eur:
394.35
usd:
369.26
bux:
66508.57
2024. április 25. csütörtök Márk
Budapest, 2020. július 15. Alkonyi felvétel a Fővám téri Nagy Vásárcsarnokról, a Budapesti Corvinus Egyetem főépületéről, a Szabadság híd pesti oldaláról és a Duna-parthoz kikötött személyhajókról. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Corvinus-felvételi: több pluszpont a nyelvtudásra és az esélyek kiegyenlítésére

Az egyetemeknek nagyobb mozgásteret biztosító szabályoknak köszönhetően a Budapesti Corvinus Egyetem 2024-től átalakítja felvételi pontszámítását annak érdekében, hogy méltányosan és rugalmasan támogassa a kiváló jelentkezőket – közölte az intézmény.

Az intézményi pontok kategóriájában – a Corvinus nemzetköziesítésével összhangban – új elem, hogy a nyelvvizsgákért akár 70 pont is szerezhető majd a Corvinuson (a korábbi 40 pont helyett), valamint az, hogy a nemzetközi érettségi 50 pontot ér majd. A három esélyegyenlőségi területen – hátrányos helyzet, fogyatékosság és gyermekgondozás – a korábbi 40 pont helyett már 50-50 pont fog járni az érintetteknek – olvasható a BCE oldalán.

A Corvinus tehetségtámogató kezdeményezésében, az Illyés Gyula Programban részt vevő fiatalok eleve megkapják majd az intézményi pontok maximumát, 100 pontot. Azoknak, akik más egyetemi tehetséggondozó program kedvezményezettjei – bekerültek a Szabó Kálmán Tehetségprogramba vagy elnyerték a Luca Pacioli Kiválósági Díjat –, 40 pontot fog jóváírni a Corvinus. Mindezek a módosítások az egyetem stratégiai célját szolgálják, ami szerint a Corvinus elitképzése a hátrányos helyzetű tehetségeket is megilleti – olvasható.

Hozzáteszik: a most érvényben lévő szabályok közül továbbra is megmarad, hogy 50 pontot ér, ha a két beszámított érettségi tárgyat emelt szinten teljesíti a felvételiző. Az egyetem a tudományos, művészeti és sportversenyeken elért eredményeket a továbbiakban is elfogadja. Az elismerhető többletpontok rendszeréből a Budapesti Corvinus Egyetem ugyanakkor 2024-től kiveszi majd a többi között a felsőoktatási szakképzésért, a szakképesítésért jelenleg még járó pontokat.

Nem mindenhol kell majd emelt szintű érettségi

Mint olvasható, a Corvinus négy új tantárgyat fog elismerni a tanulmányi pontok számításához szükséges, ötödiknek választható tantárgyak körében:

  • a digitális kultúrát,
  • a filozófiát,
  • az informatikát, valamint
  • a közgazdasági és pénzügyi alapismereteket.

A tanulmányi pontokhoz tartozó érettségi vizsgaeredmények ötödik tantárgyának kiválasztásához a Corvinus 19 tantárggyal bővíti majd a listát: elsősorban gazdasági, informatikai jellegű tárgyakkal, valamint a filozófiával és az európai uniós ismeretekkel.

Az érettségi pontok kategóriában a szükséges két érettségi tantárgy kiválasztása kapcsán szakonként változó, hogy szigorodnak vagy megengedőbbek lesznek-e majd a kritériumok. A legnépszerűbb szak, a Gazdálkodás és menedzsment szak esetében könnyebbség lesz, hogy emelt szintű tárgyként már az üzleti gazdaságtant is elfogadják (a matematika, a magyar, a történelem, az idegen nyelv, a földrajz és a filozófia mellett). Ugyanez igaz a Magyarországon csak a Corvinuson induló filozófia, politika, gazdaság (PPE) képzésre is.

Továbbra is emelt szintű érettségi szükséges – 2024-től kötelezően matematikából – az alkalmazott gazdaságtan és a gazdasági és pénzügy-matematikai elemzés szakhoz, valamint az a régióban unikumnak számító üzleti adattudományhoz is. A pénzügy és számvitelhez középszinten is lehet majd az elvárt matematikaérettségit teljesíteni. A társadalomtudományi szakoknál – kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok és szociológia – nem lesz kötelező emelt szintű érettségi, és egyik tárgyként a társadalomismeret tantárgy is választható lesz, a matematika pedig itt továbbra sem lesz kötelező. A nemzetközi gazdálkodás és gazdaságinformatika szakoknál szintén nem lesz követelmény a jelentkezéshez sem az emelt szintű érettségi, sem a matematika.

A Corvinus az új felvételi követelmények kialakításába a hallgatói szervezeteket is bevonta.

Címlapról ajánljuk
Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Inkább többre lesz szükség, mint kevesebbre – a heti munkaidő növelését sürgetik Ausztriában

Miközben több más európai ország mellett Ausztriában is vita folyik a munkaidő csökkentéséről, a gazdaság minden területéről mintegy ötezer szereplőt képviselő ipari testület (IV) indítványozta, hogy a csökkentés helyett inkább növeljék a heti munkaidőt 41 órára. A javaslatot felkarolta a kormány egyik legtekintélyesebb minisztere, a szakszervezek azonban tiltakoztak.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Hamarosan a használt lakásokra is megjelennek az uniós energetikai elvárások

Hamarosan a használt lakásokra is megjelennek az uniós energetikai elvárások

Az építőipar és a fenntarthatóság kapcsolata ellentmondásosnak tűnhet, de egyre nagyobb figyelmet kap az épületszektor teljes zöldítése. Hogy az új építések kapcsán mik a gyártói tapasztalatok, hogyan csökkenthető a karbonlábnyom, milyen felújítást érdemes elvégezni a lakóingatlanokon, arról a Portfolio Sustainable Tech 2024 konferenciáján Kiss Gábor, a Metrodom Kivitelező ügyvezető igazgatójának, az IFK alelnökének moderálásában beszélgettek a szakértők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 25. 15:01
×
×
×
×