A Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára kiemelte: egyúttal felszólítják Brüsszelt és a brüsszeli testületeket, hogy vegyék végre napirendre a magyar kisebbséget sújtó jogfosztást, tegyenek érdemi lépéseket, hogy a korábban meglévő és elvett jogait a magyarság visszakapja.

Brüsszelnek egyaránt fontosak a bevándorlók, a különböző szexuális kisebbségek, ideje lenne egy olyan problémával is foglalkoznia, ami rendkívül súlyos és valódi kisebbségvédelmi kérdés - mondta Menczer Tamás.

Kitért az ukrán oktatási törvény, a nyelvtörvény és a kisebbségi törvény közelmúltban elfogadott módosítására, és rámutatott: jól láthatóan egymásra épülő, átgondolt intézkedésekről van szó, amelyek teljes mértékben ellentétesek a kétoldalú szerződésekkel, nemzetközi szerződésekkel és minden európai értékkel.

Menczer Tamás kifejtette:

az oktatási törvény elveszi az anyanyelven való tanulás jogát és lehetőségét a magyar diákoktól.

Kimondja, hogy azok a diákok, akik eddig anyanyelvükön tanulhattak, ötödik osztálytól az éves tanrend legalább 20 százalékában, kilencedik osztálytól a tanrend legalább 40 százalékában, tizedik osztálytól a tanrend legalább 60 százalékában az állami nyelven, azaz ukránul kötelesek tanulni. Felső korlát nincs, ez iskolától, illetve az igazgatótól függ - hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Rámutatott: az ukrán fél politikai célját, hogy mindenki tanuljon meg ukránul, ez a törvény biztosan nem éri el, egy nyelvet ugyanis nyelvóra keretében lehet megtanítani.

Menczer Tamás hangsúlyozta: az a cél, hogy teljesen elsorvasszák a magyar nyelven történő oktatást, ez egy újabb lépés a kárpátaljai magyar közösség asszimilációja fel. Ha nincs anyanyelvi oktatás, nincs szükség magyar tanárra, és a szülők is elgondolkodnak azon, miért írassák magyar iskolába a gyermeküket - mondta.

Cáfolta, hogy a hatályba lépést elhalasztották idén szeptemberről jövő év szeptemberére. A törvény életbe lép már idén szeptemberben az ötödik és hatodik évfolyamokon - közölte.

Menczer Tamás a nyelvtörvényről szólva elmondta, az oktatáson túllépve az élet egyéb területein is korlátozná az anyanyelv használatát, kötelezően előírva az államnyelv kizárólagos használatát a közélet egyéb területeire, kultúrára, sajtóra, illetve hivatalos ügyintézésre.

Egyedül a magánbeszélgetésekre és a vallási szertartásokra nem vonatkozik a szabályozás, azaz "lehet magyarul beszélni otthon, a négy fal között" - fűzte hozzá.

Megjegyezte, a Velencei Bizottság ezt a jogszabályt is megvizsgálta és szintén megállapította, hogy szembemegy az európai értékekkel és szabályokkal.

Kitért arra is, hogy az Európai Bizottság kimondta: Ukrajna akkor lehet az unió tagja, akkor léphet tovább az integrációs folyamatban, ha a kisebbségekre vonatkozó jogszabályok megváltoztatását lezárja a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban. A bizottság ugyanakkor kimondta, az ajánlásokat Ukrajna nem hajtotta végre, azaz semmilyen módon nem léphet tovább az uniós tagság felé.

Magyarország és a magyar kormány sem tudja Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit addig támogatni, amíg a jogfosztást nem fejezik be,

és a magyar közösség korábbi jogait nem adják vissza - erősítette meg a kormányzati álláspontot Menczer Tamás, aki - mint mondta -, nem érti, a kárpátaljai magyarok jogfosztása, hogy egy magyar diák nem tanulhat anyanyelvén, mennyiben segíti az ukránokat az Oroszország elleni harcokban.

Megjegyezte: Ukrajnával a háború kitörése előtt is súlyos konfliktusai voltak Magyarországnak a kárpátaljai magyarság tendenciózus jogfosztása miatt. A kérdést a háború kitörése miatt a magyar fél kész volt "az asztal szélére helyezni", ugyanakkor sajnálattal látják, hogy a kárpátaljai magyarok elleni fellépés és jogfosztás a háború kitörése óta is tendenciózusan zajlik - közölte.