eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Tájékoztató a diákoknak a középszintű történelem írásbeli érettségi vizsga előtt a Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskolában 2022. május 4-én.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Pedagógusok: hiába lehetséges a béralku a tankerületekkel, ha nincs mögötte pénz

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az InfoRádióban elmondta, megalázó helyzetbe kerültek a tanárok a bértábla kivezetése után, a kormánynak szerinte meg kellene hoznia azt a törvényt, amely alapján azonnal 30-40 százalékos béremelés jöhetne a tanári pályán. Közben két szakszervezet közösen méri a sztrájkhajlandóságot.

Sajtóértesülések szerint sorra utasítják vissza a tankerületi központok azoknak a pedagógusoknak az ajánlatát, akik az új életpályatörvény alapján megpróbálkoztak béralkuval.

Mint ismert, a kormány eltörölte a bértáblát az új életpályatörvényben, és nagyon tág határt határozott meg a bérekre, és ezen belül kell megállapodniuk a pedagógusoknak a munkáltatóval, ám mint Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az InfoRádióban rávilágított, ezekre az alkukra nincsen kormányzati fedezet, ennélfogva a tankerületek zsinórban utasítják el ezeket a béralkukat.

Számszerűsítve: a pedagógus I. kategóriában bruttó 410 000 forinttól 1 065 000 forintig terjedhetne a havi juttatás. A felső határ Totyik Tamás szerint az "álom kategóriája", intézményvezetők sem keresnek ennyit, ezért úgy szokta nevezni, hogy "népámítás", aminek az a célja, hogy a pedagógusok ellen fordítsák az embereket.

"A diplomás átlagbér 50 százaléka alatt van a pedagógusok keresete,

ez 460-480 ezer forint környékén van, de nagyítóval sem találtunk még intézményvezetőt sem, aki 600 ezer forintnál többet keresne, ez mutatja, hogy milyen messze vagyunk az elérni kívánt bérsávtól. Még egy nyugdíj előtt álló mesterpedagógus is csak 580 ezer forint körüli bérajánlatot kapott a munkáltatótól" – figyelmeztetett Totyik Tamás.

A minimális bérajánlat alatt azért nem kapott senki – folytatta –, mert a szakmai ágazati pótlékot "bebruttósították" az alapfizetésbe, arra pedig adtak egy 5 százalék körüli emelési javaslatot a munkáltatók, de rendkívül megalázónak nevezte ezt a 18 százalékos infláció mellett.

"Mivel az intézményeknek nincs önálló költségvetésük, és a munkáltatók csak részleges munkáltatói jogokkal rendelkeznek, a tankerületek fogják meghatározni, hogy mekkora a bérkeret. De a tankerületek is kényszerhelyzetben vannak – távol álljon tőlem, hogy szakszervezeti vezetőként őket védjem –, de náluk sincs megfelelő fedezet,

több helyen kincstári biztos dolgozik, mert olyan magas az eladósodottság,

hogy külső ellenőrzésre van szükség náluk" – mutatott rá Totyik Tamás.

Nincs tehát megfelelően finanszírozva az a rész, amelyből a helyzetet javítani tudnák.

"Nem véletlen az, hogy a kormány az EU-nak tett ígéretét nem hajtotta végre, nem foglalta törvénybe a pedagógusok átlagkeresetének növelését, amit az uniós források feltételéül vállalt. Ha most ezt megtette volna, már most egy 30-40 százalékos béremelést megtehetett volna a kormány" – hangsúlyozta az érdek-képviseleti vezető.

A napokban Magyarországon járt az EFOP+ uniós monitoring bizottság, vele a kormány és a civil szervezetek is egyeztettek arról, hogy az uniós pályázatokat hogyan hirdessék meg, milyen tartalommal és milyen feltételekkel.

"Itt a kormány képviselője ismerte el, hogy addig nem fogja a pedagógusok bérkérdését rendezni, amíg a jogállamisági eljárásban az unió nem fogadja el a bíróságok függetlenségével kapcsolatos magyar érvelést"

– hívta fel a figyelmet.

Közben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete jelezte, kész ismét felmérni tagjai körében a sztrájkhajlandóságot. A PSZ ebben is részt vesz, egyelőre belső körben mérik fel a készültséget, utána állnak ki ezzel a nyilvánosság felé.

"Azt tapasztaljuk, hogy az a bérajánlat, amit a kormány tett le a pedagógusok számára, elfogadhatatlan. Más kérdés, hogy az elégedetlenség át tud-e csapni abba, hogy komolyabb sztrájkot tudjunk hirdetni" – mondta az elnök.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×