A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány szervezésében megvalósuló képzési program a világjárvány miatt csak 2021. június 4-én tudott elindulni, és öt különböző helyszínen – Kecskeméten, Balatonkenesén, Mezőkövesden, Cegléden és Ráckevén – négyezer pedagógus részvételével a pénteki napon zárult – ismertette Schmidt Mária.

Az alapítvány főigazgatója elmondta: a programban a hangsúly nem annyira a tanuláson, mintsem az új megközelítésen volt. Hogy a 100 évvel későbbi értelmezés és a tanulságok levonása közösen megtörténjen, hogy olyan szempontokat tudjanak behozni a trianoni békeszerződés, az első világháború következményeinek a feldolgozásába, amelyek esetleg eddig nem kellő hangsúllyal merültek fel, a mából visszatekintve azonban fontosnak tűnnek – fogalmazott.

Schmidt Mária példaként a nemzeti önrendelkezés kérdésének nemzetközi politikába való beemelését említette, amit az első világháború végének egyik innovációjának tart a történész. Ennek következményeit, hatásait, ellentmondásosságait és pozitívumait vették sorra, ami azért is nagyon fontos, mert a kérdés az orosz–ukrán háború esetében is felmerül – jegyezte meg.

Tapasztalataik szerint a pedagógusok nagyon pozitívan fogadták a foglalkozásokat, illetve magát a programot. Schmidt Mária közölte: minden alkalommal kikérték a résztvevők véleményét és felmérték az elégedettségre vonatkozó benyomásaikat, ami 94 százaléknál sosem volt kevesebb.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány főigazgatója úgy véli, a történelem oktatása az egyik legfontosabb része annak, amivel felvértezzük a gyerekeinket arra, hogy a nemzeti identitásukat megéljék, hogy a nemzeti szuverenitás fontosságát átérezzék és végül is jó magyarok legyenek. Ennek a szellemében a program folytatása mindannyiunk közös érdeke – mondta az InfoRádiónak.