  • felhívja a figyelmet a demencia tüneteire, annak felismerésére, a demenciával élők speciális gondoskodási és gondozási igényeire, és az őket gondozó családtagok, szakdolgozók feladataira és munkájára,
  • célja pedig hozzájárulni a demenciával kapcsolatos kihívásokra adható hatékony társadalmi válaszok megtalálásához, ezáltal is segítve az érintett betegeket, a családokat és az ellátórendszer fejlesztését - olvasható az államtitkárság összegzésében.

A tanács tagja Hornung Ágnes, családokért felelős államtitkár, Vitályos Eszter, a KIM parlamenti államtitkára, Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára, Takács Péter egészségügyi államtitkár, Beneda Attila családügyi helyettes államtitkár, Czibere Károly, a Református Szeretetszolgálat főigazgatója, Erőss Loránd, az Országos Mentális, Idegsebészeti és Ideggyógyászati Intézet főigazgatója, Egervári Ágnes, a biatorbágyi egészségház igazgatója és Kovács Tibor, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatóhelyettese.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×