eur:
402.27
usd:
371.52
bux:
90274.57
2025. március 31. hétfő Árpád
The Parliament view and the green field. Budapest, capital of Hungary
Nyitókép: Getty Images

Nézőpont: egy év távlatában sem csökkent a Fidesz ereje, sőt – grafikon

Háromnegyedes többséggel győzne egy most vasárnapi választáson – derült ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából.

A felmérést március 27. és 29. között ezer ember telefonos megkérdezésével készítették. A 2022-es választás egyéves évfordulója alkalmából a Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy a tavalyi választáson indult pártok és pártszövetségek milyen eredményeket érnének el.

Megjegyezték: a legtöbb akkor induló párt ma is aktív részese a politikai életnek, csak a baloldali ellenzék soraiban történt sok változás. Az egyértelműség érdekében a tavaly összefogó baloldali pártokra a „2022-es választáson közös listát állító ellenzéki pártok” megnevezéssel kérdeztek rá – közölte a Nézőpont.

A múlt héten készült felmérés értelmében egy most vasárnapi választáson a Fidesz–KDNP 51 százalékot szerezne listán, amely a hibahatár miatt a tavalyi 52 százalékos rekorderedményével azonosnak tekinthető.

„Kijelenthető, hogy a háború okozta gazdasági kihívások ellenére és az energiaválsággal terhelt téli hónapokat követően is erős a kormány társadalmi felhatalmazása” – fogalmaztak.

Úgy folytatták, hogy az ellenzéki oldalon tapasztalható jelentős átrendeződés tartós ellenzékváltó hangulatról árulkodik.

Bár tavaly a baloldali összefogás történelmi vereséget szenvedett, egy év után további 10 százalékponttal vált népszerűtlenebbé az egykori közös lista. A Nézőpont szerint ez azt jelenti, hogy a súlyos kudarc óta az egykori baloldali szövetség szavazóinak

közel harmada elpártolt a közös listától.

A baloldali pártoktól eltávolodókból a többi ellenzéki párt profitált: a Mi Hazánk Mozgalom a tavaly induló pártok és pártszövetségek versenyében ma megduplázná korábbi választási eredményét, 12 százalékos támogatottságával stabil parlamenti erőnek számítana. A korábban 3 százalékot elérő Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) pedig jelenleg a választók 8 százalékát tudná megszólítani. "Nem vicc, hogy egy viccpárt is bejutna az Országgyűlésbe” – írták.

A tavalyi választás most vasárnapi megismétlése jelentős átrendeződést eredményezne a parlamentben is: a mandátumokra váltott támogatottság alapján a Fidesz–KDNP korábbi 135 mandátumos többségét 148 mandátumra növelné a fennálló erőviszonyok mellett, amely a mandátumok közel háromnegyedével (74,4 százalék) újabb rekordot jelentene – közölte a Nézőpont.

A baloldal mandátumszáma a tavaly áprilisban szerzett 57-ről 30-ra csökkenne (a mandátumok 15 százaléka), mert a főváros azon választókerületeit is elveszítené, ahol 2022 áprilisában még győzni tudott. A 106-ból mindössze két fővárosi körzetben maradna többsége a baloldalnak, a maradék 16-ban pedig már a Fidesz győzedelmeskedne, ahogy a Budapesten kívüli maradék 88 választókerületben is – tették hozzá.

A Mi Hazánk 12 mandátumával megduplázná parlamenti képviselői számát, ezáltal az ő képviselőcsoportjuk lenne a legnagyobb ellenzéki frakció, hiszen a jelenlegi csúcstartó DK-nak a 30 elérhető mandátumon osztoznia kellene a többi baloldali párttal. Az MKKP 8 mandátummal jutna be a parlamentbe – állapította meg a Nézőpont friss felmérése.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az unió komoly változásokat akar, de kiváltható-e az amerikai védelem Európában?

Az unió komoly változásokat akar, de kiváltható-e az amerikai védelem Európában?

Európa a mozgósítható haderő és bizonyos katonai eszközök tekintetében jelentős mértékben függ az Egyesült Államoktól, a teljes leválás rövid távon nem lehet reális cél – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: a legnagyobb amerikai függés a kiegészítő eszközöknél figyelhető meg, a logisztikában óriási a lemaradása Európának.

Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

A Magyar Külügyi Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös konferenciáján elhangzott, hogy az ukrán uniós csatlakozás teljes költsége öt év alatt majdnem két és fél ezer milliárd euróba kerülne, ami az Európai Unió 2025-ös költségvetésének több mint 12,5-szerese. A részletekről Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója számolt be az InfoRádióban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. március 31. 08:26
×
×
×
×