Az akkumulátorgyárak telepítéséről, valamint az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban elfogadott országgyűlési határozatról beszéltek képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén, napirend előtt.

LMP: káosz alakult ki az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban

Keresztes László Lóránt (LMP) azt kérdezte: mi lesz a sorsa Magyarországon egy olyan vízügyi vezetőnek, aki feltárja a valóságot az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kormány kevéssé szeret beszélni az akkumulátorgyárakról, pedig káosz alakult ki ebben a kérdésben, az engedélyek kiadásában - mondta. Hozzátette: a kormány szereti elhallgatni, milyen árat akar megfizettetni az országgal az akkumulátorgyárakért.

Azt is firtatta, hogy a kormány készen áll-e egy gyár bezárásra, ha az figyelmen kívül hagyja a szabályokat. Meg kellene kérdezni a magyarokat az akkumulátorgyárak telepítéséről - jelentette ki.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt, azt várta a képviselő felszólalásától, hogy abból az derül ki, az ellenzék meggondolta magát és mégis támogatja a kormánypártok béketörekvéseit, de úgy tűnik, az ellenzék továbbra sem támogatja a békepárti határozatot.

Azt mondta: a baloldal nem akar akkumulátorgyárakat, pedig az egész világ versenyben van ezekért. Ez egy viszonylag új iparág, így adott esetben indokoltak lehetnek a kérdések, de Magyarországon minden beruházónak a legszigorúbb biztonsági és környezetvédelmi előírásokat kell betartania, és ez igaz az akkumulátorgyárakra is - hangsúlyozta. Hozzátette: megvannak az illetékes hatóságok, amelyek ezt felügyelik.

Megjegyezte: Európában döntés született az átállásról az elektromos autók gyártására, és Magyarország gazdaságának elemi érdeke, hogy a nyugati autógyárak és a keleti akkumulátorgyárak az országban találkozzanak.

Párbeszéd: a jobboldalról is kritizálják az akkumulátorgyárak telepítését

Szabó Tímea (Párbeszéd) kifejtette: nemcsak a baloldal kritizálja az akkumulátorgyárak telepítését, hanem jobboldali és a kormánynak dolgozó, ahhoz lojális szakértők, szervezetek is. Szakértők és a Magyar Mérnöki Kamara is kifogásokat emelt az akkumulátorgyárak engedélyeztetése miatt, folyamatosak a lakossági panaszok, de a kormány folyton csak arra hivatkozik, hogy ez a jövő iparága és ez egy zöld ágazat - közölte.

Kifogásolta, hogy nincs önálló környezetvédelmi tárca Magyarországon, szerinte ez mindent elmond arról, hogy a kormány mennyire tekinti fontos területnek a környezetvédelmet. A kormány hagyja, hogy az akkumulátorgyárak pusztítsák az országot, az ivóvízkészletet, a termőföldeket - jelentette ki.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára erre azt mondta, hogy korábban az akkumulátorgyártás legnagyobb támogatói az ellenzéki képviselők voltak, és érthetetlen, miért változott meg ilyen hirtelen az álláspontjuk. Hihetetlen verseny zajlik a világban az akkumulátorgyárakért, és európai zöld politikusok szerint ebben a versenyben Európának is részt kell vennie - közölte. Hozzátette: más közép-európai országok is hasonló akkumulátorgyártási beruházásokat terveznek.

Kiemelte: az ország érdeke, hogy részt vegyen ebben a versenyben, ez a munkahelyteremtés miatt is nagyon lényeges. Az ország fontos exportcikke az akkumulátor, ez az ágazat fontos része a magyar gazdaságnak - mutatott rá.

Mi Hazánk: a magyar kormány támogatja a háborút

Novák Előd (Mi Hazánk) arról beszélt, miért nem támogatta frakciója a kormánypártok által benyújtott, az Országgyűlés által múlt héten elfogadott, az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos országgyűlési határozatot.

Elmondta, azért nem támogatta a békepártinak nevezett határozatot, mert az csak Oroszországot ítéli el, ami nem a békét szolgálja.

Számos érvet felsorolt, amely szerinte bizonyítja, hogy a magyar kormány támogatja a háborút. Ezek között említette azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök megszavazta a szankciókat, a magyar kormány pénzzel, üzemanyaggal támogatja Ukrajnát, idegen felvonulási területté tették az országot a NATO-harccsoportok beengedésével. A legnagyobb szégyennek azt nevezte, hogy a háborúban a magyar véráldozat a legnagyobb az orosz és az ukrán után.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára rögzítette, a kormány azt nézi, mi az ország érdeke, a Országgyűlés által elfogadott határozat pedig azért fontos, mert rögzítette a parlament békepárti álláspontját. Beszélt arról, hogy az elmúlt hetek eseményei nem arról szóltak, hogy közelebb kerültek volna a felek a békekötéshez, és aggasztó, hogy kevesen beszélnek a békéről.

Vízválasztónak nevezte a parlamenti szavazást. Elmondta, csak a kormánypártok támogatták a határozatot, pedig annak egyetlen olyan pontja sincs, amely ne lenne támogatható akkor, ha egy képviselő békét szeretne.

Azon véleményét is hangoztatta, hogy egy évvel a választások után az ellenzék álláspontja nem változott, közelebb vinnék az országot a háborúhoz. Ha valaki békét szeretne, akkor csakis a kormánypártokra számíthat - mondta.

