Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az egészségügyi fejlesztésekről tartott hódmezővásárhelyi sajtótájékoztatón 2018. március 24-én.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Megyebérlet bevezetését jelentette be Lázár János

Az autós közlekedésnek kínálnának ezzel alternatívát országszerte. Vagyis vidéken.

Az ország egészében az autós közlekedés valódi alternatívájává tennék a közösségi közlekedést, ennek első lépéseként megyebérlet-konstrukció bevezetésén dolgoznak - mondta a Délmagyarországnak a közlekedési és beruházási miniszter.

Lázár János a napilap szombati számában megjelent interjúban azt mondta, elérhetőbbé, az autós közlekedés valódi alternatívájává akarja tenni a tömegközlekedést, méghozzá az ország egészében. Egyik első lépésként ezért a MÁV-val az úgynevezett megyebérlet-konstrukció bevezetésén dolgoznak. Ez az autópálya-matricához hasonlóan kedvezményes áron, egyetlen "jeggyel" tenné lehetővé

a vidéken élőknek,

hogy egy vagy több megyében vasúton és autóbusszal is közlekedhessenek - ahogy az számukra a legmegfelelőbb - közölte a politikus. Jelezte: ragaszkodik hozzá, hogy a megoldást a következő esztendő első felében bevezessék.

A miniszter kifejtette, a vidéki állami beruházások és közlekedésfejlesztési projektek megszervezése és végrehajtása áll az első helyen. További autópályák épülnek majd az országban. Jövőre például az M4 és az M49-es kerülnek napirendre, de tervben van az M1 kétszer háromsávosra bővítése, és meg kell fontolni az M5-ös hatsávosítását is Kecskemétig vagy éppen az M9-es továbbépítését. A térség gazdasági potenciáljának minél jobb kiaknázása szempontjából kulcskérdés Debrecen elérhetősége, "bekötöttsége", ezért a 47-es utat a városig négysávosítani kell.

A hódmezővásárhelyi önkormányzat által bevezetett földadót Lázár János társadalmilag igazságtalan, gazdasági szempontból pedig ostoba lépésnek nevezte. Úgy fogalmazott, Hódmezővásárhelyt sajnos túszul ejtette egy bukott politikus, márpedig ha egy városnak vesztes a vezetője, akkor a közössége sem lehet nyertes hosszú távon. Márki-Zay Péter az elmúlt 32 év legnagyobb politikai, közéleti bukásának a főszereplője és nagy részben felelőse - tette hozzá.

Szegedről szólva hangsúlyozta, a politikai nézetkülönbségek ellenére a várossal nagy tervei vannak a kormánynak. Ez részben az infrastruktúra további fejlesztését jelenti, részben pedig regionális együttműködést. A várost nemcsak a múltja, de a mai adottságai is alkalmassá teszik a régiós főszerepre.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×