Brüsszelben tárgyalt az uniós forrásokról, illetve az Erasmus programról Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter. Az Európai Bizottság három tagjával találkoztak. Maros Sefcovic ügyvezető alelnököt, aki a most távozott Frans Timmermans helyét vette át, azért keresték fel, mert az ügyvezető alelnök az ügyek vitelére meghatározó befolyást gyakorolhat, és most, hogy ebbe a pozícióba került, úgy gondolták, érdemes felkeresni, hátha új lendületet tudnak adni a tárgyalásoknak – magyarázta az InfoRádióban Navracsics Tibor.

A területfejlesztési miniszter megbeszélést folytatott "hagyományos" partnerével, Johannes Hahnnal, akivel az Erasmus-, illetve az uniós közvetlen forrásokhoz hozzáférésről tárgyalt már eddig is, míg Bóka János a többéves pénzügyi keretterv, a hétéves költségvetés felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetéseket folytatja. Emellett találkoztak Eliza Ferreira regionális politikáért felelős biztossal, mert a 2024 második felében kezdődő magyar elnökség egyik hangsúlyos pontja lesz a kohéziós politika, ezen belül is a regionális politika reformja.

Az Erasmus-program finanszírozása még jövő szeptemberig megoldott, de egyezség híján utána az alapítványi fenntartású egyetemek kimaradnának az uniós projektből. "Nincsen olyan szigorú határidő, amelyen túl már elképzelhetetlen lenne a megállapodás. Inkább olyan határidők vannak, amiket mi tűzünk magunk elé annak érdekében, hogy mindenfajta kapkodás és sietség nélkül megújítható legyen az Erasmus ösztöndíjak finanszírozása a 2024 szeptemberétől kezdődő időszakra is" – mondta a miniszter, és hozzátette,

ősz végéig, tél eleji kell megállapodni az Európai Bizottsággal ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen a finanszírozás.

Navracsics Tibor rugalmasabb álláspontot tapasztalt az Európai Bizottság részéről olyan területeken is, ahol előzőleg a testület és a magyar kormány álláspontja is eltért. Mint kifejtette, a vita ott feneklett meg, hogy az a jogszabály, amely az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szól, és amely szerint a közérdekű alapítványok nem részesülhetnek uniós közvetlen forrásokból, szűkebben vagy tágabban értelmezhető. A magyar értelmezés szerint ha egy jogszabály az Európai Unió pénzügyi érdekeit védi, akkor értelemszerűen azokra az esetekre vonatkozik, ahol európai uniós pénzekről van szó. Akik nem kívánnak uniós forrást használni, azokra ez a jogszabály nem vonatkozik.

"A bizottság eddigi értelmezése szerint ez mindenkire vonatkozna, függetlenül attól, hogy európai uniós pénz használnak-e, most ebben látok egy pici elmozdulást, legalábbis hajlandóságot arra, hogy alaposabban is vizsgálják meg a mi álláspontunkat, illetve a megoldási javaslatunkat, amelyet már előterjesztettünk, de mind ez idáig érdemi választ nem kaptunk" – mondta a tárcavezető, és részletesen is elmagyarázta, hogy vállalják azt a kötelezettséget, hogy ha egy közérdekű alapítvány európai uniós forrást használ, akkor valóban szigorú, az Európai Unió által elvárt kritériumok érvényesüljenek, vannak azonban olyan közérdekű alapítványok, amelyek a tevékenységükből adódóan nem használnak uniós pénzt.

"Most azt látom, hogy talán mintha az Európai Bizottság erre fogékonyabb lenne. Ha rajtam múlik, akkor akár naponta járok ki Brüsszelbe tárgyalni, hogy minél hamarabb megegyezésre jussunk. Abban maradtunk, hogy felgyorsítjuk a tárgyalásokat.

Szerintem ebben a rugalmasságban most már szerepe van annak is, hogy a láthatáron feltűntek az európai parlamenti választások,

most már mindenki ebben is gondolkodik, illetve jövő év őszén lejár a mostani Európai Bizottság mandátuma és egy új Európai Bizottság fog alakulni, és ilyenkor a függőben lévő ügyeket azért mindenki igyekszik lezárni" – vélekedett Navracsics Tibor.

A visszatartott uniós források ügyében most arra vár a magyar kormány, hogy az Európai Bizottság hivatalos értékelést készítsen az eddig elvégzett munkáról. Májusban fogadta el a legutóbbi törvénycsomagot az Országgyűlés, amely az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos bizottsági aggályokat kezelte, el is küldték a jogszabályszövegeket, de az Európai Bizottság hivatalosan még nem reagált. "Mi abban bízunk, hogy itt is felgyorsulnak a folyamatok, lehetőség szerint minél hamarabb, még az idén itt is abban bízom, hogy egy pozitív fordulat áll be a tárgyalásokba" – tette hozzá.

Azt is jelezte azonban a miniszter, hogy noha formális határidők kötik a bizottságot, de a tapasztalatai szerint ezek a határidők egy-egy hiánypótlással, tájékoztatáskéréssel gyakorlatilag korlátlanul hosszabbíthatók.