eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Intézetének (ELTE GTI) egyik előadóterme a Rákóczi úti új épületben Budapesten 2020. január 28-án. Az ELTE komoly versenytárs lett a gazdálkodástudományi képzésben.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Így hidalná át a kormány az Erasmus-pénzek esetleges hiányát

Intézmények közötti kétoldalú szerződésekkel oldaná meg az innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a helyzetet, ha a magyar egyetemek a folytatásban sem kapnának Erasmus-támogatást. Hankó Balázs szerint a magyar egyetemeknek 19 ezer olyan társintézménye van világszerte, akikre számíthatna ebben az esetben.

A modellváltással a korábbinál nagyobb lehetőség teremtődött arra, hogy ki tudjon bontakozni a magyar kreativitás, a magyar egyetemi világ és az a tudás, ami bennünk van - mondta Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a Semmelweis Egyetem Nyári Egyetem rendezvényén.

"Ténylegesen autonómia van, tehát az állam hátrébb lépett az egyetemek működtetéséből, fenntartásából. Mi csak arról beszélgetünk egymással, hogy mi fontos a magyar gazdaság, a magyar társadalom számára. Hogy milyen orvosok, milyen gyógyszerészek kellenek, és hogy milyen kutatások, milyen irányban, hogyan menjenek tovább." Hankó Balázs a lehetőségek között említette a pénzügyi, gazdálkodási autonómiát, a rugalmas szabályozást, működést, kiszámítható finanszírozás mellett.

Meglátása szerint az irány jó, mert 11 magyar egyetem van a világ legjobb öt százalékában – két éve 9, négy éve még csak 7 volt. Az elmúlt évben 26 százalékkal nőtt a nemzetközi, kiváló tudományos publikációk száma, négy évet tekintve 78 százalékos a növekedés. Megnégyszerezték a szabadalmak számát. Ezek mind olyan mutatók, amik előrevisznek, tette hozzá az államtitkár.

A cél az, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem legyen a világ 100 legjobbja között, és legyen legalább három intézmény, amely Európában a legjobb 100 között van.

A hatéves közfeladat-finanszírozási szerződés szerint 2022-ben 30 százalék volt teljesítményfüggő, idén 40 százalék lesz az, jövőre pedig minden második forint teljesítményfüggő lesz. Vagyis a jól teljesítő egyetemek több pénzt kapnak.

Hankó Balázs az Erasmus programokról szólva pedig azt mondta, hogy az uniós vita ellenére annak működése 2024 közepéig biztosított és utána is biztosan lesz nemzetközi csereprogramja a magyar egyetemeknek.

A Tempus Közalapítvány már továbbküldte az Európai Bizottságnak a modellváltó egyetemek következő időszakra, tehát a 2024. június 30-a utáni időszakra vonatkozó kérelmét. Az Európai Bizottságnak 2023. november 23-áig kell erre vonatkozóan döntést hoznia.

"Ha támogatja, akkor rendben vagyunk. De ha nem támogatja, akkor is rendben leszünk, mert 2024. június 30-át követően akkor egy olyan nemzetközi mobilitási programunk lesz, ami az egyetemek közötti kétoldalú együttműködési megállapodásokra épül majd. A magyar egyetemeknek 19 ezer olyan nemzetközi szerződése van külföldi egyetemekkel, amelyek alapján ide lehet jönni, illetve amelyek alapján külföldre lehet menni tanulni. Ezeket a megállapodásokat fogjuk bilaterális alapon megkötni azokkal a külföldi intézményekkel, amelyek amúgy az adott egyetem nemzetközi stratégiájába illeszkedő módon szükséges, hogy folytatódjanak" - mondta a politikus.

Az államtitkár szerint egyébként az Európai Unió a magyar diákok esetleges kizárásával az Erasmus programból csak a saját kezét kötné meg.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora ugyanezzel a kérdéssel összefüggésben azt jegyezte meg, hogy az SE mint intézmény már megtámadta az Európai Bíróságon a magyar diákokat hátrányosan érintő, jelenleg hatályos uniós bizottsági döntést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×