A Jobbik elutasítja a pedagógusok tervezett státusztörvényét

Ander Balázs (Jobbik) jelezte, elutasítják a közoktatásban dolgozó pedagógusoknak kitalált új státusztörvényt, az szerintük katasztrófa, merénylet a közoktatás, a magyar nemzet jövője ellen. Úgy fogalmazott, lehet ugyan a nemzet napszámosait a kormány cselédjeivé nyilvánítani, de a bajok csak növekedni fognak, azokat "belügyminiszteri gumibottal sem lehet majd a szőnyeg alá söpörni".

Klebelsbergi fordulatot, a pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülését sürgette. Elmondta, a kormánypártok korábban azt ígérték, nem vezetnek be a pedagógusok munkaterheit növelő, a szakmai autonómiát korlátozó szabályokat a szakszervezetekkel történt egyeztetés nélkül.

A pedagógusbér-emelésre fordítandó brüsszeli forrásokról azt mondta, a trianoni katasztrófát követően Klebelsberg nem Párizsban kilincselt azért, hogy források érkezzenek az oktatás rendbetételére, hanem hazai forrásokat teremtett.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára arra mutatott rá, milyen intézkedéseket utasít el a Jobbik azzal, hogy nem támogatja a törvénymódosítást.

Közölte, a módosításban szerepel az elmúlt 33 év legmagasabb pedagógusbér-emelése, ami a pedagógusok fizetését három év alatt 75 százalékkal növeli. Hozzátette: szerepel benne az, hogy a pedagógusok bérét a teljesítményhez kell kötni, ez ad lehetőséget arra is, hogy a pályakezdők bérét nagyobb mértékben emeljék.

Elmondta, az a céljuk, hogy aki többet tanít, aki több programot szervez a gyerekeknek, többet viszi őket versenyre, nyáron több időt tölt velük, többet keressen.

Jelezte azt is, hogy a mostani javaslatról általános egyeztetés volt az érdekképviseletekkel, arról tárgyaltak a köznevelési kerekasztalon is.

MSZP: a kormány gyűlöletet kelt az LMBTQ-közösség ellen

Gurmai Zita (MSZP) azzal vádolta a kormányoldalt, hogy a gyűlöletkeltés "szerves része" az eszköztárának, "már-már goebbelsi" propagandagépezet hergeli a népet, és gyűlöletbeszéddel támadják mindazokat, akik nem a kormánypártok szájaíze szerint akarnak élni. Szerinte most az LMBTQ-közösség a gyűlöletkeltés legfőbb célpontja, a kormány szándékosan összemossa a pedofíliát és a homoszexualitást.

A kormánypárti képviselőktől azt kérte: ne legyenek részesei ennek a folyamatnak.

Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára válaszában arra hívta fel a figyelmet: éppen egy éve volt LMBTQ-ügyben népszavazás, amelyen 3,6 millió ember állt ki a gyermekek és a családok védelme mellett, illetve utasította el a genderideológiát.

Hangsúlyozta: 3,6 millió ember egy irányba szavazott, ami jóval nagyobb a Fidesz-KDNP szavazótáboránál. Ez azt mutatja, hogy a gyermekek védelme pártok felett álló ügy - mondta, hozzátéve: e 3,6 millió ember nevében elutasítják azt az állítást, hogy a népszavazás eredménye idegengyűlölet lenne.

DK: a Fidesz-KDNP megbukott hazafiságból

Arató Gergely (DK) a kormány felelőtlen politikájával magyarázta, hogy Magyarország még mindig nem kapta meg a neki járó uniós forrásokat. A kormány miatt minden magyar állampolgár 1,5 millió forintnyi uniós forrástól esik el, amiből többek között az egészségügy és az oktatás helyzetén is javítani lehetne - mondta.

A kormányoldal ismét megbukott hazafiságból, hiszen ha teljesítik a jogállamisági feltételeket, akkor le kellett volna mondani a korlátlan hatalom egy részéről és a "korlátlan lopás lehetőségéről", azonban kiderült, hogy Orbán Viktornak, a Fidesznek és a KDNP-nek fontosabb a saját zsebe és a hatalma, mint a haza sorsa - fogalmazott.

Arra szólította fel a kormányoldalt, hogy támogassa a parlamentben a DK törvénycsomagját, amely az uniós források folyósítása érdekében - mint mondta - helyreállítja az igazságszolgáltatás függetlenségét, kitiltja az egyetemi kuratóriumokból a politikusokat, megteremti az európai ügyészséghez való csatlakozás feltételeit és könnyíti a korrupciós bűncselekmények felderítését.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondta: Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke nyíltan beszélt arról, hogy pártja az EU-ban azért dolgozik, hogy meggyengítse "Orbán világát", azaz, hogy ne adják oda a Magyarországnak járó forrásokat.

Ezt botrányosnak és antidemokratikusnak nevezte, szerinte a DK és Brüsszel is arra törekszik, hogy felülírja a választási eredményeket. Így már érthető, hogy Brüsszelből miért állnak elő újabb és a újabb feltételekkel - jegyezte meg, hozzátéve, hogy az unióban irányváltásra akarják bírni Magyarországot az ukrajnai háborúval kapcsolatban is.