Infostart.hu
eur:
385.82
usd:
331.89
bux:
121643.45
2026. január 19. hétfő Márió, Sára
Nyitókép: Pixabay

Uniós beadvánnyal gyorsítanák a magyar diákok az Erasmus-ügy rendezését

Az Európai Parlament petíciós bizottsága elé került a magyar Erasmus-ügy, miután négy diákszervezet, köztük a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, közös beadvánnyal fordult a testülethez.

A Nemzeti Ifjúsági Tanács és tagszervezetei által indított petícióban, melyet több mint 2300-an írtak alá, azt kérik, hogy az Európai Unió illetékes intézményei vonják ki az oktatást az uniós költségvetés védelmét szolgáló intézkedések alól. Ne a magyar modellváltó egyetemek hallgatói legyenek az áldozatok ebben a vitában és minél előbb tegyék lehetővé, hogy továbbra is részt vehessenek az Erasmus+ mobilitási programjaiban.

Mint az InfoRádióban Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke elmondta, a beadvánnyal a jelenlegi helyzet feloldását kívánják sürgetni, hiszen véleményük szerint - és ebben egyetértést lát az ifjúsági szervezetek, az egyetemek és a kormány véleményében - az Erasmus nélküli felsőoktatás lényegében elképzelhetetlen lenne, nagyon súlyos károkat szenvedne a tudományos élet.

A HÖOK már többször szóvá tette, hogy a modellváltásnak több olyan pontja van, amellyel szemben van helye vitának, és a mostani helyzet, az Európai Parlamenttel, Európai Bizottsággal folytatott vita origója is ez - emlékeztetett Budai Marcell.

"Figyelni kell nekünk is és a kormányzatnak is, hogy melyek azok a pontok, amelyeknél változtatás szükséges ahhoz, hogy minél sikeresebb legyen a felsőoktatás.

Ám bármilyen vita is van ezzel kapcsolatban, a hallgatók oktatáshoz vagy oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférése nem szenvedhet korlátozást" - fejtette ki.

Jövő júliusig az Erasmus+ keretszerződések "rendben vannak", mindenki ki tudott utazni eddig, de a HÖOK szerint kezd nagyon égető lenni a helyzet, el kell kezdeni tervezni a jövő évhez a programokat. Reményeik szerint az Európai Parlament petíciós bizottságához küldött beadványuk felgyorsíthatja a folyamatot.

Az érintett szervezetek szerint az Erasmus+ ösztöndíjak finanszírozásának ideiglenes befagyasztása
21 oktatási intézmény mintegy 182 ezer diákját érintheti, ami az egyetemi hallgatók 62 százaléka, de persze nem mindannyian mennek Erasmus-programra.

Budai Marcell szerint amúgy is probléma, hogy Magyarországons nagyon kevesen vettek részt Erasmus- és más csereprogramokban is.

"Nincs kellő helyen ennek megítélése és ezen a jelenleg kialakult helyzet valószínűleg még inkább rontani fog.

Nagyon sokat kell majd a jövőben azon dolgozunk, hogy elérjük azt a szintet a programokban, mint amit mondjuk Csehország, amely mind lakosságban, mind a hallgatói létszám tekintetében nagyjából megegyezik Magyarországgal, ám 2019-ben - az utolsó Coviddal nem érintett évben - a magyar hallgatók közül nagyjából 14 ezren mentek ki Erasmus-programra, Csehországban viszont 20 ezer volt ez a létszám. És ez a szám is messze elmarad mondjuk egy nyugat-európai vagy skandináv terület átlagától" - mondta a HÖOK sajtófőnöke.

A diákszervezet attól is tart, hogy bár a kormány azt kommunikálta, hogy szükség esetén kifizeti ezeket a kereteket, ez nem fog teljes megoldást adni.

Budai Marcell szerint itt nem arról van szó, hogy az Európai Parlament vagy a miniszterek tanácsa azt mondta volna ki, hogy nem ad pénzt a modellváltott egyetemeknek az Erasmus működtetésére, hanem azt mondta ki, hogy ezen intézményeket nem tekinti szerződőképes partnernek, így pedig az Európai Unió nem tud forrást biztosítani ezen egyetemek számára.

"Ilyenformán hiába alakulna mondjuk ki egy bilaterális kapcsolat egy magyar egyetem és mondjuk a freiburgi egyetem között az Erasmuson kívüli dimenzióban, teljesen jogosan mondhatja azt a külfölid egyetem, hogy rendben van, hogy ezt a magyar kormány amúgy kifizetné, de mivel az Európai Unió nem tekinti ezt az egyetemet szerződőképes partnernek, ezért én nem szeretnék vele ilyen jellegű kapcsolatot a jövőben fenntartani" - ismertette a diákszervezetek aggályait a sajtófőnök, megjegyezve, hogy így a kormány általi finanszírozás maximum részleges megoldás biztosíthat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

Közel két hónapos szünetet követően vasárnap újrakezdte a termelést a pancsovai kőolajfinomító. A hír azért is érdekes, mert a hírek szerint ebben nagy érdekeltsége lehet a magyar olajtársaságnak is, sőt, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter nyilatkozatai alapján okkal számíthatunk arra, hogy a Mol többségi tulajdonrészt vásárol a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS). Ennek részleteiről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia és klímapolitikai üzletágának vezetőjét kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Grönland miatt fenyegetőzik Trump, nagy reakciók a tőzsdéken

Grönland miatt fenyegetőzik Trump, nagy reakciók a tőzsdéken

Jelentős esésekkel indul a nap az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti csökkenéssel nyitott és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál is, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a viág szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×