Infostart.hu
eur:
366.99
usd:
334.25
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Intézetének (ELTE GTI) egyik előadóterme a Rákóczi úti új épületben Budapesten 2020. január 28-án. Az ELTE komoly versenytárs lett a gazdálkodástudományi képzésben.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Így hidalná át a kormány az Erasmus-pénzek esetleges hiányát

Intézmények közötti kétoldalú szerződésekkel oldaná meg az innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a helyzetet, ha a magyar egyetemek a folytatásban sem kapnának Erasmus-támogatást. Hankó Balázs szerint a magyar egyetemeknek 19 ezer olyan társintézménye van világszerte, akikre számíthatna ebben az esetben.

A modellváltással a korábbinál nagyobb lehetőség teremtődött arra, hogy ki tudjon bontakozni a magyar kreativitás, a magyar egyetemi világ és az a tudás, ami bennünk van - mondta Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a Semmelweis Egyetem Nyári Egyetem rendezvényén.

"Ténylegesen autonómia van, tehát az állam hátrébb lépett az egyetemek működtetéséből, fenntartásából. Mi csak arról beszélgetünk egymással, hogy mi fontos a magyar gazdaság, a magyar társadalom számára. Hogy milyen orvosok, milyen gyógyszerészek kellenek, és hogy milyen kutatások, milyen irányban, hogyan menjenek tovább." Hankó Balázs a lehetőségek között említette a pénzügyi, gazdálkodási autonómiát, a rugalmas szabályozást, működést, kiszámítható finanszírozás mellett.

Meglátása szerint az irány jó, mert 11 magyar egyetem van a világ legjobb öt százalékában – két éve 9, négy éve még csak 7 volt. Az elmúlt évben 26 százalékkal nőtt a nemzetközi, kiváló tudományos publikációk száma, négy évet tekintve 78 százalékos a növekedés. Megnégyszerezték a szabadalmak számát. Ezek mind olyan mutatók, amik előrevisznek, tette hozzá az államtitkár.

A cél az, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem legyen a világ 100 legjobbja között, és legyen legalább három intézmény, amely Európában a legjobb 100 között van.

A hatéves közfeladat-finanszírozási szerződés szerint 2022-ben 30 százalék volt teljesítményfüggő, idén 40 százalék lesz az, jövőre pedig minden második forint teljesítményfüggő lesz. Vagyis a jól teljesítő egyetemek több pénzt kapnak.

Hankó Balázs az Erasmus programokról szólva pedig azt mondta, hogy az uniós vita ellenére annak működése 2024 közepéig biztosított és utána is biztosan lesz nemzetközi csereprogramja a magyar egyetemeknek.

A Tempus Közalapítvány már továbbküldte az Európai Bizottságnak a modellváltó egyetemek következő időszakra, tehát a 2024. június 30-a utáni időszakra vonatkozó kérelmét. Az Európai Bizottságnak 2023. november 23-áig kell erre vonatkozóan döntést hoznia.

"Ha támogatja, akkor rendben vagyunk. De ha nem támogatja, akkor is rendben leszünk, mert 2024. június 30-át követően akkor egy olyan nemzetközi mobilitási programunk lesz, ami az egyetemek közötti kétoldalú együttműködési megállapodásokra épül majd. A magyar egyetemeknek 19 ezer olyan nemzetközi szerződése van külföldi egyetemekkel, amelyek alapján ide lehet jönni, illetve amelyek alapján külföldre lehet menni tanulni. Ezeket a megállapodásokat fogjuk bilaterális alapon megkötni azokkal a külföldi intézményekkel, amelyek amúgy az adott egyetem nemzetközi stratégiájába illeszkedő módon szükséges, hogy folytatódjanak" - mondta a politikus.

Az államtitkár szerint egyébként az Európai Unió a magyar diákok esetleges kizárásával az Erasmus programból csak a saját kezét kötné meg.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora ugyanezzel a kérdéssel összefüggésben azt jegyezte meg, hogy az SE mint intézmény már megtámadta az Európai Bíróságon a magyar diákokat hátrányosan érintő, jelenleg hatályos uniós bizottsági döntést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×